A neurotróf keratopathia a szem, különösen szaruhártyájának (orvosilag szaruhártya) betegsége. Az ott található nagyon érzékeny idegszövet károsodása okozza, amelynek súlyos következményei vannak az egész szemre. A tudományban általában a keratitis neuroparalytica kifejezést használják. Az ICD-10 osztályozás H16.2.
Mi a neurotróf keratopathia?
A neurotróf keratopathia középpontjában a szaruhártya áll. A külső része bőr a szemgolyó bezáródása. Általában a teljes réteggel világosan látszik könnyfolyadék. Görbülete biztosítja a beeső fény törését, ezért fontos a helyes látás érdekében. A szaruhártyát sokan átjárják idegek és ezért a test egyik legérzékenyebb struktúrája a hőmérséklet szempontjából, fájdalom és érintse meg. A idegek a szemidegből származnak, a trigeminus ideg. Ha ez az ideg vagy az egyén idegek a szaruhártyában közvetlenül károsodnak, neurotróf keratopathia alakulhat ki. Azonban csak néhány beteget érint. Csak Európában a teljes populáció mindössze 0.05 százalékánál diagnosztizálták a betegség három meghatározott súlyossági szintjének egyikét.
Okok
A neurotróf keratopathia fő oka a csökkent szekréció könnyfolyadék okozta idegkárosodás, amely általában elegendő tápanyaggal látja el a szaruhártyát, miközben biztonságos védőpajzsot biztosít. Ha zavar van ezen a területen, degeneratív változások következnek be. Lehetségesek a különböző degenerációk, a működés korlátozása, a visszafejlődések, valamint súlyos esetekben a szaruhártya fekélyei (orvosilag Ulcus corneae). A sebgyógyulás a szaruhártya egyidejűleg zavart. Az idegek károsodásának kiváltói az esetek csaknem húsz százalékában fordulnak elő herpesz vírusok és az általuk kiváltott fertőzések. Ezen kívül fizikai sérülések, kémiai égések, a helytelen használata kontaktlencse vagy a sebészeti beavatkozások során felmerülő hibák szintén lehetséges okok. Ritkábban azonban olyan alapbetegségek, mint pl cukorbetegség mellitusz, sclerosis multiplex or lepra felelősek a betegségért. Ugyanez vonatkozik a különféle daganatokra, cisztákra és tályogokra. A veleszületett szembetegségek viszont alig játszanak szerepet a neurotróf keratopathia kialakulásában.
Tünetek, panaszok és jelek
A neurotróf keratopathia általában meglehetősen határozatlan módon nyilvánul meg. A legtöbb tünet a szem egyéb betegségeiben is jelentkezik, és nem tulajdonítható egyértelműen a neurotróf keratopathiának. A betegség legegyértelműbb jele azonban a szaruhártya csökkent érzékenysége. Ennek eredményeként bizonyos ingereket, például érintési vagy hőmérséklet-különbségeket, a beteg alig vagy egyáltalán nem érzékel. Az érintett személyek tehát fájdalom-mentes a betegség súlyos stádiumában is. A neurotróf keratopathia az egyébként tiszta szaruhártya egyértelmű homályosságával válik láthatóvá. Továbbá észrevehető szemvörösség és csökkent pislogási reflex észlelhető. A betegek látásélessége a kezdeti szakaszban némileg ingadozhat. Azonban minél súlyosabb a betegség progressziója, annál gyengébb lesz az érintett szem látásélessége.
A betegség diagnózisa és lefolyása
A neurotróf keratopathia diagnosztizálásához először alapos kórelőzményt kell készíteni az ok megállapítására. Másrészt szükség van különféle orvosi vizsgálatokra, például a szaruhártya érzékenységi vizsgálatára vagy a könnyfólia funkcionális vizsgálatára. A kétértelmű tünetek miatt egy különösen körültekintő vizsgálat kötelező annak érdekében, hogy a betegség mielőbbi előrehaladását megakadályozzuk. Kezelés nélkül a neurotróf keratopathia képes vezet a szaruhártya fekélyesedésére, a szaruhártya elvesztésére vagy legalábbis perforációjára, vagy úgynevezett aszeptikus elhalás. Egyidejű változásokat okozhat a kötőhártya enyhe esetekben is, és egy későbbi szakaszban veszélyt jelentenek az egész szemre.
Szövődmények
A neurotróf keratopathia képes vezet súlyos szövődményekig, különösen a harmadik szakaszban. Mivel a betegség nem kíséri fájdalom, gyakran nem ismerik fel, amíg nem késő. Ezért a látásélesség esetleges ingadozásainak is okot kell adnia arra, hogy sürgősen forduljon orvoshoz a szaruhártya teljes pusztulásának elkerülése érdekében. A betegség során mindig fennáll a bakteriális veszély felülfertőződés. Ebben az esetben a szaruhártyát nemcsak az támadja meg vírusok hanem az is baktériumok és gombák. Ennek következtében egy ún szaruhártya fekély kialakulhat. A szaruhártya fekélye szaruhártya-fekély, amelyet fájdalmasan és folyamatosan jellemez könnyező szemek. A kiválasztott váladék akár tartalmazhat is genny, ami bakteriális fertőzésre utal. A szem ekkor gyulladt és nagyon érzékeny a fényre. Néha szemhéj görcs is megfigyelhető, amelyet az jellemez, hogy közben mindkét oldalon túlzottan pislog fáradtság, érzelmi feszültség vagy erős fény ingerek. Szemhéj a görcs akár több órán át is lezárhatja a szemet. Összességében a látásélesség (látóélesség) romlik a szaruhártya-fekélyekben. Súlyos esetekben előfordulhat a szaruhártya perforációja. Ez nagy veszélyt jelent a szemre és képes vezet nak nek vakság. Ennek a súlyos szövődménynek az elkerülése érdekében az átfogó beavatkozás mellett sebészeti beavatkozásra is szükség van antibiotikum kezelést.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Látászavarok esetén szemfájdalom, és a neurotróf keratopathia egyéb ismert jeleit észlelik, orvoslátogatás szükséges. Ha a fizikai panaszok egyértelmű ok megtalálása nélkül fordulnak elő, akkor tisztázni kell a háziorvost. Ez különösen a növekvő szempanaszokra vagy a szaruhártya fokozott érzékenységére vonatkozik. Az ismételt könnyezés, valamint a szem környékének duzzanata a legjobban azonnal tisztázható. Az orvos diagnosztizálhatja a neurotróf keratopathiát, és ha szükséges, közvetlenül elkezdheti a kezelést, vagy szakorvoshoz irányíthatja a beteget. A veszélyeztetettek közé tartoznak azok, akik nemrégiben vírusos fertőzésben vagy szemfertőzésben szenvedtek herpesz zoster. Fizikai sérülések és vegyi anyagok áldozatai égések forduljon orvosához, ha a fent említett tünetek jelentkeznek. Bárki, aki műtéti vagy idegsebészeti beavatkozás után szenved a fent említett tünetekben, a legjobb, ha erről tájékoztatja az illetékes orvost. Ugyanez vonatkozik arra is, ha a tünetek a használat után jelentkeznek kontaktlencse vagy trópusi gyógyszerek. Cukorbetegség, lepra és a sclerosis multiplex a betegeknek tájékoztatniuk kell a felelős orvost a szem körüli szokatlan tünetekről. A neurotróf keratopathiát a szemész vagy belgyógyász. A súlyos betegeket speciális klinikán kell kezelni.
Kezelés és terápia
A neurotróf keratopathia kezelése továbbra is bonyolult, és teljes mértékben a beteg egyéni megnyilvánulásától függ. Szerinte az optimális siker ritkán érhető el a jelenlegi terápiákkal, és ezért az elsődleges hangsúly a betegség terjedésének megakadályozására irányul. Ezt főleg a igazgatás nem konzervált könnypótló folyadék a szaruhártya elegendő tápanyaggal történő újratöltésére. Bizonyos esetekben speciális, saját szérum szemcsepp előkészítve a páciensből vér a szérum hasznos erre a célra. Gyógyászati kontaktlencse a szaruhártya védelmére viselhető. Alternatív megoldásként műtét hajtható végre a betegség egészének vagy egy részének bezárására szemhéj vagy magzatvezetéket varrhatunk a szaruhártyára. Párhuzamos gyulladás általában speciális szemkenőccsel vagy géllel kezelik. A meglévő fekélyek gyakran csökkennek a igazgatás of antibiotikumok. Itt lehet választani a tabletta forma és a helyi alkalmazás között. Ha a neurotróf keratopathia egy adott alapbetegségen alapul, akkor kétágú terápia szükséges a beteg számára. Itt meg kell állítani a szaruhártya károsodásának terjedését és egyúttal meg kell küzdeni a tényleges okot is. Ez vonatkozik például a cukorbetegség mellitus vagy sclerosis multiplex, valamint a kiváltó daganatok vagy ciszták eltávolítására.
Kitekintés és előrejelzés
A neurotróf keratopathiában szenvedő betegek prognózisa a megjelenő októl függ. Kémiai égés esetén a károsodás általában visszafordíthatatlan, és nem lehetséges gyógyítani. Ha vírusos betegség van jelen, gyógyszereket kell beadni a vírus terjedésének megakadályozására és egyidejű megölésére. Általában az érintett személy további kényelmetlenséget szenved, amely később általában teljesen visszahúzódik. Ciszták és tályogok esetén gyakran szükséges a sebészeti beavatkozás a javulás érdekében. Ha az érintett személy daganatban szenved, a betegség további lefolyását a betegség előrehaladása, valamint a kezelési lehetőségek határozzák meg. A betegség előrehaladott stádiumában a beteget minden erőfeszítés ellenére idő előtti halál fenyegeti. Ha a neurotróf keratopathiát a látás helytelen használata váltja ki AIDS, a segédeszközök használatának megváltoztatása szükséges. Ellenkező esetben a tünetek növekedése lehetséges. Összességében az érintettek kezelési lehetőségei általában a meglévő szabálytalanságok enyhítését eredményezik, de nem mindig teljes gyógyulást eredményeznek. A lehető legjobb eredményt akkor érik el, ha diagnózist állítanak fel és terápia azonnal elkezdődik Egészség szabálytalanságok fordulnak elő. Az orvosok gyakran arra törekszenek, hogy megfékezzék a betegség előrehaladását és minimalizálják a másodlagos kockázatát Egészség problémák. Kezelés nélkül a tünetek növekedni fognak.
Megelőzés
A neurotróf keratopathia legfontosabb megelőző intézkedése a szaruhártya védelme és a sérülések elkerülése. Figyelmet kell fordítani a kontaktlencsék megfelelő használatára, veszélyes helyzetekben a védőszemüveg viselésére, valamint a refrakciós hibák önkéntes lézeres kezelésének kockázatára. Gondos higiénia és rendszeres ellenőrzések szemész szintén fontosak.
Utógondozás
Mivel az ideg által okozott kár általában nem gyógyítható, a neurotróf keratopathia egész életen át fennmarad. Ebből kifolyólag, terápia a betegség stádiumához igazítva általában a beteg napi rutinjának része. A szaruhártya érzékenységének hiánya miatt a neurotróf keratopathia súlyosbodásait nem mindig észlelik. Szakértő folyamatos ellenőrzése szemész ezért kötelezőek. A szemész a látásélesség mérésével rögzítheti és dokumentálhatja a betegség lefolyását. Ha a szaruhártya elváltozásai ismételten előfordulnak, további terápiát kell alkalmazni intézkedések szükség lehet. Ezek védik a szaruhártyát és megakadályozzák a daganatok előfordulását. Mivel a szaruhártya a neurotróf keratopathiában már nem olyan ellenálló, a jövőben külön védeni kell. Ez magában foglalja a védőszemüveg viselését veszélyes tevékenységek során, a fényes fényforrások kerülését és a kontaktlencsék megfelelő kerületét. A betegeknek arról is gondoskodniuk kell, hogy megfelelő pihenőt tartsanak a szem súlyos megterhelése között. Ide tartozik az alacsony fényerő mellett végzett munka vagy a képernyőn való folyamatos nézés. Az ivási protokollok segítenek figyelemmel kísérni és optimalizálni a napi folyadékfogyasztást. Ez biztosítja, hogy a szem megfelelő mennyiségű legyen könnyfolyadék. Mindezek megelőzőek intézkedések kedvezően befolyásolhatja a betegség lefolyását, de nem helyettesíti a rendszeres orvoslátogatást.
Mit tehetsz te magad
A mindennapi életben a szemet nem szabad kitenni erős fényforrásoknak. Kerülni kell a napfénybe vagy a lámpa erős reflektorfénybe nézését. A folyamat a szem sérülését okozhatja, és tovább súlyosbíthatja a meglévő tüneteket. Ezenkívül a számítógép képernyőjén történő olvasás vagy munkavégzés során ügyelni kell arra, hogy a környezet ne legyen túl sötét. Ez a körülmény a látóideg és kényelmetlenségre. Ha az érintett észreveszi, hogy túl nagy megterhelést jelent a szem, azonnal szüneteket kell tartani. A szemnek lehetőséget kell adni a regenerálódásra a pihenőidő alatt. Ez idő alatt semmilyen tevékenység, például olvasás, írás vagy tévézés nem történhet. Annak biztosítása érdekében, hogy a szem mindig elegendő mennyiségű könnyfolyadékot kapjon, ellenőrizni kell és szükség esetén optimalizálni kell az italok napi bevitelét. Amint észreveszi a szem szárazságát, az érintett személynek reagálnia kell. A szem környékén bekövetkező sérülések esetén mindig orvoshoz kell fordulni. Hasonlóképpen, ha a látás ingadozik, utólátogatást kell kezdeményezni. Önsegítés intézkedések nem elegendőek annak megállapításához, hogy az érzékeny területen hibák léptek-e fel. Csak a látás pontos mérésével lehet kimutatni és dokumentálni a rendellenességeket és szabálytalanságokat.
