Remielinizáció: Funkció, szerep és betegségek

Az orvostudományban a remyelinizáció olyan folyamatot ír le, amelynek során a test részben helyreállítja az idegrostokat (axonokat) általában körülvevő szigetelő mielinréteget. Gyakran a remyelinizáció nem teljesen sikeres, ezért maradandó károsodás lehetséges. Különböző betegségek (például sclerosis multiplex, funikuláris mielózis, vagy Miller-Fisher-szindróma) befolyásolhatja az idegsejtek mielinhüvelyeit.

Mi az a remielinizáció?

Az orvostudományban a remyelinizáció olyan folyamatot ír le, amelynek során a test részben helyreállítja a szigetelést mielinhüvely (az ábrán világoskék színnel látható), amely rendesen körülveszi az idegrostokat (axonokat). A remyelinizáció olyan folyamat, amelynek célja a mielinhüvelyek helyreállítása, miután azok elvesznek vagy megsérültek. A mielinhüvelyek Schwann-sejtekből vagy oligodendrocitákból származnak, amelyek többek között az idegsejtek idegrostjain (axonjain) találhatók. Az, hogy a mielin képződésének kiindulópontjaként Schwann sejtjei vagy oligodendrocitái szolgálnak-e, attól függ, hogy hol találhatók idegsejt található. Míg Schwann sejtjei elsősorban a perifériában található neuronok mielinrétegét képezik idegrendszer, az oligodendrocyták elsősorban felelősek a központi idegrendszer idegrostjain történő képződéséért (agy és a gerincvelő). Mind a Schwann-sejtek, mind az oligodendrocyták a gliasejtekhez tartoznak, amelyek az összes tömeg a agy. Ahogy ők , a mielinhüvely spirálok az izzószál körül axon, többrétegű lapot alkot. A mielinhüvely körülbelül 50 ilyen csomagolást tartalmazhat. A mielinhüvely nélkül az idegsejtek nem képesek optimálisan kommunikálni egymással. Ez számos problémát eredményez az információfeldolgozásban. Például a mielinhüvelyek elpusztulása olyan betegség következménye lehet, mint pl sclerosis multiplex vagy Miller-Fisher-szindróma.

Funkció és feladat

A remyelinizáció az emberi test arra irányuló kísérlete, hogy helyrehozza a mielinhüvely károsodását és megoldja a idegrendszer. A szervezet azonban gyakran nem képes teljes mértékben kompenzálni a mielin veszteségét. A mielin egy gliasejtek által létrehozott biológiai membrán, amely szigetelőrétegként szolgál a központi és a perifériás idegrostok számára idegrendszer. Az idegrostok a sejtek vékony meghosszabbításai, amelyeken keresztül az információkat elektromos impulzusok távolítják el a sejtek testéből. Amikor az információt továbbítják más idegsejtekhez, az elektromos impulzus a axon a megvastagodott terminális csomókhoz, amelyek kémiai jellé alakítják át. A képződött hírvivő anyagok a következő cellába jutnak a szinaptikus hasadék, ahol ismét elektromos jelet váltanak ki. A szigetelő mielinhüvely javítja az átvitelt: az impulzus egyik zsinórgyűrűről a másikra ugrik. A mielinhüvely károsodása az idegsejtek rosszabb elektromos szigeteléséhez vezet, és ezáltal rontja az információ továbbítását és feldolgozását az idegrendszerben. A remyelinizáció tehát, amelyet maga az emberi test kezdeményez, rendkívül fontos. Súlyos neurológiai betegségek esetén azonban általában nem elegendő a betegség lefolyásának leállítása vagy megfordítása. Az orvosi kutatók azonban reményt látnak a jövőbeni terápiás megközelítésekben. Kábítószer és más kezelések ezután potenciálisan fokozhatják a természetes remyelinizációt.

Betegségek és állapotok

A remyelinizáció különösen akkor válik szükségessé, ha az emberek idegrendszeri betegségekben szenvednek, például demielinizáló betegségekben vagy demielinizáló neuropátiákban. Az egyik demielinizáló betegség az sclerosis multiplex, az encephalomyelitis disseminata latin néven is ismert. Ez egy olyan klinikai kép, amelyet több góc jellemez gyulladás a agy. Az agy ezen területei által érintett területeken gyulladás, károsodást okoznak az idegsejtek axonjait elektromosan szigetelő mielinhüvelyek. Rendszerint a sclerosis multiplex relapszusokban fordul elő, amelyek során a betegeket különösen súlyosan érinti. Ritkábban a betegség folyamatosan súlyosbodik. A sclerosis multiplex összefüggésében előforduló tünetek a következők: fájdalom, látászavarok, zsibbadás és motoros zavarok, például paresis. Ha a betegség előrehalad, subcorticalis demencia kialakulhat. A különféle tünetek az agy károsodott jelátvitele miatt nyilvánulnak meg, ezért rendkívül sokfélék. A gyulladásos gócok helyétől függ, hogy mely tünetek alakulnak ki. A kutatók feltételezik, hogy a immunrendszer fontos szerepet játszik a sclerosis multiplex kialakulásában. Eddig azonban még mindig nagy a bizonytalanság a pontos okokkal kapcsolatban, így az általános állításokat nehéz megfogalmazni. A demielinizáló betegségek közé tartozik a Miller-Fisher-szindróma is, amely szintén társul az idegsejtek demielinizációjával, és a Guillain-Barré-szindróma ritka formája. A betegség megnyilvánulhat a szemizmok bénulásaként, károsodva összehangolás mozgás, és legalább egy reflex teljes hiánya. A sclerosis multiplexhez hasonlóan a gyulladásos reakció is felelős a Miller-Fisher-szindrómáért. A demyelinizáló betegség másik példája a funikuláris mielózis. A lehetséges tünetek közé tartoznak az érzékszervi zavarok (pl. égő érzés a kézben és a lábban), károsodott összehangolás a mozgás, a lábak bénulása és pszichológiai tünetek, beleértve a depressziós vagy pszichotikus tüneteket. Ban ben Funikuláris mielózis, az idegrostok demielinizációja a gerincvelő, ezért fennáll annak a veszélye kétoldali bénulás. A neurológiai betegség oka a vitamin B12.