A vazodilatáció a hajók by kikapcsolódás a vaszkuláris simaizom. Ezt a simaizomzatot a két szimpatikus és paraszimpatikus antagonista irányítja az autonómban idegrendszer. Anafilaxiás (allergiás) sokk, életveszélyes arányok értágulata van jelen.
Mi az értágulat?
A vazodilatáció a hajók következtében kikapcsolódás az érizmok. Az autonóm idegrendszer számos létfontosságú testfolyamatot irányít. A szívverés, emésztés, anyagcsere vagy vér a nyomást nem lehet önként befolyásolni, de mindet magasabb szint irányítja agy központok és hormonok. Az idegi impulzusok gyorsan adaptálják a szerv funkcióit a változó körülményekhez. Különösen az antagonisták szimpatikus és parasimpatikus idegpályái idegrendszer meghatározta az autonóm idegrendszer tevékenységét. Ők vezet a központi idegrendszertől az egyes szervekig. Az összes önkéntelenül vezérelt idegrostot visceromotoros idegrostoknak nevezzük, és vagy parasimpatikus, vagy szimpatikus kontroll alatt állnak. Az érrendszer mind szimpatikus, mind parasimpatikus kontroll viszceromotoros rostokat tartalmaz. Az értágulat akaratlan kikapcsolódás a vaszkuláris simaizom által közvetetten okozott paraszimpatikus idegrendszer. Az izomzat ellazulása tágítja a hajók, így növekszik vér folyam. Ennek a relaxációs folyamatnak az ellentéte az érszűkület, amelyet a szimpatikus idegrendszer és az érizmok megfeszülését okozza. Az erek lumenje így szűkül és vér az áramlás csökken.
Funkció és cél
A vazodilatáció és az érszűkület az autonóm idegrendszer létfontosságú folyamatai. A véráramlást a változó körülményekhez igazítják, és ezért fenn kell tartani őket keringés. A túl hirtelen véráramlás túlterhelheti a szív. A túl kevés véráramlás szöveti vagy belső szervek nem megfelelő ellátás miatt elpusztulni oxigén. A véráramlás adott helyzetre történő hangolását nem kell tudatosan eldönteni, hanem automatikusan bekövetkezik. Ez az automatika különösen akkor hasznos, ha a változó helyzetekre a lehető leggyorsabban reagálunk. A vaszkuláris simaizom aktív kontrollja elsősorban a szimpatikus idegrendszer. Ez az izmok tartós összehúzódását okozza. A paraszimpatikus idegrendszer felelős az értágulatért. Mivel antagonistaként hat a szimpatikus idegrendszer, gátló hatása van a szimpatikus idegrendszer hatására. Ez a gátlás gyengítheti vagy érvénytelenítheti a szimpatikus idegrendszer összehúzódási parancsát. Az érizmok ellazulnak, az erek pedig megnövelik lumenüket. Ennek eredményeként a véráramlás növekszik. Az értágulat aktívan és passzívan is megvalósítható. Az aktív eljárás a vaszkuláris izmok ellazulása. A passzív értágulat viszont vér bekövetkezésekor következik be kötet növekszik. Aktív értágulatban a idegek az izmokat pedig vazomotoros aktivitásnak nevezzük. A vazodilatációt a visceromotoros rostok mellett helyi mediátorok is ellenőrzik. Bradikinin, acetilkolinvagy az endotelin ilyen közvetítőként jelenik meg, stimulálva az endothel receptorokat. Mint ilyen, a B2, az M3 és az ET-B receptorok együtt vannak csoportosítva. Ezek a receptorok az ingerlésre válaszul reagálnak nitrogén-oxid és a prosztaciklin. A paraszimpatikus idegrendszer érzékeli a megnövekedett nitrogén-oxid koncentráció a szimpatikus idegrendszer gátlására irányuló kérésként. Így hatással van a szimpatikus idegrendszerre, lehetővé téve az erek ellazulását. A szerepe nitrogén-oxid nyilvánvaló az áramlás által közvetített értágulatban, amelyet az áramlás okozta nyíróerők váltanak ki. Az áramlás által közvetített értágulat előfeltétele a endothelium. Az endothel aktiválása kálium csatornák lehetővé teszik a kálium kiáramlását, hiperpolarizációt idézve elő. Kalcium a beáramlás aktiválja az endotheliális nitrogén-oxid szintázokat.
Betegségek és rendellenességek
Az értágítással és érösszehúzódással járó egyik leggyakoribb panasz az migrén fejfájás. Az agyi erek elégtelen értágulata kiváltja ezt a típust fejfájás. Vasoaktív anyagok vagy relaxációs edzés, mint pl autogén tréning értágulatot indukálhat, ami enyhítheti a fejfájás.Kár a endothelium vazodilatációs rendellenességekkel is társulhat. Például, ha a endothelium már nem érzékeli a nyíróerőket, annak kálium a csatornák nem nyílnak meg, és a nitrogén-oxid szintázok nem aktiválódnak elegendő mennyiségben. Az áramlás által közvetített értágulatokat ezért gyakran klinikailag meghatározzák, hogy következtetéseket vonhassanak le az endothel aktivitásáról. Az allergiás reakciók összefüggésében a vazodilatációval kapcsolatos tünetek és szövődmények is előfordulhatnak. Értágulat esetén ez magában foglalhatja a hisztamin. Ez az anyag nemcsak tágítja az ereket, hanem vörösíti a bőr és szélsőséges esetekben kiválthatja anafilaxiás sokk. Egy anafilaxiás sokk, keringési összeomlás és szervi elégtelenség léphet fel. A immunrendszer ilyen reakciót mutat például kémiai anyagokkal szemben. A mediátorok fokozott felszabadulása összehúzza a hörgőket és emésztőrendszeri tüneteket okoz. Az egész szervezetnek ez a szisztémás reakciója potenciálisan életveszélyes. Okoz vérnyomás hogy az értágulat miatt hirtelen csökkenjen. Az erekből folyadék szivárog a környező szövetekbe. A pulzus lecsökken, és beindul az eszméletvesztés. A kezdeti tünetek viszonylag nem specifikusak és a következők: hányás látászavarok és száraz száj légszomjra és keringési problémákra. Anafilaxiás sokk végül keringési és légzési leállást okozhat. Ezt az életveszélyes helyzetet csak gyors lehet megfordítani felelevenítés. Adrenalin és hasonló anyagok bizonyos körülmények között enyhíthetik az akut tüneteket. A glükokortikoidok és a antihisztaminok or H2 receptor antagonisták javíthatja a pácienst is feltétel.
