A hagymás boglárka mérgező növény, főleg Közép-Európában található meg. Korábban gyógynövényként ismerték el. Ma azonban toxicitása miatt a gumós boglárka csak erősen hígított formában, elsősorban gyógymódként alkalmazható homeopátia.
A gumós boglárka előfordulása és termesztése.
A növény már az ókorban is felhasználásra talált hashajtó és Hippokratész abortuszként is használta. A gumós boglárka, más néven Ranunculus bulbosus, a boglárkafélék (Ranunculaceae) és a boglárkafélék (Ranunculus) családjába tartozik. A boglárka jobban ismert, mint a boglárka. A hagymás boglárka évelő növény, amely évelő és lágyszárú, 15-50 centiméter magasra nő. A szőrös szár hagymás az alsó részén, közvetlenül a talaj felszíne alatt, amelyből a növény nevének első része származik. Ez a gumó a boglárt szolgálja tápanyagok tárolására és túlélési szervként. Ez lehetővé teszi, hogy a boglárka túlélje az aszály, a hő és a tápanyaghiány időszakait. A gumós boglárka sárga virágokat hordoz, amelyek öt sziromból állnak, és két-három centiméter átmérőjűek. A májustól júliusig virágzik. A magok érése után a hagymás boglárka szár és levelei gyorsan elsorvadnak, így a növény elkerülheti a száraz nyári és őszi hónapokat. A német Hahnenfuß név a háromfogú, madárlábszerű elosztott lomblevelekre utal. A hagymás boglárka Európa nagy részein található. Különösen Közép-Európában honos, de megtalálható Skandináviáig, északig, Ukrajnáig és a Közel-Keletig, valamint az észak-afrikai mediterrán térségben is. A növény a meszes, meglehetősen tápanyagszegény talajt kedveli, réteken, parlagon, sziklákon és salakkupacokon növekszik. A növényt beporozzák a rovarok.
Hatás és alkalmazás
A hagymás boglárka növényének minden része mérgező. Amikor a friss növény megsérül, a nem mérgező ranunculin anyagot tartalmazó nedv képződik. A ranunculin egy glükozid, amely viszont toxikus alkaloid protoanemoninná alakul. A protanemonin egy méreg, amely minden boglárkában megtalálható. Nagyon irritálja a bőr és a nyálkahártyák, amelyek külső bőrrel érintkezve bőrpírt, viszketést és hólyagképződést okoznak. Ezt boglárka dermatitisznek nevezik. Ezek az irritációk előfordulhatnak például mezítláb járva a frissen kaszált réteken, ahol a növény előfordul. Belső alkalmazás esetén a protoanemonin befolyásolja a idegrendszer és okozza a égő szenzáció a száj arra a pontra, hogy hányás és kócos gyomor fájdalom. A gyomor, belek és vesék, amelyek súlyosak lehetnek. Ezenkívül szédüléses varázslatok, súlyos esetekben görcsök és akár bénulás is előfordulhat. A szárított növényi részekben azonban a méreganyagok elvesznek. A mérgező, de instabil protoanemonin a növény szárításakor nem toxikus anemoninná alakul. Az anemoninnak görcsoldó és fájdalomcsillapító hatása van, és képes megölni baktériumok. A protoanemonin hatóanyag nagy koncentrációinak toxikus hatásai miatt a növényt manapság elsősorban a homeopátia. A friss, virágzó boglárka minden növényi részét felhasználják a gyógyszerek előállításához. Kis adagokban a gumós boglárka hozzáadható teakeverékekhez is, és a belső homeopátiás felhasználás mellett gömbként, cseppként vagy injekciók, külsőleg is alkalmazható, fedőrétegként vagy borogatásként. Gömböcskék, cseppek és injekciók megoldások különböző erősségben, azaz különböző hígítási szintekben állnak rendelkezésre. A gömböcskéket naponta egy-három alkalommal veszik, a hatékonyságtól függően.
Fontosság az egészség, a kezelés és a megelőzés szempontjából.
A hagymás boglárka régóta elismert gyógynövény. A növény már az ókorban is felhasználásra talált hashajtó és Hippokratész abortuszként is használta. A 16. században a gumós boglárka felhasználásra talált szemölcsök, chilblains, valamint a haj restaurátor és a későbbi évszázadokban is a kezelés különféle formái megtalálhatók a népi gyógyászatban. Manapság a gumós boglárka homeopátia komplex jogorvoslatként, azaz más összehangoltal együtt homeopátiás gyógyszerkészítmények és mint vezető gyógymód, amelynek hatását más homeopátiás szerek is alátámasztják. A homeopátia Hahnemann-féle elve alapján, hogy hasonlóval gyógyítsunk hasonlót, a boglárka különféle bőr betegségek, hanem fájdalom körülmények. Fájdalom különféle eredetű és viszketés enyhül és gyulladás gyógyít. Különösen bőr vírus okozta betegségek, mint pl herpesz zoster, bárányhimlő or herpes simplex, homeopátiásan kezelhető a hagymás boglárkával. Homeopátiás kezelés a reuma, köszvény, kipukkadt fájdalom miatt hideg és a köhögés or fejfájás hőmérsékleti változások miatt a fájdalomcsillapítás miatt is lehetséges. Ezenkívül a növény homeopátiás kezelése számos más betegség esetén segítséget nyújthat, és például szénában alkalmazzák láz, agyhártyagyulladás (agyhártyagyulladás), mellhártyagyulladás (mellhártyagyulladás) és neuralgia (idegi fájdalom). Abban az esetben neuralgia, külön meg kell említeni annak használatát interkostális neuralgia (idegi fájdalom a bordaközi területen mellkas fal). További lehetséges felhasználási lehetőségek az általános tompaság és remegés, valamint a lázas rohamok. Gyógymódon kívül a gumós boglárkát ritkábban használják virágágyásokhoz és gyepekhez díszként.
