A székletürítés a végbél és ezáltal az étel emészthetetlen összetevőinek ártalmatlanítása. Székletürítést is hívnak bélmozgás.
Mi a székletürítés?
A székletürítés a végbél és ezáltal az étel emészthetetlen összetevőinek ártalmatlanítása. A széklet, más néven ürülék, emészthetetlen élelmiszer-összetevőkből áll, mint pl élelmi rost, emésztetlen zsír- és keményítőmaradványok, kötőszöveti és izomrostok, és főleg víz. Kiválasztott bélsejtek, nyálka és emésztőrendszer enzimek a székletben is találhatók. Az ürülék a színt a stercobilin pigmentből nyeri el. Az ürülék a bélben történő emésztés során keletkezik. Ott összekeverik és tovább szállítják, míg végül összegyűlik a végbél. Stretch receptorok a bélfalban jeleznek, ha kiürítésre van szükség. Ekkor felmerül a WC látogatásának igénye. Normális esetben a székletürítést tudatosan irányíthatja az ember. Ha ez már nem így van, akkor beszélünk inkontinencia. A székletürítés zavarait diszchéziának nevezik.
Funkció és feladat
A naponta előállított és kiválasztott ürülék mennyisége személyenként és napról napra változó. Az, hogy mennyi ürülék ürül, nagyrészt attól függ diéta. A napi 100–500 gramm mennyiséget normálisnak tekintik. Ha a diéta magas a rosttartalma, például vegetáriánusoknál, az ürülék mennyisége még mindig meghaladhatja az 500 gramm felső határt. A székletürítés gyakorisága egészséges embereknél naponta háromszor és hetente háromszor változik. A széklet állaga lágy és kemény között is változik. A székletürítés kezdete a vastagbélben vagy valószínűleg a felső részében van emésztőrendszer. Az étel elfogyasztása esetén nyújtsa ki a receptorokat a száj, nyelőcső és a gyomor izgatottak. A gerjesztett receptorok továbbítják a táplálékfelvételre vonatkozó információkat a vastagbélbe. A vastagbél majd erősen reagál összehúzódások. Az így létrejövő perisztaltikus, azaz hullámzó bélizmok mozgatják tovább a vastagbél tartalmát a végbél irányába. Ily módon a vastagbél megpróbál helyet adni a meghirdetett ételnek. Ezt a reakciót gasztrokolikus reflexnek is nevezik. A végbelet a bél kimenete, az ún végbélnyílás. Így ürülék ment át a vastagbél először a végbélben gyűjtenek. Ez növeli a végbélfal feszültségét. A végbél falában lévő feszültségreceptorokat ezután gerjesztik, és elektromos jeleket küldenek a agy speciális idegpályákon keresztül a viszceroszenzitív afferensek. A szenzoros kéreg felelős a székletürítésért. Most először stimulálják a székletürítés szükségességét. A végbél kitöltése a sphincter ani internus izomzatát is kitágítja. Ez a belső anális záróizom nem vezérelhető önként, és célja az önkéntelen ürítés megakadályozása. Ha ez az izom kitágul, akkor ezt a székletürítés késztetésének tekintik. A székletürítést továbbra is megakadályozza a külső anális záróizom. Ez önkéntesen szabályozható a végbél bizonyos kitöltési szintjéig. A székletürítés során mindkét záróizom ellazul, és a puborectalis izom, a medencefenék izomzat, lazít is. A barlangtest a végbélnyílás (corpus cavernosum recti) megduzzad, és ezzel egyidejűleg a hátsó vastagbél reflexes meghúzása következik be. Ez tovább tolja a székletet a végbélnyílás míg végül kiutasítják. A székletürítést izmos hasprés segítheti.
Betegségek és panaszok
Gyakori székletürítési rendellenesség az székrekedés. Székrekedés állítólag akkor fordul elő, ha a székletürítés nehéz, hetente kevesebb mint háromszor vagy hiányos. A német lakosság körülbelül egynegyede szenved székrekedés. A székletürítési rendellenességek kockázata az életkor előrehaladtával növekszik. Két formát különböztetünk meg krónikus székrekedés. Lassan átmenő székrekedés esetén a bélben transzportzavar jelentkezik. Az érintetteknek gyakorlatilag nincs spontán bélmozgásuk, és teltségérzetben szenvednek. A has nagyon kitágult. Különösen a fiatalabb nőket érinti. Az okok még nem teljesen tisztázottak. Az idegrendszeri rendellenességek, a gyógyszerek, a szociológiai és pszichológiai tényezők okaként kerülnek megvitatásra. A székrekedés másik formáját úgynevezett kimeneti obstrukciónak vagy obstruktív defekációs szindrómának nevezik. Ebben az esetben a végbél székletürítési rendellenessége van. Ez azt jelenti, hogy bár a betegek késztetést éreznek a székletürítésre, a széklet csak hiányosan és kis adagokban üríthető. Ezt a székletürítést elzárja fájdalom a végbél területén. Bizonyos esetekben az érintetteknek támogatniuk kell a székletürítést úgy, hogy kézzel nyomják a perineumot vagy a hüvelyt, vagy akár manuálisan is kitisztítják a végbelet. Itt is a szociológiai és pszichológiai tényezőket gyanítják triggerként a szerveseken kívül. A székletürítési rendellenességeket a hormonrendszer zavarai is okozhatják, például alulteljesítmény pajzsmirigy or cukorbetegség mellitus. Neurológiai betegségek, mint pl sclerosis multiplex or depresszió, valamint az anyagcsere-betegségek szintén negatívan befolyásolják a székletürítést. A széklet kiválasztásának feletti kontroll elvesztését székletnek nevezzük inkontinencia. Ennek oka lehet különböző okok. Megváltozott a széklet konzisztenciája, például krónikus gyulladásos bélbetegségekben vagy hasmenés a fertőzések okozta (átmeneti) székletet okozhatja inkontinencia. A széklet önkéntelen kiválasztása akkor is előfordulhat, ha a végbél elzáródik, azaz egy mesterséges bélkivezetés, amelyet például egy daganat okoz. Egyéb elképzelhető okok: demencia, záróizom-hibák, medencefenék rendellenességek, vagy helyi gyulladás a végbélnyílás.
