A agy az egész emberi test egyik legösszetettebb és legbonyolultabb struktúrája, és továbbra is rejtélyt okoz a kutatók generációi számára. Míg a középagy csak egy kis része ennek az összetett rendszernek, mégis önállóan is kis csoda.
Mi a középagy?
A középagy az ember része agy, és minden gerincesnek van középagya. Az orvosi szakirodalomban az ókori görög mesencephalon kifejezéssel emlegetik. Ez része a agy szár és ezáltal az agy fejlődési szempontból legrégebbi területének is része. Az agytörzs mellett az emberi agyban még három fő terület létezik: a nagyagy, a kisagyés a diencephalon.
Anatómia és felépítés
A középagy körülbelül 1.5–2 cm nagyságú terület, amely a diencephalon alatt és az úgynevezett híd (pons) felett helyezkedik el. A híd alatt található a medulla oblongata, a medulla oblongata, amely közvetlenül a gerincvelő. Ez a három agyterület együtt alkotja a agytörzs. Maga a középagy is három rétegre oszlik: az agy kocsánya, a középagy sapka és a középagy tetője. A két agyi kocsány a középagy elülső részét képezi. Kivetülnek a diencephalonba, és egyfajta árok választja el egymástól, az interpeduncularis fossa. Tartalmaznak néhány idegcsatornát is, amelyek az agy és az agy között futnak gerincvelő, valamint a harmadik koponyaideg. A középagy sapka területe szempontjából a középagy legnagyobb részét alkotja. Néhány izomaktivitás szempontjából fontos idegsejtet tartalmaz, mint például a nucleus ruber, a nucleus nervi trochlearis vagy a nucleus nervi oculomotorii. A középagyi sapkától az agy kocsányáig tartó átmenetnél a substantia nigra, a „fekete anyag” található. Ez annak a felületének köszönheti a nevét, amelyet fekete színű melanin felhalmozódások. A középagy tető a középagy hátsó része, és olyan alakú, mint egy vékony lemez, amelyen négy magasság van. Ezért ezt a területet „négy halomlemeznek” is nevezik. Két felső halom (colliculi superiores) és két alsó halom (colliculi inferiores) található. A négyhegyes lemez alsó végén a IV. Koponyaideg (nervus trochlearis) jelenik meg. A középagy másik jellemzője az aquaeductus mesencephali, egyfajta víz vezeték, amelyen keresztül a cerebrospinalis folyadéknak nevezett cerebrospinalis folyadék átjut a harmadik és a negyedik agykamrán.
Funkció és feladatok
A középagy számos feladatot lát el a nagyon összetett idegrendszeren belül. Többek között felelős a szemizmok többségének ellenőrzéséért, például a szemek nyitásáért és bezárásáért vagy a pupillák összehúzódásáért. Ezenkívül fontos kapcsolási központ az emberi test különböző idegpályái között. Egyrészt információt és ingereket továbbít a gerincvelő a diencephalon keresztül a nagyagy és fordítva, az agytól a gerincvelő idegsejtjei felé irányuló ingerek, amelyek felelősek a motoros tevékenységért. Ez a funkció teszi a középagyat az úgynevezett extrapiramidális motoros rendszer fontos elemévé, amely felelős az emberi motor működésének minden irányítási folyamatáért. A fül és a szem által befogadott ingerek azonban először a középagyig is eljutnak, ahonnan továbbjutnak az agykéregbe, és ott feldolgozzák őket. Az érzékszervi és hallási észlelés ezen fontos funkciója mellett a középagy, a limbikus rendszer, szintén elemi szerepet játszik a fájdalom.
Panaszok és betegségek
Számos olyan betegség és rendellenesség fordulhat elő, amely a középagy diszfunkciójával kapcsolatos. Ebben az összefüggésben valószínűleg az egyik legismertebb betegség Parkinson kór. Gyakran egyszerűen „Parkinson kór”Köznyelvben a„ substantia nigra ”idegsejtjeinek progresszív bomlása okozza. Az ott található idegsejtek a hírvivő anyagot használják dopamin ingerek továbbítására. A fokozatos hiánya miatt dopamin, a motoros mozgások megzavarhatók, ami vezet az izmok hibás működéséhez, például remegéshez, valamint a mozgások általános lelassulásához. A substantia nigra változásai szintén jelen vannak Figyelemhiányos hiperaktív rendellenességvagy ADHDés figyelemhiányos rendellenességben (ADD). Ez az ingerek részben helytelen továbbítását és feldolgozását eredményezi a különböző agyrégiók között, amelyekért a középagy felelős. Ezenkívül a középagyra jó vagy rosszindulatú daganat is hatással lehet. Ez tartósan és súlyosan károsíthatja annak funkcionalitását és vezet különféle tünetekre, például a motoros működés zavaraira, lélegző, öntudat, koncentráció vagy járás. A szem mozgatásával kapcsolatos problémák vagy a pupillák diszfunkciója szintén a középagy agyának daganatának jele lehet. Ezenkívül számos olyan ritka betegség létezik, amely károsíthatja a középagyat. Ide tartozik például a Nothnagel-szindróma, amelyben a négy halom régió érintett. Ez problémákat okozhat a szem mobilitásával, valamint észlelési rendellenességekkel és motoros képességek romlásával. Az úgynevezett Benedict-szindrómában viszont mind a nucleus ruber, mind a substantia nigra sérült. Itt is a szem motorfunkciója, valamint az egész mozgásszervi rendszer véglegesen érintett. A középagy, mint az emberi agy minden része, nagyon összetett szerkezet, amelynek anatómiáját és működését időközben meglehetősen jól kutatták. De sok betegség, amelyet a középagy hibás folyamatai okoznak, még mindig sajnos nem teljesen gyógyíthatók, még akkor is, ha tüneteik csillapíthatók és progressziójuk lelassul.
