Bevezetés
Vállmerevség az egyik degeneratív változása a vállízület. Az ízület mozgásképessége korlátozott a gyulladás és a ízületi kapszula. Az alábbiakban felsoroljuk és elmagyarázzuk a számos kezelési lehetőséget. Általános információk a vállmerevségről itt találhatók: Vállmerevség - Minden, amit tudnod kell
Ezek a kezelési lehetőségek
Számos lehetőség van a kezelésére vállmerevség. A teljes gyógyulás eléréséig azonban eltarthat egy ideig. Az, hogy melyik kezelés a legalkalmasabb, a betegség fázisától is függ.
Fájdalom a terápiát úgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel (NSAID-ok) végzik, mint pl ibuprofen és a diclofenac. Ezeket bevehetjük tablettákként, vagy gélként vagy krémként közvetlenül a vállra vihetjük. A kortizon a terápia injekcióként vagy tabletta formájában enyhíti fájdalom és javítja a mobilitást a vállízület.
További lehetőség a fájdalom a terápia az úgynevezett idegelzáródás. Ehhez a idegek amelyek okozzák a fájdalom a vállban helyi hatással altatják érzéstelenítők. A mobilitás a vállízület által javított nyújtás feladatok.
Ezeket kezdetben a fizioterápia részeként, később pedig csak a betegnek kell elvégeznie. Alternatív, de nem bizonyítottan hasznos kezelési lehetőségek a következők akupunktúra, lézeres terápia, mágneses terápia és homeopátia. Ha a konzervatív intézkedések nem eredményezik a tünetek javulását, a műtét segíthet a vállpanaszok javításában.
Ezután a műveletet általában egy ízület segítségével hajtják végre endoszkópia (arthroscopy).
- A fájdalomterápia úgynevezett nem szteroid reumavédő szerekkel (NSAID) hajtják végre, mint pl ibuprofen és a diclofenac. Ezeket bevehetjük tablettákként, vagy gélként vagy krémként közvetlenül a vállra vihetjük.
- A kortizon a terápia injekcióként vagy tabletta formájában a fájdalom enyhítésére és a vállízület mozgékonyságának javítására szolgál.
- A fájdalom terápiájának másik lehetősége az úgynevezett idegelzáródás.
Ehhez a idegek amelyek okozzák a fájdalom a vállban helyi hatással altatják érzéstelenítők.
- A vállízület mozgékonyságát javítja nyújtás feladatok. Ezeket kezdetben a fizioterápia részeként, később pedig csak a betegnek kell elvégeznie.
- Alternatív, de nem bizonyítottan hasznos kezelési lehetőségek a következők akupunktúra, lézeres terápia, mágneses terápia és homeopátia.
- Ha a konzervatív intézkedések nem javítják a tüneteket, a műtét segíthet a vállpanaszok javításában. A műveletet ezután általában az arthroscopy.
Kortizon sokk a terápiát a fájdalom enyhítésére és a mobilitás javítására használják vállmerevség.
A kortizont tabletta formájában körülbelül 3 hétig szedik. A kortizon dózisa kezdetben magas, majd fokozatosan csökken. Habár kortizon tabletta megkönnyebbülést nyújtanak, nem alkalmasak hosszú távú terápiára, mint mellékhatások, mint pl csontritkulás megeshet.
Fontos az is, hogy a kortizon tabletta önmagukban nem szüntetik meg, hanem lassan visszavonják őket, mivel ez a hormon súlyos mellékhatásaihoz is vezethet egyensúly. A kortizon injekciót közvetlenül az ízületbe adják, ezért közvetlenül a vállízületre hat. A fájdalom enyhíthető és a mozgékonyság javítható.
Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy ez mellékhatásokhoz is vezethet. A kortizon injekciót nem szabad túl gyakran alkalmazni, mivel a gyulladáscsökkentő komponens mellett az ismételt alkalmazás szöveti zsugorodáshoz (atrófiához) vezethet. Ezenkívül mindig fennáll a fertőzés veszélye a szúrás.
A tabletták vagy az injekciók megfelelőségét meg kell-e vitatni a kezelőorvossal a terápiák előnyeiről és hátrányairól. A gyulladáscsökkentő gyógyszerek az úgynevezett NSAID-ok vagy nem szteroid reumás gyógyszerek. Ezek fájdalomcsillapítók tartalmaz ibuprofen és a diclofenac.
A vállmerevség első és második fázisában jelentkező fájdalmakra alkalmazzák. Ügyelni kell arra, hogy a fájdalomcsillapítók korán, majd rendszeresen a kívánt hatás elérése érdekében. Mivel az NSAID-k is megtámadják a gyomor a bélés, a gyomorvédelmet a bevitel ideje alatt is megelőzően kell alkalmazni. Ehhez protonpumpa-inhibitorok, például Pantoprazole alkalmasak.
Az NSAID-k gélként vagy krémként közvetlenül az érintett vállra is alkalmazhatók. A fizioterápiát a mobilitás elősegítésére használják, különösen a merev váll időszakában. Itt a váll mozgását csak a gyógytornász végzi, vagyis a beteg nem mozgatja aktívan a vállát.
A fizioterápiával a váll mobilitása fokozatosan javul. A fizioterápia több hétig is eltarthat, mire teljes a mozgásszabadság a vállízületben. Nyújtás a gyakorlatok fontos részét képezik a merev vállak terápiájának.
Különböző gyakorlatok vannak, amelyeket a páciens végezhet fizioterápia alatt vagy önállóan. Egyrészt a nyújtó gyakorlatok az ízület mobilitásának növelését szolgálják. Másrészt az immobilizáció révén ellensúlyozzák az izomzat csökkenését.
A gyakorlatok végrehajtása során ügyelni kell arra, hogy a nyújtás során ne jelentkezzen fájdalom. A gyógytorna során meg kell beszélni, hogy mely gyakorlatok alkalmasak és hogyan helyesen hajtják végre őket. A műtét akkor válik szükségessé, ha a váll merevsége konzervatív terápiával nem javul, vagy ha a fájdalom még terápia alatt sem képes kellően szabályozni.
Fontos, hogy a műtét után is fizioterápiát végezzünk, hogy fenntartsuk a vállízületben a műtét által elért mobilitást. Még egy műtét után is korlátozott mozgástartomány és fájdalom jelentkezhet. A művelet során a ízületi kapszula, amely megmerevedett és ezáltal korlátozza a váll mozgékonyságát, fellazul és kitágul.
Az altatásban végzett manipuláció (MUA) mellett arthroscopy gyakran előadják. Az MUA-ban a beteget altatják, ezért a váll izmai ellazulnak. Ezután az orvos a vállát minden irányba elmozdítja, hogy kitáguljon és fellazuljon ízületi kapszula.
Az artroszkópiában a műszereket kis bőrmetszéseken keresztül közvetlenül az ízületi kapszulába helyezik. Ezeket a műszereket arra használják, hogy kis bemetszéseket hajtsanak végre az ízületi kapszulában, hogy kiszélesítsék a kapszulát és növeljék a váll mozgási tartományát. A manipulációt és az artroszkópiát gyakran kombinálják.
