Az obstruktív defekációs szindróma a végbél és különösen a nőknél nyilvánul meg. Tünetileg a rendellenesség a székletürítés állandó késztetésében nyilvánul meg, általában hiányos kiürítéssel és erőteljes préselés szükségességével. Konzervatív és műtéti terápiás lépések jöhetnek szóba.
Mi az obstruktív defekációs szindróma?
A székletürítést befolyásoló különféle betegségek és tünetek a végbél. Az obstruktív székletürítési rendellenesség az egyik ilyen betegség. A jelenség leggyakoribb tünete krónikus székrekedés. A betegek általában tartósan késztetést éreznek a székletürítésre, és még a bélmozgás úgy érzik, hogy csak hiányos székletürítést értek el. Az obstruktív defekációs szindróma viszonylag gyakori jelenség. A nőket gyakrabban érinti a szindróma, mint a férfiakat. Különösen azok a nők, akiknek több születése született, vagy akiknek már meg is született méh A múltban eltávolítottak fokozottan veszélyeztetik az obstruktív defekációs szindrómát. A leggyakoribb kor a feltétel az élet hatodik évtizede körül jár. A bélszegmensekben bekövetkezett változásokat a szindrómával összefüggésben szinte minden esetben megfigyelik. Ezek a változások lehetnek az életkorral kapcsolatosak vagy olyan elsődleges állapotok, mint például krónikusak székrekedés.
Okok
Az obstruktív defekációs rendellenesség gyakori összefüggése a korábbi születésekkel vagy a méheltávolítással arra utal, hogy a jelenségek összefüggenek. Ez megmagyarázná a rendellenesség nemi preferenciáját is. A jelenlegi orvosi vélemény szerint a végbél két különböző bélváltozás következménye lehet. Egyrészt ventralis rectocele lehet jelen. Ez a végbél belső kidudorodása, amely előre mutat. Másodszor, a tünetek oka lehet egy belső végbél prolapsus. Ebben a jelenségben a végbél egy része kidudorodik magában. A jelenséget rectoanalis belső intussuscepciónak is nevezik. A ventrális rectocele a leggyakoribb változás, amely megfigyelhető a székletürítési rendellenesség kapcsán. Leggyakrabban ez a rectocele társul másokkal medencefenék diszfunkció, amely a szülés vagy a méh műtétje után előfordulhat. Bár az obstruktív defekációs rendellenesség végső oka az egyes esettől függ, medencefenék a diszfunkciót ezért néha a leggyakoribb elsődleges oknak tekintik.
Tünetek, panaszok és jelek
Az obstruktív defekációs szindróma klinikailag sokféle módon nyilvánulhat meg. Az érintett személyek általában a történelem során arról számolnak be, hogy nap mint nap szenvednek a hiábavaló, elhúzódó WC-látogatásoktól, amelyek során vagy keményen meg kell nyomniuk a széklést, vagy egyáltalán nem jár sikerrel. Állandóan hiányos ürítés érzésük van. Ezenkívül gyakran kényelmetlenséget szenvednek, vagy akár fájdalom a megnövekedett nyomás miatt medencefenék területen. Hasi fájdalom or hányinger a tartós részeként fordulhat elő székrekedés. A székletürítési rendellenesség székletekké fejlődhet inkontinencia a székletvisszatartás gyengeségének értelmében, amely kezdetben megfelel a széklet elkenésének, majd gyakran fokozatosan halad. Gyakran bizonyos hashajtók vagy beöntést jelentenek be anamnesztikusan. Ujjak segítségével történő székletürítés is jellemző lehet. Az általános nyomásérzet mellett egyedi esetekben vérzés lép fel, általában az intenzív préselés miatt. A préselés is vezet kibővített aranyér késői következményként.
A betegség diagnózisa és lefolyása
A kórelőzmény felvétele során az orvos kezdetben gyanítja az obstruktív defekációs szindrómát. A későbbi alapdiagnosztika a fizikális vizsgálat rektoszkópiával és ultrahang a záróizom. Gyakran a záróizom nyomásának mérését is elvégzik. További diagnosztikai eljárás a defekográfia mint an Röntgen vizsgálat kontrasztanyag alatt igazgatás, amely tisztázza a belek változásait. Különben az orvosnak ki kell zárnia azokat a betegségeket, mint pl krónikus székrekedés, vastagbél transzportzavar, szegmentális transzportzavar és funkcionális rendellenességekA bélváltozások osztályozása a diagnosztika egyik legmeghatározóbb pillanata, mivel csak a tényleges ok-okozati probléma azonosításával lehet ígéretes terápia fejleszteni kell. Az obstruktív defekációs rendellenességben szenvedő betegek prognózisát kedvezőnek tartják.
Szövődmények
Az obstruktív székletürítési rendellenességet mindig kezelni kell, mivel tünetei a jelen miatt mindig súlyosbodnak kötőszöveti gyengeség egyébként. A legtöbb esetben ez nem így van vezet életveszélyes szövődményekig. De az életminőség nagyon szenved. Komplikációk fordulhatnak elő, különösen akkor, ha erősen megnyomva próbálják sikeresen üríteni. Így, bár az erős nyomás általában nem segít, megnöveli a külsőleg látható végbél prolapsust és vérzéseket okozhat a aranyér. További következményeként a széklet kialakulása inkontinencia lehetséges. Néhány nőnél előfordulhat úgynevezett cystocele is. A cystocele a hólyag az elülső septumba. Állandó vizelési rendellenességekhez vezet, vizelet-visszatartás vagy vizelettartási nehézség. Kezelés nélkül a tünetek folyamatosan fejlődnek, az életminőség súlyos csökkenésével. Ez azt is eredményezheti mentális betegségek. Krónikus fájdalom, a hiányos ürítés, valamint a széklet és vizelettartási nehézség tud vezet nak nek alvászavarok, pszichoszomatikus betegségek vagy akár depresszió. Ritka esetekben a kezeletlen obstruktív székletürítési rendellenesség szintén enterocele-hez vezet. Ez a vékonybél a zseb alakú depresszió az hashártya között méh és a végbél (Douglas tér). Enterocele esetén mindig fennáll annak kockázata, hogy bélelzáródás.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Obstruktív székletürítési rendellenesség esetén a székletürítés a bél hiányos kiürülése miatt zavart okoz. Ez a probléma mindenképpen az orvosé, az általa okozott szorongás miatt. Akik állandó székletürítési késztetést tapasztalnak, életminőségük súlyosan korlátozott. A normális székrekedés általában a bél kiürülése után oldódik. Gyakran elegendő a diéta tartós székrekedési problémákra. Több rost, nagyobb folyadékbevitel és több testmozgás megoldja ezt a problémát. Ehhez nincs szükség orvoslátogatásra. De obstruktív székletürítési rendellenesség esetén kísérő tünetek és fájdalom. A széklet kialakulásának kockázata is fennáll inkontinencia, cystocele vagy aranyér középtávon. A nagy erőkifejtésből adódó rektális prolapsus szintén lehetséges. Ezért obstruktív székletürítési rendellenesség gyanúja esetén orvoshoz kell fordulni. A rendelkezésre álló kezelési lehetőségek magukban foglalják a konzervatív vagy a műtéti módszereket. A diagnózist bonyolítja az obstruktív székletürítési rendellenesség és más ürítési rendellenességek közelsége. Már csak ezért is orvoshoz kell fordulni, ha a székletürítéssel kapcsolatos problémák továbbra is fennállnak. Akár a feltétel kezelést igénylő kezelést, javítható rendellenességet vagy az ürítéssel járó pszichológiai problémát kell tisztázni.
Kezelés és terápia
Az obstruktív defekációs szindrómában szenvedő betegek konzervatívan és műtéti úton is kezelhetők. Ha a bélben nincs változás, konzervatív tüneti terápia használt. Ez a kezelés elsősorban a diéta, amelyet általában a igazgatás székletlágyító gyógyszerek. Ha viszont a bélben változások vannak, sebészeti ok-okozati terápia általában zajlik. Ideális esetben a tüneteket ezért a kezelés során nem tüneti módon kezelik, hanem okozati úton orvosolják. Így a székletürítési rendellenesség gyógyítható betegségnek számít. Az egyik lehetséges műtéti kezelés az alsó végbél transzanalis reszekciója, más néven STARR műtét. Ez az eljárás két kör alakú rakodón alapul, és megfelel a székletürítési szindróma meglehetősen friss kezelési lehetőségének. A kezelési lehetőséget olyan okokra fejlesztették ki, mint a belső végbél prolapsusa vagy a ventrális rectocele, és célja az egészséges végbél anatómia helyreállítása. A végbél izomfal műtét útján visszanyeri a folytonosságot, így az esetleges székletmegtartási problémák műtéten keresztül is korrigálhatók. A végbél visszatér normál átlagos kapacitására. Anatómiailag az eljárás véglegesen korrigálja a rectocele vagy a végbél prolapsusát.
Kitekintés és előrejelzés
Az obstruktív defekációs rendellenesség jó prognózissal rendelkezik. Minél korábban diagnosztizálják és így megkezdhető a kezelés, annál jobb, annál tovább Egészség eredmény. A gyógyszeres kezelés a meglévő tünetek enyhítésére szolgál. A tünetek fokozatosan enyhülnek, amíg a gyógyulás el nem ér. Ha a betegség lefolyása nehéz, műtétet kell végrehajtani. Ez kockázatokkal és mellékhatásokkal jár. Ennek ellenére a legtöbb esetben további bonyodalmak nélkül halad. A seb gyógyulása után a beteg általában néhány héten vagy hónapon belül teljesen mentes a tünetektől. Orvosi kezelés nélkül a betegség előrehaladhat. A tünetek fokozatosan növekednek intenzitásukban és kiterjedésükben. Ennek eredményeként az életminőség jelentősen romlik. Spontán gyógyulás a legtöbb esetben nem fordul elő. Inkább másodlagos betegségek és funkcionális rendellenességek lehetségesek. Különösen kedvezőtlen folyamat során bélelzáródás bekövetkezik. Ez potenciális veszélyt jelent az emberi életre. E lehetséges fejlődés miatt már az első szabálytalanságnál orvoshoz kell fordulni. Bár a kezelés általában kellemetlen, ennek ellenére visszafejlődéshez és teljes felépüléshez vezet. Ezenkívül elengedhetetlen a további pozitív tanfolyam számára a további kontrollvizsgálatok alkalmazása.
Megelőzés
Az obstruktív defekációs rendellenesség ígéretes megelőző intézkedése mindenekelőtt alkalmas diéta ez normális puha állagot kölcsönöz a székletnek, és így ellensúlyozza krónikus székrekedés. A medencefenék gyakorlatok szintén csökkenthetik a székletürítési rendellenesség kockázatát. Ettől eltekintve alig van megelőző intézkedések léteznek a korral kapcsolatos változások.
Utógondozás
Miután az obstruktív székletürítési rendellenességet orvosolták, a nyomon követés általában kritikus fontosságú. A székletürítési diszfunkciót gyakran viselkedésmód okozza, nevezetesen a székletürítés során bekövetkező erős megterhelés. Ennek elkerülése érdekében feltétlenül figyelni kell a széklet szabályozására az utókezelés során. A székrekedés elősegíti a megerőltetést, ezért a bélmozgásnak puhának és ideális esetben terjedelmesnek kell lennie. Az érintett személyek ezt nagy arányban érik el élelmi rost étrendjükben. A gyümölcsök és zöldségek ugyanolyan ajánlottak ebben az összefüggésben, mint a teljes kiőrlésű termékek. Az érintetteknek is jobb elkerülni cukor nagy mennyiségben. Ugyanez vonatkozik a hús magas arányára az étrendben és a hús fogyasztásában alkohol. Joghurt a termékek viszont gyakran jótékony hatással lehetnek. Fontos az is, hogy elegendő mennyiségű folyadékot igyon, lehetőleg víz és édesítetlen gyógyteák. A testmozgás szintén fontos tényező az obstruktív székletürítési rendellenességek utógondozásában, amelyet nem szabad elhanyagolni. Séta vagy testmozgás, ideális esetben a kitartás tartományban, serkenti a belek természetes mozgását és ezáltal elősegíti az ürítést. Masszázsok a hasi terület aktiválhatja a belek ezeket a mozgásait is. Azok, akik ennek ellenére továbbra is hajlamosak a székletürítési problémákra, gyakran legyőzhetik őket, ha guggoló helyzetbe lépnek a WC-n, a lábak kissé megemelkednek, a felsőtest pedig kissé előre hajlik.
Itt tudod megtenni magad
Az obstruktív székletürítési rendellenesség legfontosabb önsegítő intézkedése az étrend közepes és hosszú távú változása. Itt elsősorban az élelemre kell visszaesni, ami elősegíti a szabályos és puha széklet kialakulását. Élelmi rost meghatározó szerepet játszik itt. A teljes kiőrlésű termékek, a hüvelyesek, a magvak és a szemek ideálisak erre a célra. A jó rágás erősíti a hatást. Ezenkívül rengeteg folyadékot kell inni. Mivel azonban az emésztés minden embernél másképp működik, lehetséges egy kis kísérletezés. Néhány ember számára például a tejtermékek vagy a gyümölcs is lágyabb és szabályosabb bélmozgást eredményez. Ezenkívül a testmozgás enyhítheti az obstruktív székletürítési rendellenesség okozta szenvedéseket. Különösen könnyű kitartás olyan sportok, mint úszás, kocogás vagy a séta stimulálhatja a perisztaltikát és enyhítheti az észlelt székrekedést. Hasznos lehet a székletürítést guggoló helyzetben végrehajtani. Ehhez tegye a lábát egy körülbelül 20-30 centiméter magas székletre a WC előtt. A felsőtest kissé előre hajlik, így a combok és a felső test között körülbelül 35 fokos szög van. Ezt a helyzetet evolúciósan székletürítésre szánják, és a legtöbb emlős fenntartja. Ennek megfelelően lehetővé teszi az emberek számára a székletürítés megkönnyítését és a hiányos ürítés kockázatának csökkentését.
