Terápia | Csigolyatörés

Terápia

Méretétől függően a csigolyatörés nehéz helyzetet okozhat. Ha több csigolyatörés megtört, a gerinc instabil lehet, és fennáll annak a veszélye, hogy a gerinces test szétszakad és esetleg megsértheti a gerincvelő. Ezért gyors kezelésre van szükség.

Az első terápiás intézkedések a következők: fájdalomcsillapítók és a fűző. Amíg egy műveletet nem lehet végrehajtani, a fűzőt ortézisként viselik a gerinc mozgásképtelenné tételére. Ez megakadályozza a törés a súlyosbodástól vagy a fontos idegpályáktól a sérülésektől.

A csigolya műtéti kezelése után törés, utókezelést végeznek, gyakran kezdetben a merevítővel. Ez megakadályozza, hogy a helytelen mozgás vagy a túlzott megterhelés új sérülést váltson ki. A fűző emellett megvédi a gerincet és elősegíti a gyógyulási folyamatot.

Ugyanakkor célzott fizioterápiát alkalmaznak a mozgás edzésére és lassan ismét növelik a terhelést. A műtétet instabil törések vagy súlyos, súlyos törések esetén végezzük fájdalom, a vizelet és a széklet bénulása vagy rendellenességei inkontinencia. Ez gyakran a stabil törések szövődményeihez vezet csontritkulás.

A művelet céljai: Ha a csontok egészségesek, a legtöbb esetben elegendő lemezekkel és csavarokkal rögzíteni és kiegyenesíteni a csigolyatesteket. A műveleteket általában két lépésben hajtják végre. Általában a műveletet a Általános érzéstelenítés.

Kezdetben a beteg rajta fekszik gyomor, így az első lépésben hátulról lehet műtétet végezni. Ezután a beteget az oldalára helyezzük, és a gerinc elülső részét elérjük a hozzáféréssel a mellkas vagy hasüreg. További módszerek a vertebroplasztika és a kyphoplasty.

Ezek minimálisan invazív eljárások, amelyeket gyakran stabilabb töréseknél alkalmaznak. Ezeket az eljárásokat állandóan végezzük Röntgen kontroll a beteg fekvő helyzetben. A vertebroplasztikában egy üreges tűt helyeznek a csigolyába a törés.

Ezután a tűn keresztül nagy nyomással cementet visznek fel a helyre. A cementet a csontdarabok újbóli összekapcsolására használják a cement megkötése után. Helyi érzéstelenítés elegendő a vertebroplasztikához, míg Általános érzéstelenítés a kyphoplasztikához szükséges.

A kyphoplasztikában egy lufit nyomnak a gerinces test majd felfújták. Ezzel a módszerrel a csigolya kiegyenesedik, és a cement már önthető. Mindkét kezelési technikát legfeljebb négy-hat héten csigolyatörés előfordult.

Bonyodalmak léphetnek fel az eljárásokban, ha cementet szabadítanak fel az anyagból gerinces test a cement behelyezése során. Ez egy speciális probléma a vertebroplasztikában, ahol a cementet nagy nyomáson injektálják. A cement beáramolhat a gerinccsatorna vagy akár a hajók, ami súlyos érrendszert okoz okklúzió és további komplikációk (cement embólia).

További probléma a csatlakozási törések gyakori előfordulása a szomszédos csigolyatest szegmensekben, amelyeket a nagyon kemény cement okoz.

  • Az idegeket, a gerincvelőt vagy az ereket esetleg nyomó töredékek eltávolítása
  • A gerincoszlop normál alakjának rekonstrukciója
  • A gerinc stabilizálása a törés után
  • Először a törött csigolyákat hátulról a szomszédos csigolyákra csavarják, és ismét kiegyenesítik. Ha szükséges, a gerinccsatorna szűkülve tovább nyílik, vagy az ideg- és érrendszer felszabadul a szűkülettől.
  • A második műveleti lépésben a törött csigolyarészeket és a csigolyaközi porckorongokat eltávolítjuk elölről, és csigolyacserét helyezünk be.

Alternatívaként az elasztoplasztikát nemrégiben alkalmazták. Az elasztoplasztikában az eljárás elve azonos, de itt injekciós anyagként rugalmas szilikont használnak cement helyett.

A szilikon sokkal közelebb van a csont szerkezetéhez, mint a nagyon kemény cement. Egy másik minimálisan invazív eljárás a endoszkópia. Ezzel a módszerrel először egy 1.5 - 2 cm nagyságú bőrmetszést készítenek, amelyen keresztül négy műanyag hüvelyt helyeznek be a borda.

Két monitoron keresztül lehet a test belsejébe nézni. Három hüvely használatos sebészeti eszközök, például kések behelyezésére. A művelet során jobb áttekintés érdekében a tüdő működés közben nincs szellőztetve.

Speciális sebészeti műszerekkel, például csipesszel, malmokkal és lyukasztókkal a gerinctöredékek és az intervertebrális lemezek eltávolíthatók. Lehetséges a terhelés enyhítése is, ha a gerinccsatorna szűkül. Ezután behelyezik a csigolyatest pótlását, általában titánkosarat vagy csontkockát.

Ezenkívül titánlemezt csavarnak be a nagyobb stabilitás érdekében. A számítógéppel támogatott sebészeti navigációs rendszer lehetővé teszi a nagyon pontos munkát és az összes lépés vezérlését. Nagyon súlyos csigolyatörések esetén a gerinc stabilizálásának egyetlen megmaradt módja általában a gerinc megmerevedése, az ún. spondylodesis.

Ebben az eljárásban a csigolya részeit vagy az egész csigolyát eltávolítják a gerincről, és szükség esetén ketrecre cserélik őket. Ez egy ketrec, amely különböző anyagokból készül, többnyire titánból. Ezenkívül a fenti és az alsó csigolyák lemezekkel és csavarokkal vannak egymással összekapcsolva.

A műtét után nagyon fontos az utókezelés. Egyelőre csak néhány napos ágynyugalomra van szükség. Néha szükség van a fűző viselésére a műtét után.

A nyaki gerincen végzett műtéteknél a műtét után néhány hétig van egy kezelés nyaki gallérral (nyaki támasz). A műtét után speciális rehabilitációs programok is vannak. A műtét után legalább az első hónapokban kerülni kell az előrehajlást és az 5 kg feletti terhek hordozását.

Általános szabály, hogy a törés 6-9 hónap múlva gyógyul meg. A fémrekonstrukciókat általában egy évig tartják, vagy egyes esetekben a testben egy életen át maradnak. Kissé eltér a legkevésbé invazív eljárások, például vertebroplasty, kyphoplasty és endoszkópia.

Itt a gerinc azonnal megterhelhető a műtét után, mivel a csontcement nagyon megkeményedik és biztosítja a szükséges stabilitást. Ezenkívül a betegnek csak néhány napig kell a klinikán tartózkodnia, és nincs szükség speciális rehabilitációra. Ezen felül a fájdalom és a vér a műtét utáni veszteség lényegesen kisebb, mint invazívabb eljárások esetén, és a beteg sokkal gyorsabban gyógyul meg a műtétből. Fokozott kozmetikai hatást ér el különösen a endoszkópia eljárás, ahol alig fordul elő heg.