Bevezetés
Betegségek a temporomandibularis ízület nem ritkák. Németországon belül a a temporomandibularis ízület a kariesus hibák előfordulása mellett az egyik leggyakoribb rendellenesség a szájüreg. Átfogó tanulmányok szerint több mint 10 millió polgár szenved temporomandibularis ízületben arthrosis.
A kevésbé szembetűnő betegségben szenvedő betegek száma a temporomandibularis ízület messze meghaladja ezt a számot. A legtöbb esetben a temporomandibularis ízületi funkció hiányai nagyon korai stádiumban jelentkeznek az érintett betegnél a temporomandibularis ízületi repedések, feszültségek és fájdalom a rágó izmokban, fejfájás fülfájás vagy korlátozások a száj. Általában feltételezzük, hogy a temporomandibularis ízület ilyen problémáit leginkább az ízületek felületek helytelen terhelése és mechanikus kopása okozza, amelyek porcogó.
Vannak azonban olyan betegek is, akiknél ilyen tünetek jelentkeznek gyulladásos vagy fertőző okok miatt. Az életkor előrehaladtával az állkapocs betegségének kialakulásának kockázata a temporomandibularis ízület egyértelműen érzékelhető (és néha hallható) kattanásával bizonyíthatóan megnő. Ezenkívül az esetleges genetikai hajlam vagy a nehéz fizikai munka szintén meghatározó szerepet játszik a temporomandibularis ízületi betegségek kialakulásában.
Anatómia
A temporomandibularis ízület (lat. Articulation temporo- mandibularis) mozgatható kapcsolatot képvisel a csontos között felső állkapocs (lat. Maxilla) és a alsó állkapocs csont (lat.
Mandibula), amelyben az úgynevezett mandibularis fossa (lat. Fossa mandibularis) közvetlen kapcsolatba lép a fej az felső állkapocs (Caput mandibulae). Amíg a felső állkapocs a csont képezi a temporomandibularis ízület merev részét, a alsó állkapocs, ami elengedhetetlen a száj, szabadon mozgatható és az illesztésbe van szorítva.
Ezt a csontkapcsolatot számos izom (rágóizom) és szalagok támogatják. Annak megakadályozására, hogy a temporomandibularis ízület két csontos szerkezete egymáshoz dörzsölődjön, a fej a felső állkapocs és a mandibularis fossa elválasztott része mozgatható porcogó (ízületi korong). A porcogó lemez a temporomandibularis ízületet két funkcionálisan független részre osztja, a felső és az alsó ízületre.
A csúszó mozgásokat főleg a felső ízületi szakasz (felső ízületi rés) területén végzik. A forgási mozgások viszont főleg az alsó ízületi térben zajlanak. A rágáshoz vagy a beszédhez azonban korántsem elegendő e két mozdulat egyikét külön elvégezni. Ezekben a folyamatokban mindkét mozgástartományt okosan kell kombinálni egymással. Ebből a tényből arra lehet következtetni, hogy kombinációs mozgások (úgynevezett forduló-csúszó mozgások) a temporomandibularis ízületben is elvégezhetők.
