Utóköltség

Postcurettage (szinonima: postcurettage; méhkaparás, curettage) vagy éjszakai tapintás a kaparás méh teljes vagy hiányos kiutasítása után hajtják végre a terhesség.

Jelzések (alkalmazási területek)

  • Éjszakai tapintás hiányos placenta (méhlepény) szülés utáni (születés után) / kézi méhlepénytörés.
  • Fokozott vérzés a szülés után
  • Ellankadt méh (méh atónia vagy atonikus szülés utáni vérzés) - a méh összehúzódási gyengesége, vagyis a méhizmok összehúzódásának hiánya vagy elégtelensége a gyermek születése és a hiányosan vagy teljesen megszületve után placenta (placenta). Ez a kontrakciós gyengeség súlyos vagy életveszélyes vérzést eredményez, amely azonnali beavatkozást igényel. A méh atónia az anyai halálozás (halálozás) egyik leggyakoribb oka.

A műtéti eljárások

Az eljárás előtt a vizelet hólyag általában katéter segítségével ürítik. Az éjszakai tapintás vagy az éjszakai tapintás a placenta maradványának (a placenta) születése után. Eredetileg ezt manuálisan, később szintén egy speciális kurettával, az úgynevezett Bumm`sche Curette-vel (ez tompa, a méh úgyszólván túlméretes, Curette). Éjszakai tapintáshoz az egyik keze a méhbe megy, és a ujj a belső felületet, hogy az ujjával leválassza a méhlepény (méhlepény) maradékát. A külső kéz megragadja a méhet a hasfal felett, és a belső kéz felé tolja. Ez az eljárás a Bumm`sche-kürettával is elvégezhető. Néhányan mindkét eljárást egy munkamenetben használják. Ezt az eljárást a érzéstelenítés. A placenta kézi leválasztására akkor van szükség, ha a méhlepény nem spontán vagy utána válik le igazgatás of fogamzásgátlók vagy más manuális eljárás (pl. a méh összenyomása az úgynevezett Credé fogantyú segítségével). Általános vagy peridurális érzéstelenítés, az egyik keze belép a méh üregébe, és olyan területet keres, ahol a méhlepény már levált. Ez a megfelelő réteg a placenta és a méh fal között. Innen kezdi leválasztani a méhlepény többi részét a magával ujj. A külső kéz megragadja a méhet a hasfal felett, és a belső kéz felé tolja. Miután a méhlepény levált, felkarolja és a hüvelyen keresztül szállítja. Ezután manuálisan vagy a Bumm-kurettával tapintják meg.

Vérzés utáni partum

Partum utáni vérzés (szülés utáni vérzés, vérzés a gyermek születése után, vérzés a szülés utáni időszakban).

A baba születése utáni időszakot felosztjuk az úgynevezett placenta periódusra (arra az időre, amikor a méhlepény, a méhlepény leválik a méhről és megszületik), és a méhlepény utáni időszakra (ez az az idő, amíg két óra után méhlepény teljesen megszületett). Súlyos, akár életveszélyes vérzés is előfordulhat mindkét időszakban. A tapasztalatok szerint két óra elteltével váratlanul súlyos vérzés általában nem fordul elő. Emiatt többé-kevésbé intenzív ellenőrzés az újonnan leszállított időszakra korlátozódott. Nincs egyértelmű meghatározás arról, hogy mi tekinthető továbbra is normálisnak, és amikor fokozott vagy erős vérzésről beszélünk. A vérzés intenzitásának szabályozása érdekében a beteget egy speciális helyzetbe, a Fritsch helyzetbe helyezik. A beteg fekvő helyzetben fekszik. A fenék lenyomása után a lábak egymás fölé kerülnek. Ez lehetőséget ad a vér veszteség, a. ismételt ellenőrzésével erő a méh összehúzódása. A fokozott vérzés okai lehetnek lágyrész sérülések a perineum területén, hüvelyi bejárat, hüvely, méhnyak vagy a méh sérülései (repedés), vagy a placenta oldatának fokozott vérzése okozza őket. Atonikus szülés utáni vérzés (atóniás méh, méh atónia, atónia) Ha a méhlepény leválik és teljes a membránokkal, és kizárják a lágy szövetek sérüléseit, ezek az úgynevezett atonikus szülés utáni vérzések, amelyek nagyon gyorsan képesek vezet hogy masszív vér veszteség, és nem ritkán veszélyeztetik az életet. Ez a méh összehúzódási gyengesége, vagyis a méhizmok hiánya vagy elégtelen képessége a gyermek születése és a hiányosan vagy teljesen megszületett placenta (placenta) után összehúzódni. Gyakran előfordul, hogy a munka túlzottan hosszú időtartamú vagy amikor a méh izmai túl vannak feszítve, pl. nagyon nagy gyermek esetén a többszörös vagy a hydramnios, azaz magzatvíz. Ez a kontrakciós gyengeség súlyos vagy életveszélyes vérzést eredményez, amely azonnali beavatkozást igényel. A méh atónia az anyai halálozás (anyai halálozási arány) egyik leggyakoribb oka. A vérzés általában epizodikus, mert a vér először a méhben gyűlik össze, majd egyszerre kiutasítja. Az anyai sokk megelőzése érdekében gyorsan terápiás intézkedéseket kell hozni:

  1. A igazgatás of fogamzásgátlók intravénásan, esetleg intramuszkulárisan (oxitocin, szintometrin). Ha a hatás nem megfelelő, prosztaglandinok Ezután intravénásán, intramuralisan (a méh izmaiba) vagy intracavitarialisan (a méh üregébe) alkalmazhatók.
  2. Egyidejű megfelelő kötet helyettesítést jeleznek, esetleg a igazgatás vér.
  3. A méh ürítése és egyidejű megakadályozása annak ismételt vérrel való megtöltésére. Ez magában foglalja a méh mechanikus összenyomását a hasfalból és egyidejűleg a hüvelyből speciális fogantyúk segítségével (Fritsch és Zweifel szerint). Ha ezek az intézkedések nem vezet a siker érdekében meg kell keresni a sérüléseket a születési csatornában, és esetleg elvégezni a méh tapintását (lásd fent).

Ezeket az eljárásokat általában érzéstelenítés. Fontos továbbá, hogy a véralvadást a lehető leghamarabb laboratóriumi úton ellenőrizzék.

Lehetséges szövődmények

  • Sérülés vagy perforáció (piercing) a méh falának eszközeivel, esetleg a szomszédos szervek károsodásával (bél, vizelet hólyag) ritka.
  • Órák vagy napok után enyhe vérzés normális.
  • Megmaradhat placenta maradvány. Ez aztán általában elhúzódó vérzéshez vezet, és a folyamat során a szövetmaradványokat kiűzik.
  • Fertőzések ill sebgyógyulás rendellenességek (nagyon ritka).
  • Tapadások a méhnyak, nyaki csatorna, méh üreg a fertőzés következtében lehetséges. Ez lehet vezet nak nek menstruációs rendellenességek (ciklus rendellenességek) és / vagy fogamzás nehézségek (fogamzási nehézségek), esetleg a sterilitás (meddőség) (nagyon ritka).
  • Túlérzékenység vagy allergia (pl. Érzéstelenítők / érzéstelenítők, gyógyszerek stb.) Átmenetileg a következő tüneteket okozhatják: Duzzanat, kiütés, viszketés, tüsszögés, könnyező szemek, szédülés vagy hányás.