Szerkezet
A agy több agyi szakaszra oszlik: Az agytörzshöz tartozik: Az agy vége és diencephalonja együtt alkotja a homloklebeny (prosencephalon), előbbi a kéregből áll, a Alapi idegsejtek és a limbikus rendszer. Ez utóbbi tartalmazza a struktúrákat talamusz, epi-, al- és hypothalamus valamint a metathalamus. A agy az agy szára a középagyra, az utóagyra és a meghosszabbított velőre oszlik.
A középagy a négy halomlemezből (tectum), a középagy burkolatából (tegmentum) és az agy combjaiból (crura cerebri) áll. Az utóagy tartalmazza a kisagy (kisagy) és a híd (pons). Alternatív megoldásként a híd, a kisagy és a meghosszabbított velő rombaként is összefoglalható agy (rombencephalon).
Ha az agy ép, akkor a végső agy, a kisagy a hátoldalon és az alján található utóagy kívülről látható. Szembetűnő, középső barázda révén a végagy hosszirányban két egyenlő részre, az agyféltekére oszlik. Elhelyezkedését tekintve az agy és a diencephalon az elülső és a középső koponya fossa-ban található, míg az agytörzs - különösen a kisagy - a hátsó fossa-ban található.
A medulla oblongata, mivel az agy szerkezete zökkenőmentesen folytatódik a gerincvelő. Belül az agy bezárja azokat a tereket, amelyek tele vannak cerebrospinalis folyadékkal, és összefüggő kamrarendszert alkotnak. Feladatuk az agy védelme a rezgések ellen.
- Endagy = telencephalon
- Interbrain = diencephalon
- Agytörzs = Truncus encephali
- Középagy = Mesencephalon
- Afterbrain = Metencephalon a hídtól (Pons) és a kisagytól
- Kiterjesztett velő = Medulla oblongata
Az agy vérellátása
A vér az agy ellátása felosztható az elülső és a hátsó keringésre. Az agy elülső keringését a jobb és a bal nyaki artéria táplálja. A belső nyaki artéria (Arteria carotis interna) elágazik ettől a két artériától, amelyek viszont kettőt látnak el hajók amelyek az agyba vezetnek: Arteria cerebri anterior (elülső agyi artéria) és Arteria cerebri media (középső agyartéria).
Ezek hajók ellátja az oldalsó részt (elülső agyi ütőér) és az agyféltekék középső része (hátsó agyartéria). Mind a hajók Az agy ellátása két változatban létezik, mivel a test bal és jobb oldalán egyaránt találhatók. Az agy hátsó keringését a két csigolya artéria (Arteria vertebralis) képezi, amelyek egyesülve alkotják a párosítatlan basilarit ütőér (Arteria basilaris).
Az agy felé haladva ez ütőér több ágat ad ki az agytörzs ellátására, és végül a hátsó agyartériaként (Arteria cerebri posterior) ér véget, amely ellátja az agy agyának és részben a diencephalonnak a hátsó részeit. vér. Ezek az agyi erek szintén megduplázódnak, kivéve a basilaris artériát, amely csak egyszer létezik. A három agyi artéria között koherens érrendszer található, a Circulus arteriosus cerebri Willisii („artériás agyi keringés Willisi”).
Az ilyen rendszert anastomosis rendszernek (anastomosis = hálószerű érrendszeri kapcsolat) nevezzük, mivel a közöttük lévő kapcsolatok vannak. Az agykéreg az agy legújabb része a fejlődéstörténet szempontjából. Itt vannak olyan bonyolult folyamatok, mint például: feldolgozás, más információkkal való megfeleltetés és ezekre az érzésekre adott válaszadás (motoros központok).
Egyéb funkciók, mint pl emlékezet, gondolkodás, tanulás és még az érzelmek is az agyi funkciók részét képezik. A. Mélyebb részei nagyagy, az úgynevezett agyi magok fontos kapcsolási pontok a motoros és szenzoros ingerek számára. Bizonyos értelemben „csatornázzák” az információkat a perifériáról és a többi agyközpontból, és az agykéregbe irányítják.
- Nyelv
- Motoros folyamatok
- Differenciált érzékelő technológia (tapintási, nyomásérzékelési, fájdalom…) És
- Szenzoros érzések
A diencephalon felelős a test hormonális szabályozásáért, a fontos autonóm folyamatokért (tudattalan funkciók), és egyben a környezeti ingerek kapcsolótáblája, amelyeket az agykéreg hív be a tudatba („a tudat kapuja”). Hormonok a test számos folyamatát szabályozza, például az anyagcserét, a növekedést és a szaporodást. A fő hormonszabályozó rendszer a hypothalamushipofízis tengelye. Ez a tengely felelős annak biztosításáért, hogy a fontos növekedési és reprodukciós impulzusok eljussanak a testbe, ahol azok érvényesülhetnek. Fontos képviselői itt a pajzsmirigyhormon, a növekedési hormon és a nem hormonok. A diencephalon szabályozza bioritmusunkat, étkezési és ivási magatartásunkat (éhség és szomjúság) és szexualitásunkat is.