Mik azok a hasnyálmirigy enzimek?
A hasnyálmirigy különféle sejtekből áll, mint például az úgynevezett szigetsejtek: Különféle hormonokat termelnek, mint például az inzulin, a glukagon és a szomatosztatin, és szükség szerint leadják ezeket a vérbe. Az orvosok ezt a hasnyálmirigy endokrin funkciójának nevezik.
A szigetsejtek azonban a hasnyálmirigy teljes tömegének csak körülbelül egy-két százalékát teszik ki. A fennmaradó sejtek napi egy-két liter emésztőnedvet termelnek. Ez a lé különféle enzimeket tartalmaz. Felszabadulnak a bélbe, és segítik az elfogyasztott táplálék megemésztését. Az orvosok ezt exokrin hasnyálmirigy-funkciónak nevezik. A lé többek között a következő hasnyálmirigy enzimeket tartalmazza:
- A szénhidrátokat lebontó enzimek (alfa-amiláz, glükozidázok)
- A zsírokat lebontó enzimek (lipáz, foszfolipáz A és B, koleszterin-észteráz)
- Nukleinsavakat lebontó enzimek (dezoxiribo- és ribonukleázok)
- A fehérjéket lebontó enzimek (tripszin, kimotripszin, elasztáz, kollagenáz, kallikrein, karboxipeptidáz)
Mikor emelkedik az enzimszint?
A hasnyálmirigy enzimek kimutathatók a vérben vagy a székletben, néhány esetben a vizeletben is.
Ha az enzimek szintje emelkedett a vérben, a székletben és/vagy a vizeletben, ez a hasnyálmirigysejtek károsodására utalhat. Ilyen lehet például a hasnyálmirigy akut vagy krónikus gyulladása (pancreatitis). A hasnyálmirigy-gyulladást epeúti betegségek, túlzott alkoholfogyasztás, ritkábban fertőzés, műtét vagy gyógyszeres kezelés válthatja ki. A legfontosabb hasnyálmirigy-enzimek, amelyeket az orvosnak meg kell határoznia, ha hasnyálmirigy-gyulladás gyanúja merül fel, az amiláz és a lipáz.
Mikor van túl alacsony az enzimszint?
Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás vagy hasnyálmirigyrák esetén előfordulhat, hogy a mirigy már nem termel elegendő emésztőenzimet (exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség). Ennek gyanúja esetén általában megmérik az elasztáz mennyiségét a székletben, és speciális vizsgálatot végeznek (szekretin-pankreozimin teszt).
