A REM fázisok alatt az orvostudomány megérti az alvási fázisokat, amelyekben fokozott a szemmozgás, a pulzusszám és a béta növekedése, valamint az álomaktivitás, amely során az izomtónus erősen csökken ebben az összesen három órás alvási fázisban. Eközben az orvostudomány feltételezi, hogy a REM alvás különösen összefügg a tanulás tevékenységek, a klinikai vizsgálatok emellett arra utalnak, hogy eddig meglehetősen homályos kapcsolat állt fenn az információfeldolgozással, az impulzusszabályozással és a feszültség menedzsment. Míg sok más lény elhúzódik a hosszan tartó REM fázis nélkül, az emberek általában túlélik ezt a nélkülözést, de ennek eredményeként általában koncentráció nehézségek, fokozott vezetési aktivitás és csökkent tanulás képességét.
Mik azok a REM fázisok?
A REM-fázisokat az orvostudomány alvási fázisoknak nevezi, amelyekben fokozott a szemmozgás, növekszik a pulzus és a béta, valamint az álomaktivitás. A REM fázisok olyan alvási szakaszok, amelyek az emberi alvás mintegy 25 százalékát teszik ki. Míg a csecsemők REM-alvásban akár kilenc órát töltenek, a fázis felnőttek alvásakor összesen körülbelül három órát vesz igénybe. Az alvás fennmaradó részét szintén „nem REM” -nek nevezik, hogy megkülönböztesse ettől a fázistól. A REM a „gyors szemmozgást” jelenti az alvási fázisok kapcsán, mivel az ilyen „gyors szemmozgások” a REM fázisban gyakrabban figyelhetők meg. A REM alvást paradox vagy deszinkronizált alvásnak is nevezik, és gyakrabban fordul elő, különösen az éjszakai alvás vége felé. Az összes álom nagy része ebben az alvási szakaszban koncentrálódik. A 20. században ennek kapcsán dokumentálni lehetett a szemmozgások és a REM fázis álomeseményei közötti kapcsolatot. A szemmozgás mellett a REM alvásra a növekedés is jellemző vér nyomás és egy fokozott pulzus mérték. Az izomtónus ebben az alvási szakaszban élesen csökken. Ugyanakkor a agy növekszik, közelítve az ébrenlét alatti béta hullámok generálásához. 1953-ban Eugene Aserinsky és Nathaniel Kleitman, a Chicagói Egyetem professzora dokumentálta elsőként a REM fázist. Az emberek korántsem az egyetlen lények, amelyek REM alvási fázisokat tapasztalnak. Ma úgy gondolják, hogy minden emlős átmegy ezen alvási fázisokon, és megköveteli őket a regenerációhoz. Számos eddigi tanulmány dokumentálta például a delfinek, rágcsálók és még echidnák REM-alvását.
Funkció és feladat
Ma az orvostudomány ezt feltételezi tanulás különösen a tevékenységek kapcsolódnak a REM alvási fázisaihoz. Ez a hipotézis a REM fázisokat alkotó megnövekedett béta aktivitással függ össze. Konkrétan az izgatás és a mentális tevékenység időszakában a agy béta hullámokat generál. Ezt meg lehet mérni például egy aktív beszélgetés alatt álló emberen. Ez a béta-aktivitás tehát megfelel az emberi ritmusnak megfelelő béta-hullámok szekvenciájának agy elemzéssel megoldja a problémákat vagy döntéseket hoz. A magas béta aktivitás tehát az éberség, de az izgalom bizonyítéka is, és különösen a számítás és a tervezés során jelentkezik. Mivel a REM fázisok alatti béta aktivitás megközelíti azt, hogy az ébrenlét során a REM alvás valószínűleg döntő helyet foglal el a tanulási összefüggésekben. Továbbá, bár nem vizsgálták megfelelően, a REM fázisok és a feszültség a vezetés és a hajtásszabályozás gyanítható. Továbbá, mivel a REM-alvás az, ahol az álmok többsége bekövetkezik, valószínűleg összefügg az információk és tapasztalatok mentális feldolgozásával. A REM alvás hiánya esetén a következő éjszakákban fellendülő jelenség lép fel, vagyis a következő éjszakák REM fázisai felhalmozódnak vagy kibővülnek. Ez a megfigyelés tanúskodik az alvási fázisok alapvető fontosságáról az emberek számára. A klinikai vizsgálatok kapcsán a REM-ben szenvedő betegek alváshiány gyakran mutattak libidinalis viselkedést, például fokozott éhségérzetet, erősebb és agresszívebb szexuális impulzusokat, valamint koncentráció problémák és nehézségek emlékezet. Másrészt néhány alany teljes és elhúzódó REM után is képes volt megbirkózni a mindennapokkal alváshiány. Ez nyilvánvalóan megkülönbözteti az emberi REM-alvás funkcióit és jelentőségét más emlősökétől. Állatkísérletekben az egyenes patkányok a REM-alvás több hetes teljes megfosztása után pusztultak el, míg az emberi életet úgy tűnik, nem fenyegeti a nélkülözés.
Betegségek és betegségek
A REM összefüggésében a korai REM alvás utalhat a alvászavar bizonyos körülmények között. Az alvó orvosok a REM látenciát határozzák meg, mint azt az időtartamot, amely után az alvó először REM fázisba lép. Általános szabály, hogy ez az időszak körülbelül 90 perc az egészséges és jól pihent emberek számára. Betegek alvászavarok mint például a narkolepszia viszont lényegesen rövidebb idő elteltével lép be az első REM fázisba. Ezt korai REM-alvásnak hívják, de nem feltétlenül betegségnek kell lennie. Akik szenvednek alváshiánypéldául az elalvás után is idő előtt eléri az első REM fázist, anélkül, hogy ez elkerülhetetlenül társulna betegséggel. A REM alváshiány súlyos következményekkel járhat a mindennapi életben. Például tanulmányok kimutatták, hogy a hiányzó vagy rövidített REM fázisú betegek nem tudnak könnyebben megbirkózni a bonyolultabb feladatokkal és az új kihívásokkal. Altató hiányos vagy rövidített REM-alvást okozhat, mert blokkolják a REM-alvás szempontjából elengedhetetlen béta-agyhullám-aktivitást. Emiatt, altatók a REM fázisokra vonatkozó legújabb megállapításokat követően fokozott kritika érte. Azok számára, akik tesztelni akarják a REM fázisok minőségét és késését, vegyék fel a kapcsolatot egy alvás laboratóriummal, ahol az agyi hullámok mérése során alvási tevékenységeket figyelnek meg.
