Meghatározás
A légszomj az a szubjektív érzés, hogy az ember nem képes elegendő levegőhöz jutni. Ennek oka lehet nehéz vagy elégtelen lélegző. Ennek indikációi általában megnövekedtek lélegző arány.
Ezenkívül az érintettek gyakran használják a légzéssegítő izmaikat. Ez látható például úgy, hogy a kezét a combra támasztja. További objektív megállapítás az ún elkékülés, amely a kék ajkak és a nyálkahártyák által válik észrevehetővé.
Milyen okai vannak a légszomjnak?
Szív okozta okok (szívből erednek) Szívelégtelenség (szívelégtelenség) Szívritmuszavar Szívroham koszorúér-szívbetegség Tüdő okozta okok (a tüdőből származnak) Tüdőembólia (vérrög a tüdőben) Asztma Tüdőgyulladás Víz a tüdőben Idegen test belégzése COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) Bronchitis (légúti gyulladás) Egyéb okok Stressz / Pszichés mérgezés
- Szív okozta okok (szívből erednek) Szívelégtelenség (szívelégtelenség) Szívritmuszavar Szívroham koszorúér-betegség
- Szívelégtelenség (szívelégtelenség)
- Szívritmuszavarok
- Szívroham
- Szívkoszorúér betegség
- Tüdő okozta okok (a tüdőből származnak) Tüdőembólia (vérrög a tüdőben) Asztma Tüdőgyulladás Víz a tüdőben Idegen test belégzése COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) Bronchitis (légúti gyulladás)
- Tüdőembólia (vérrög a tüdőben)
- Asztma
- Tüdőgyulladás
- Víz a tüdőben
- Idegentest belégzése
- COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség)
- Hörghurut (légúti gyulladás)
- Egyéb okok Stressz / pszichés mérgezés
- Stressz / pszichés
- Mérgezés
- Szívelégtelenség (szívelégtelenség)
- Szívritmuszavarok
- Szívroham
- Szívkoszorúér betegség
- Tüdőembólia (vérrög a tüdőben)
- Asztma
- Tüdőgyulladás
- Víz a tüdőben
- Idegentest belégzése
- COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség)
- Hörghurut (légúti gyulladás)
- Stressz / pszichés
- Mérgezés
A légszomj érzését stressz okozhatja. Stresszes helyzetekben a test aktiválja az úgynevezett szimpatikus rendszert. Ez a mi részünk idegrendszer amely felelős a „harc- és menekülési reakcióért”.
Stresszes helyzetekben testünk felkészül arra, hogy aktívvá váljon. Ezzel együtt a test megnövekedett oxigénigényre is számít, ezért a lélegző aránya növekszik. Ez a reakció az emberi fejlődés kezdetére nyúlik vissza, de ma is észrevehető.
Mert bár a stresszes munkanapon történő szökés nem jelent megoldást, a test pontosan felkészül rá. Ezért sok ember ismeri a légszomj érzését, amikor stresszes állapotban vannak. Ha ez a légszomj gyakrabban fordul elő, akár szorongáshoz is vezethet.
A legrosszabb esetben ezek kifejezik magukat pánikrohamok és hiperventiláció. A szív keringésünk motorja, ezért is játszik fontos szerepet az oxigénbevitel és a légzés kapcsán. A tüdőben az vér oxigénnel dúsul.
Ezután eléri a szív, ahonnan az egész testen keresztül pumpálják. Itt az egyes szöveteket oxigénnel és más tápanyagokkal kívánják ellátni. Ez a rendszer problémákat okoz, ha a szív már nem pumpál eléggé.
Ez a helyzet például a szívelégtelenség (szívelégtelenség), de előfordulhat a szívroham vagy a szívkoszorúér betegség következtében (a koszorúerek). Gyakran ezeknél a problémáknál a légszomj nem nyugalmi állapotban jelentkezik, de leginkább a testmozgás során érezhető. Ezekben az esetekben a szív nem képes megfelelően kompenzálni a fizikai megterhelés során megnövekedett oxigénigényt.
A légszomj másik oka lehet olyan szívhiba, amelyben az oxigénben gazdag vér a szív bal feléből keveredik a jobb fele oxigénszegény vérével. A legtöbb esetben az ilyen szívhibáknak van egy lyuk a szívszeptumban, amely elválasztja a szív két felét. Ezekben a klinikai képekben „telített vér”(Az oxigénben szegény és az oxigénben gazdag vér keveréke) a szívből pumpálják a keringésbe, így minden szövet és szerv kevesebb oxigént tartalmazó vérrel lesz ellátva. Fontos és gyakran fel nem ismert tünete magas vérnyomás légszomj lehet.
Alacsony stressz esetén sem képes a szervezet elegendő oxigént szállítani; az egyik levegő után kapkod. A probléma a szívben vagy a vérben rejlik hajók. Mert a magas vérnyomás, az oxigént gyakran nem lehet elég gyorsan szállítani a szövetekbe (különösen az izmokba), ami légszomj érzéséhez vezet.
Rendkívül ritka típus magas vérnyomás az úgynevezett „pulmonalis hipertónia” (magas vérnyomás a tüdőben). Ebben a klinikai képben is a magas légszomj következik be vérnyomás, amely nem az egész testben, hanem csak a tüdőben emelkedett. Cikkünkben elolvashatja, mennyire veszélyes lehet ez a pulmonális hipertónia: Pulmonális hipertónia - mennyire veszélyes A gyermekek különösen érzékenyek a légszomjra, mert gyakran megfojtják az apró dolgokat.
Különösen népszerűek mindenféle apró játékok (Lego tégla, márvány stb.), De a gyerekek fojtogatják az ételeket is (diófélék, elégtelenül megrágott ételdarabok stb.). Ahelyett, hogy lefelé menne a nyelőcsőn, az objektum a légcső és így elzárja a légutat.
Ez gyermekeknél általában hirtelen fellépő légszomjjal vagy szembetűnő módon jelentkezik köhögés. Ebben az esetben segíthet a gyermek ölbe fektetése, hogy a fej kissé alacsonyabb, mint a gyomor. A hátul koppintással (az erőt a gyermek életkorához kell igazítani) az objektum a légcső esetleg meglazulhat.
A gyermekek is nagyon fogékonyak megfázásra vagy más fertőzésekre. Ez okozhatja a orr elzáródni, ami megnehezítheti a légzést. Ha a fertőzés súlyosbodik és hörghurut lesz (a kis elágazó légutak gyulladása) vagy tüdőgyulladás, a gyerekek néha nem tudnak elegendő oxigént juttatni a vérbe.
Ez légzési nehézségeket is okoz. Gyerekek tüdőgyulladás kórházban fekvő betegként kell kezelni. Sok gyermek szintén (főleg allergiás) asztmában szenved.
A légutak ebből következő szűkülete szintén légszomjat okozhat. Csakúgy, mint a gyermekeknél, a csecsemőknél a légzési zavart gyakran a kis részek lenyelése okozza. Az élet első évében a csecsemők felfedezik környezetüket.
Sok tárgy kerül a száj és így a gyermek alaposabban megvizsgálta. Az objektum véletlenül beléphet a légcső és blokkolja. Ebben az esetben a csecsemő hirtelen köhögéssel megpróbálja újra kivenni a tárgyat a szellőzőcsőből.
Ha ez nem sikerül, akkor a csecsemőt ölbe lehet helyezni, mint a nagyobb gyermekeknél, így fej kissé a test többi része alatt fekszik. A hátlap óvatos kopogása meglazíthatja a tárgyat. A csecsemők számára is népszerű, hogy tárgyakat ragasszanak fel orr, ami szintén akadályozza a légzést.
Előfordulhat, hogy az objektumot egy fül-orr-gégésznek (fül, orr és torok) orvos. A csecsemők szintén fogékonyak olyan fertőzésekre, mint nátha, rosszabb esetben hörghurut vagy tüdőgyulladás. Ezek a betegségek légszomjként jelentkezhetnek, és kórházban kell kezelni őket.
A bronchitis a hörgők gyulladása. A hörgők a tüdőben elágazó kis légutak. Megkülönböztetnek akut hörghurutot, amely újonnan kialakult gyulladás, és krónikus hörghurutot, amelyet hosszan tartó folyamat jellemez.
Az akut hörghurut tünetei a nyálka termelődése, köhögés és a láz. A váladéktermelés és a köhögés szintén a krónikus hörghurut tipikus jele. A nyálka elzárja a légutakat, és a légszomj tünetét okozza.
Az asztma a légutak olyan betegsége, amelyet hiperreaktivitás (túlreakció) jellemez. A túlreagálás a légutak hirtelen elzáródását (szűkületét) okozza. Az allergiás asztma különösen jól ismert.
Itt a test érzékenyen reagál az allergén anyagokra, például a virágporra, a házporra, az atkákra vagy az állatokra haj. Akut vészhelyzetben az asztmás spray általában segít. Ez olyan anyagokat tartalmaz, amelyek ismét tágítják a légutakat, és így megkönnyítik a légzést. Súlyos esetekben a sürgősségi orvos szisztémásan (az egész testben) hatóanyagokat is beadhat.
A tüdőgyulladás (más néven tüdőgyulladás) a tüdő szövet által okozott vírusok, baktériumok, gombák vagy paraziták. Lehetséges ok a gyulladás, mint a test reakciója a véletlenül belélegzett gyomornedvre vagy toxinokra. A tüdőgyulladás köhögéssel és láz, emellett megnő a légzési gyakoriság, mert különben a testnek nehézségei vannak elegendő oxigénfelvételre.
A tüdőgyulladás okától függően kezelhető antibiotikumok (bakteriális fertőzés esetén) vagy vírusellenes (vírusos). Emellett ágynyugalom, esetleg lázcsillapító szerek, szükség esetén oxigénadagolás és köptetők ajánlottak. A pajzsmirigy (más néven pajzsmirigy-túlműködés), fokozott anyagcseréhez vezet.
Ezt pajzsmirigy-túlműködés szívdobogással járhat, magas vérnyomás, izzadás, alvászavarok és néhány egyéb, egyfajta „belső nyugtalanságot” kifejező tünetek. A megnövekedett anyagcsere miatt a test megnövekedett oxigénigénnyel rendelkezik, ami megnövekedett légzési sebességgel és / vagy légszomj érzéssel fejezhető ki. A. Bővítése pajzsmirigy (jóindulatú és rosszindulatú egyaránt) légzési nehézségeket is okozhat, ha a pajzsmirigy szövete olyan mértékben megnagyobbodik, hogy összehúzza a légcsövet.
Az étkezés utáni légszomjnak különféle okai lehetnek. Először is lehetséges fojtani az ételt. A nyelőcsőbe jutás helyett ezek az ételdarabok belépnek a szellőzőcsőbe, és eltömíthetik azt.
A gyermekek különösen fogékonyak erre. Az étkezés utáni légszomjat az is okozhatja, hogy túltermelik gyomorsav. Az egyik felhívja az akkor előforduló panaszokat gyomorégés.
Enyhénként fordulhatnak elő égő szenzáció a mellkas, hanem mint ilyen súlyos mellkasi fájdalom hogy légzési nehézségek jelentkeznek. Ban ben gyomorégés, a nagyon maró sav áthalad a gyomor a nyelőcsőbe, ahol megtámadja a nyálkahártyát. A légcsőben jelentkező problémák okozta légszomj kezdetben a légcső eltömődését jelzi.
Ennek oka lehet mindenféle véletlenül belélegzett apró alkatrész (étel, gyermek tokokban). A lenyelt tárgy méretétől függően az elágazó légzőrendszer egyes ágai, vagy súlyos esetekben akár (majdnem) az egész légcső elzáródhat. A légcső belsejében elhelyezkedő daganatok szintén elzárhatják.
Feltehetően egy ilyen daganat eleinte nem észrevehető, de csak akkor lehetséges konkrétan keresni, ha elég nagyra nőtt ahhoz, hogy légzési nehézségeket okozzon. De nemcsak a közvetlenül a légcsőben elhelyezkedő daganatok okozhatnak légzési nehézségeket. Az is lehetséges, hogy egy daganat egy szomszédos struktúrában (nyirok csomópontok vagy pajzsmirigypéldául) olyan nagy lesz, hogy a légcsövet nyomja, és így szűkíti.
A csecsemőknél az élet első óráiban észrevehető másik dolog, hogy a légcső nincs megfelelően kialakítva. Mivel a nyelőcső és a légcső közvetlenül egymás mellett halad, az ilyen rendellenességek kapcsolatot teremthetnek a légcső és a nyelőcső között, ami légzési nehézségeket is okozhat. COPD a krónikus obstruktív tüdőbetegség rövidítése.
Ezért a tüdő olyan betegsége, amelyben a légutak szűkültek. Ez kezdetben kevés problémát okoz belélegzés, de a kilégzési szakasz problémásabb. A szűkülés azt jelenti, hogy a tüdőben nem lehet minden levegőt lélegezni.
Ennek eredményeként sok levegő marad a tüdőben, amely csak kevés oxigént tartalmaz, és ennek megfelelően csak egy kis oxigéntartalmú levegő illik újra a tüdőbe, amikor legközelebb belélegez. a levegőben lélegzünk, ami légszomjhoz vezet. Tüdő embólia egy olyan feltétel az tüdő amelyben a vérrögök egy vagy több tüdőt blokkolnak hajók.
A tüdő az oxigén felszívására szolgál. Ebből a célból a vért sok nagyon kicsibe és elágazóan szállítják hajók. Ezek a tüdő felszínéhez közel helyezkednek el, ezért fel tudják szívni az oxigént a szöveten keresztül belélegzett levegőből.
Tüdőben embólia, a nagy erek már elzáródhatnak, ami azt jelenti, hogy a mögöttük lévő kis erek nincsenek ellátva vérrel. Ezek az erek már nem képesek felszívni az oxigént, ami légszomjhoz vezethet. A vérrög nagyságától és az elzáródás mértékétől függően a tüdő embólia ártalmatlan vagy akut életveszélyes lehet. Tüdőfibrózis esetén szöveti változások lépnek fel a tüdőben.
Ez egyrészt a tüdő térfogatának csökkenéséhez vezet. Ennek eredményeként már nem lehet annyi levegőt belélegezni, ami azt jelenti, hogy a test kevesebb oxigént képes felvenni. Ezenkívül a testnek az oxigént a tüdőszöveten keresztül lélegzett levegőből az erekbe kell szállítania.
A tüdőfibrózis a szövetet vastagabbá és átjárhatatlanabbá teszi az oxigén számára, ezért sokkal kevesebb oxigént képes felszívni a belélegzett levegő. Víz a tüdőben a legtöbb esetben annak az eredménye szívelégtelenség (szívelégtelenség). Az érintett személyeknél a szív nem képes a szükséges mennyiségű vért a keringésbe pumpálni.
Emiatt a vér többek között visszahalmozódik a tüdőerekbe. Az erekből származó víz apránként átjut a tüdőszövetbe. Ez feltétel más néven tüdőödéma.
Egyéb okok lehetnek gázmérgezés, vírusfertőzés vagy belélegzés vízből. A tüdõ vízzel megtöltött területeit már nem lehet levegõvel ellátni. Ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken a vér már nem gazdagodhat oxigénnel.
Ez légzési nehézséghez vezet. Emphysema esetén több levegő marad a tüdőben a tüdő egyes részeinek pusztulása miatt. Ezt gyakran a légutak akadályai (elzáródásai) okozzák.
Ennek oka lehet fertőzés vagy hörghurut. Azonban, COPD emphysemához is vezethet hosszú távon. Az elzáródás miatt a belélegzett levegőt nem lehet kilélegezni a tüdőből.
A következő lélegzetvételkor azonban további levegőt adunk hozzá. Ez az alveolusok (alveolusok, ahol az oxigén bejut a véráramba) felszakadását és megsemmisülését okozza. Emiatt olyan tünetek jelentkeznek, mint a légszomj.
Egy felfújt mellkas emphysema jele is. A kifejezés atelektázis hiányára utal szellőzés a tüdőben. A veleszületett okok mellett ezt külső hatások is okozhatják.
Például a mellkas oda vezet atelektázis. Hasonlóképpen a légutak elzáródása is elégtelenséghez vezethet szellőzés. Szenvedő embereknél atelektázis, az oxigénhiányos vér nem minden esetben gazdagodhat oxigénnel.
Ezért kifolyik a tüdőből, mivel a vér még mindig kevés oxigént tartalmaz, és kombinálódik az oxigénben gazdag vérrel. Ha a nem dúsított vér aránya elég nagy, akkor az egész testben hiányzik az oxigén, ami légzési zavarokhoz vezet. szívizomgyulladás (a szívizom gyulladása) szélességi körzetünkben általában vírusfertőzés okozza.
Egyéb kiváltó okok a toxinok vagy autoimmun folyamatok, amelyek során a test védekező reakciót indít el önmagával szemben. A tünetek a szívizom gyulladás kezdetben normálisnak tűnhet influenza: Láz, köhögés, fáradtság, esetleg még hasmenés. Ezenkívül olyan szívspecifikus panaszok, mint pl mellkasi fájdalom és a szívritmus zavar szintén nyilvánvalóak.
Ha a szív olyan súlyosan érintett, hogy már nem tud megfelelően pumpálni, akkor a lábakban és a tüdőben is megmaradhat a víz. A víz a tüdőben légszomj érzést okozhat. A kiáltott két egymás ellen mozgatható pleurális levélből áll, amelyek a tüdő külső oldalán fekszenek és szinte teljesen körülveszik.
Az egyik levél közvetlenül a mellkasban fekszik, a másik a tüdőben ül. A mellhártyalevelek között található az úgynevezett pleurális rés, amely kis mennyiségű folyadékot tartalmaz. Ha közben a mellkas kitágul belélegzés, a tüdőt is széthúzza a kiáltott.
Megnövekszik, és a levegő áramolhat a tüdőbe. A mellkasi folyadékgyülem különböző folyadékokból állhat: eredetétől függően vér, genny, nyirokfolyadék vagy egyes vérkomponensek. Ez a folyadékfelhalmozódás akadályozza a légzési mechanizmust, és ezáltal légszomjhoz vezet.
