Szociális és kognitív fejlődés | Testnevelés

Társadalmi és kognitív fejlődés

A szabályok megértése, a szociális érzékenység, valamint a frusztrációtűrés, az együttműködés és a megfontolások az alapvető társadalmi képesítések közé tartoznak, amelyeket el kell érni testnevelés. A pedagógusnak azonban nagyon sok életkori problémája van a szociális oktatásban. A 3 évesnél fiatalabb csecsemőket bárki elfogadja, aki játszik velük.

A csecsemők csak 3 éves korukban választhatják ki saját barátaikat. 3-4 éves korukban a gyerekek még nem képesek mások helyzetébe állítani. Az érzéseket elismerik, de az ok nem.

A gyermekek csak 6 éves kortól képesek előre látni mások érzéseit és reakcióit, és ennek megfelelően beállítani saját cselekedeteiket. A pedagógusnak a következő kérdésekre kell figyelnie, amikor gyermekeket nevel. A gyermekeket nem szabad iránymutatni a döntéseikben, de fontos, hogy viselkedésük igazságos és megfelelő legyen. A beavatkozást el kell ismerni, és nem kell idő előtt elvégezni. A gyermekeknek lehetőséget kell biztosítani a problémák önálló megoldására, hogy olyan szociális készségeket szerezzenek, mint az empátia és a megfontolás.

Motoros fejlődés

A csecsemők születésétől fogva veleszületettek reflex. Az élet első évében (csecsemőkorban) kifejlődik a céltudatos megértés, a függőleges állás és az önálló mozgás képessége. Ebben a korban a gyerekek tanulnak a legjobban.

A fejlődés iránya cephalo-caudalis és proximal-distalis. Az élet 2. - 3. évében az alap mozgásformák futás és a gyaloglást fejlesztik. Az érzékszervi ingereket differenciáltan érzékeljük.

A mozgásokra azonban továbbra is a hipertóniás izomfeszültség jellemző (gazdaságtalan). Az óvodás korban (4 - 6 éves kor) az alap mozgásformák finomodnak, és először kombinálhatók a mozgások. Növekszik a figyelem, növekszik a tudásszomj, a játék és a mozgásigény.

A játék fontossága

A mozgásoktatásban a következő játékokat különböztetjük meg. A játék szempontja a játék öncélja, számos pozitív mellékhatással. A gyerekek játék közben tanulnak, de mégis szórakozásból játszanak.

Új helyzetek megismeréséről van szó. Serkentik és ösztönzik a kreativitást és a fantáziát. BUHLER és SCHENK- DANZIGER megkülönböztetik:

  • Mozgásjátékok (vidám tanulás)
  • Játsszon akciókat a gyermekek kalandterületéről (hozza be saját tapasztalatait)
  • Tapintható érzékelésű játékok (a nyelv fejlődésének elősegítése)
  • Gyakori játékhelyzet (verbális vagy verbális)
  • A játékszabályok megbeszélése (kiejtés, szókincs bővítése, nyelvtan)
  • Nyelvi játékok (ösztönözzék a beszédet)
  • Játékok gyermekdalokkal (a zene, a mozgás és a beszéd ötvözésével)
  • Funkcionális játékok (0-2 év, fedezze fel saját testét)
  • Építőipari játékok (2- 4 év, termékek készítése, tervezése, kombinálása)
  • Szépirodalom- illúziós játékok (2- 4 év, serkentik a fantáziát)
  • Szerepjáték (4-6 év, tapasztalat és fantázia szerepek, játék)
  • Szabályjátékok (5 éves kortól, rögzített szabályok, rend, folytonosság, társas viselkedés)