Meghatározás
A neveléstudományban nincs pontos definíció a nyílt oktatásra. Általános szabály, hogy érthető, hogy a tanulás a folyamatot teljesen maguk a hallgatók alakítják és határozzák meg. Ez nem hagyományos frontális oktatás, ehelyett a tanár inkább a háttérben marad, és önszerveződésben támogatja a diákokat tanulás.
Ez azt jelenti, hogy a hallgatók egyéni érdeklődésüknek és képességeiknek megfelelően dolgoznak a tartalmon. Ily módon garantált az órák erős orientációja a hallgató felé. Ezen felül a hallgató választhat a következők közül: tanulás anyagok, a tananyag, amely megfelel a tanulási típusának.
Tehát, ha a hallgatók különösen jól tanulnak a hallásról, a tananyag hallgatási változatban áll rendelkezésükre. Ez optimális tanulási feltételeket teremt a hallgató számára. Összefoglalva elmondható, hogy a nyílt oktatás olyan oktatási forma, amelyben minden hallgató szabadon választhatja meg tanulási idejét, helyét és tartalmát.
A hallgatónak kell eldöntenie, hogy melyik módszert alkalmazza, és hogy ez egyéni vagy csoportos munkában zajlik-e. Falko Peschel (* 20. 01.
1965) német tanár és oktató meghatározta a nyílt oktatás elvét és sajátos módon alakította azt. A nyílt oktatás középpontjában a hallgató-központúság áll, vagyis a hallgatók önálló tanulása, amelynek során ők maguk döntenek arról, mit akarnak tanulni, mikor, hogyan, hol és kivel. A Peschelnél a gyermek megszabadul a tanár anyagi előírásaitól; ehelyett az anyagoknak és a tanárnak alkalmazkodnia kell a gyermekhez.
A tanítás nyitottságának meghatározásának alapjaként öt dimenziót nevez meg, amelyek mindegyike hat szinten határozható meg.
- Az első dimenzió a szervezeti nyitottság. Itt feltehető a kérdés, hogy a hallgató maga határozza-e meg a tanulás keretfeltételeit, azaz az időt, a helyet vagy a társadalmi formát.
- A következő dimenzió, a módszertani nyitottság azt jelzi, hogy a hallgatónak megengedett-e maga meghatározni a tanulási utat.
- A tartalom nyitottságának dimenziójában felmérik, hogy a tananyagon belüli tananyag nyitott-e.
- A társadalmi nyitottság dimenziója határozza meg a társadalmi interakció nyitottságát. Ez magában foglalja az osztálytermi vezetés, a teljes tanítási folyamat, az óratervezés és a konkrét tanítási folyamat döntéshozatalát.
- Az utolsó dimenzió a személyes nyitottságé. A hangsúly a tanárok és a diákok, valamint maguk a gyerekek közötti kapcsolatokon van.
