Rövid áttekintés
- Mi az a cervicalis intraepiteliális neoplázia (CIN)? Sejtváltozás a méhnyakon, a méhnyakrák előfutára.
- Tanfolyam: Újra visszafejlődhet. A CIN I és II várható, a CIN III-at általában azonnal operálják (konizáció).
- Tünetek: A CIN nem okoz tüneteket
- Okok: Humán papillomavírus krónikus fertőzése, különösen a magas kockázatú HPV 16 és 18 típusú vírusok.
- Kockázati tényezők: gyakori szexuális partnerváltás, egyidejű herpeszvírus vagy chlamydia fertőzés, dohányzás, immunhiány
- Diagnosztika: PAP kenet, hüvely endoszkópia, szövetminta vétel (biopszia), HPV teszt
- Kezelés: Rendszeres szűrés, szükség esetén gyulladáscsökkentő, műtét (konizáció)
- Megelőzés: HPV oltás, rendszeres nőgyógyász vizsgálat
Mi az a cervicalis intraepiteliális neoplázia (CIN)?
A CIN a „cervicalis intraepithelialis neoplasia” rövidítése. Ez az orvosi kifejezés a méhnyak felületes sejtelváltozásaira, amelyek kezelés hiányában méhnyakrákká alakulhatnak.
A sejtelváltozások oka a humán papillomavírus (HPV) krónikus fertőzése. A HP vírusok nagyon elterjedtek; szinte minden nő élete során megfertőződik velük. A fertőzés szexuális érintkezés útján történik.
A CIN diagnózisa nem jelenti automatikusan azt, hogy Önnél rák alakul ki. Egyes CIN-ek maguktól visszafejlődnek. A CIN kezelésének módja és módja a sejtelváltozások (diszplázia) mértékétől függ.
Különbség a CIN 1, 2 és 3 között
Az orvosok a nyaki intraepiteliális neopláziát három súlyossági fokozatra osztják:
- CIN I (CIN 1): alacsony fokú diszplázia
A CIN I enyhe sejtelváltozásokkal jár, amelyek a nők jó felénél maguktól gyógyulnak.
- CIN II (CIN 2): közepes fokú diszplázia
A CIN II a sejtváltozás mérsékelten súlyos formáját írja le. Az érintett nők egyharmadánál magától megoldódik.
- CIN III (CIN 3): nagyfokú diszplázia (invazív laphámsejtes karcinóma)
A CIN III-ban a sejtváltozások már messze előrehaladtak. A változások továbbra is a felső szöveti rétegekre korlátozódnak (carcinoma in situ, CIS), de karcinómává fejlődhetnek. Mivel a CIN IIl csak nagyon kevés nőnél regresál magától, az orvosok általában azonnali műtétet javasolnak erre a megállapításra.
Visszaléphet a CIN?
A CIN I az esetek 60 százalékában spontán és kezelés nélkül gyógyul. Az esetek 30 százalékában a sejtelváltozások megmaradnak. Ebben az esetben az orvos évente egyszer, a nőgyógyászati szűrés során ellenőrzi a méhnyakot. Az összes CIN I eset 10 százaléka hosszú évek alatt CIN III-ba fejlődik. Ha a CIN I jelen van, az orvos háromhavonta ellenőrzi, hogy a sejtelváltozások visszahúzódnak-e. Ha a CIN I két évnél tovább fennáll, az orvosok műtétet (konizációt) javasolnak.
A CIN II esetében 40 százaléka gyógyul magától két éven belül, további 40 százaléka fennmarad, és az esetek 20 százalékában CIN III-ba fejlődik. A CIN II-t nem kell azonnal kezelni. Az orvos azonban háromhavonta elvégzi a PAP-tesztet (a méhnyakkenet mikroszkópos vizsgálata) és a hüvely endoszkópiáját, hogy ellenőrizze, hogyan alakul a CIN II. Ha a sejtelváltozások egy év elteltével sem szűntek meg, az orvosok általában műtétet (konizációt) javasolnak.
Ha az orvos CIN III-at diagnosztizál, a sejtelváltozások visszafejlődésének esélye csak 33 százalék. Ezzel a megállapítással nagyon valószínű, hogy a diszplázia méhnyakrákká alakul. Ezért az orvosok azonnali műtétet javasolnak ebben a szakaszban.
Hogyan lehet felismerni a CIN-t?
A genitális traktus betegségei gyakran nem okoznak egyértelmű tüneteket. A hüvelyi területen jelentkező fájdalmat vagy viszketést vagy vérzést (menstruáción kívül) ezért mindig komolyan kell venni. Ha bármi szokatlant észlel, forduljon nőgyógyászához. Ő tisztázza az okot, és eldönti, hogy megfelelő-e, és melyik kezelés.
Mi okozza a nyaki intraepiteliális neopláziát?
A CIN humán papillomavírus (HPV) fertőzésből alakul ki. Ez a leggyakoribb HPV által terjesztett betegség a világon. A genitális HP vírusok szexuális kapcsolat során terjednek, és behatolnak a nyálkahártyákba.
A legtöbb nő élete során megfertőződik HP-vírussal, de csak néhányuknál alakul ki ennek következtében a CIN. Az esetek 80 százalékában a fertőzés magától és tünetmentesen gyógyul egy-két éven belül.
Ha az immunrendszer nem képes leküzdeni a fertőzést, a HPV fertőzés annyira károsíthatja a méhnyak sejtjeit, hogy rákmegelőző elváltozások alakulnak ki. Azonban körülbelül öt-tíz év kell ahhoz, hogy a rák valóban kialakuljon egy tartós HPV-fertőzésből.
Kockázati tényezők Magas kockázatú HP vírustípus
A genitális HPV fertőzések egyéb kockázati tényezői
A magas kockázatú HPV 16 és 18 típusú fertőzéseken kívül más tényezők is növelik a CIN kockázatát:
- Gyakran változó szexuális partner: A HP-vírusok elsősorban nemi érintkezés során terjednek. A HPV fertőzés kockázata a szexuális kapcsolatok számával nő. Az óvszer csak korlátozott védelmet nyújt, mivel nem fedi le a bőr minden területét, amelyen keresztül a vírus terjed.
- Dohányzás: A dohányzás nemcsak a rák kialakulását segíti elő, hanem a HPV fertőzést is. A nikotin felhalmozódik a méhnyak nyálkahártyájában, gyengíti annak védekező funkcióját.
- Születés fiatalon: Az anyák esetében a fertőzés kockázata az első gyermek születési életkorától és a gyermekek számától függ. Ennek az az oka, hogy a terhesség megváltoztatja a méhnyak nyálkahártyáját, ami érzékenyebbé teszi a fertőzésekre. Tehát annak a nőnek, aki 20 évesen lett anya, nagyobb a kockázata, mint annak, akinek 35 évesen született első gyermeke.
- Immunhiány: Az immunhiányos emberek – mint például a HIV-betegek vagy a krónikus betegek – kevésbé képesek leküzdeni a fertőzéseket, mint az egészségesek.
- Egyéb szexuális úton terjedő kórokozók által okozott fertőzések: A herpesz vagy chlamydia fertőzések a HPV-vírusok általi fertőzést részesítik előnyben.
Hogyan diagnosztizálják a CIN-t?
A méhnyak területén bekövetkezett sejtváltozások nem okoznak észrevehető tüneteket. A nőgyógyász az éves szűrővizsgálat során rutinszerűen ellenőrzi az ilyen elváltozások meglétét.
pép tesz
A méhnyak sejtelváltozásainak kimutatása érdekében az orvos úgynevezett PAP-tesztet végez. Ez azt jelenti, hogy a méhnyakból egy vattacsomóval kell tampont venni. Ezt azután egy speciális laboratóriumban megvizsgálják a sejtekben bekövetkezett változásokra.
Mit mond a PAP teszt eredménye?
PAP I: Normál, egészséges sejtek, nincs változás, a következő kontroll egy év múlva
PAP II: enyhe sejtelváltozások (például ártalmatlan gyulladás vagy gombás fertőzés), nincs gyanú rákmegelőző elváltozásokra vagy rákra, következő kontroll egy év múlva
PAP III: Nem egyértelmű lelet, kifejezettebb gyulladás vagy sejtelváltozás, további vizsgálatok szükségesek.
PAP IIID: Sejtváltozások (diszplázia) jelen vannak, de rák nincs. További vizsgálatok szükségesek.
PAP IV: Rák előtti elváltozások, korai rák vagy rák jelen vannak. A tisztázás érdekében további vizsgálatok szükségesek.
PAP V: A rosszindulatú daganatsejtek bizonyítéka, a rák nagyon valószínű.
Eljárás a PAP lelettől függően
Hüvely endoszkópia
Ha a PAP teszt eredménye PAP III vagy több, az orvos hüvely endoszkópiát (kolposzkópiát) végez. Az eljárás során egy speciális mikroszkóp és egy csatlakoztatott kamera segítségével vizsgálja meg a méhnyak nyálkahártyájának elváltozásait. Ha bármilyen rendellenességet észlel, az orvos kis csipesszel kis szövetmintákat vesz a méhnyakból (biopszia). Ezután ezeket a laboratóriumba küldik mikroszkópos vizsgálatra.
A szövetminták vétele enyhe fájdalmat okozhat, de általában csak rövid ideig tart. Amíg a méhnyakon lévő sebek be nem gyógyulnak, előfordulhat enyhe vérzés. Ezért a következő napokban ajánlatos bugyibetétet használni.
HPV teszt
A HPV-teszt meghatározza, hogy van-e HPV-vírusfertőzés. Az eljárás hasonló a PAP-teszthez: az orvos ecsettel veszi ki a sejteket a méhnyakból. Egyes nők a vizsgálatot kényelmetlennek és enyhén fájdalmasnak találják.
A sejteket ezután a laboratóriumban megvizsgálják. Ez meghatározza, hogy egyáltalán van-e HP vírusfertőzés, és milyen típusú vírusról van szó:
- Magas kockázatú vírustípusok: elsősorban a HPV 16 és 18, de a HPV 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58 és 59 is
- Alacsony kockázatú vírustípusok: elsősorban a HPV 6 és 11, de a HPV 40, 42, 43, 44, 54, 61, 62, 70, 71, 72, 74, 81 és 83 is
Hogyan kezelik a CIN-t?
A CIN I kezelése
A CIN I a nők körülbelül felénél magától gyógyul. Ha baktériumok vagy gombák által okozott gyulladás jelei vannak, az orvos megfelelő gyógyszerekkel kezeli ezeket. A következő ellenőrzésre a nőgyógyásznál hat hónap múlva kerül sor. Ha a HPV teszt pozitív, ezt újabb hüvely endoszkópia és szükség esetén biopszia követi.
A CIN II kezelése
A CIN 2-t nem kell azonnal kezelni. Általában elegendő várni, és hat hónap elteltével kenetvizsgálattal ellenőrizni, hogyan alakultak a sejtelváltozások. Ha a CIN II két év elteltével is jelen van, az orvosok a változás (konizáció) műtéti eltávolítását javasolják.
A CIN III kezelése
CIN III, azaz messze előrehaladott rákmegelőző elváltozások esetén az orvosok azt tanácsolják, hogy azonnal konizációval távolítsák el.
Mi az a konizáció?
A konizáció során az orvos eltávolítja a beteg szövetet a méhnyakból. Az eljárást általános vagy helyi érzéstelenítésben végzik. Ennek eltávolításához az orvos elektromos fűtőhurkot (LEEP konizáció) vagy lézert használ, és eltávolít egy kúp alakú szövetdarabot a méhnyakból. A legtöbb nőben a konizáció teljes gyógyuláshoz vezet.
A konizációt követő első három-négy hétben tartózkodjon a nemi közösüléstől, fürdéstől és tampon használatától!
A konizáció után az orvos ismét megvizsgálja a beteget. A PAP-teszt HPV-teszttel kombinálva jó biztonságot nyújt. Hüvelyendoszkópia csak akkor szükséges, ha a CIN-t nem távolították el teljesen és/vagy a HPV-teszt továbbra is pozitív.
Megakadályozható a CIN?
A méhnyak intraepiteliális neopláziáját HP vírusok okozzák. Ezért minden olyan intézkedés alkalmas a megelőzésre, amely a HPV-fertőzést korai stádiumban észleli, vagy jó esetben megelőzi.
HPV oltás
Jelenleg két humán papillomavírus elleni vakcina van forgalomban. Megakadályozzák a HPV fertőzést és védenek a sejtelváltozásoktól, amelyek méhnyakrákká válhatnak. Jelenleg két oltóanyag áll rendelkezésre:
- Kettős vakcina: Védelmet nyújt a magas kockázatú HPV 16 és 18 típusok ellen.
- Kilenc adagos vakcina: Védelmet nyújt a magas kockázatú 16-os, 18-as, 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es és 58-as, valamint az alacsony kockázatú HPV 6-os és 11-es típusai ellen (kiegészítő védelem a genitális szemölcsök ellen)
A HPV elleni vakcina úgynevezett holt vakcina. Ez azt jelenti, hogy a vakcina serkenti az immunrendszert antitestek termelésére, de önmagában nem okozhat fertőzést.
Elvileg az oltás később is lehetséges (az első szex után). Még akkor is, ha egy bizonyos vírustípussal már megtörtént a HPV fertőzés, az oltás továbbra is védelmet nyújt a vakcinában található többi vírustípus ellen.
Az oltás nem alkalmas meglévő HPV fertőzés kezelésére. Azonban bizonyíték van arra, hogy a konizáció után beoltott nőknél kisebb valószínűséggel alakul ki újra a CIN.
Mint minden oltásnál, a HPV elleni oltás után is előfordulhatnak mellékhatások. Ezek közé tartozik az injekció beadásának helyén jelentkező fájdalom és duzzanat, fejfájás vagy szédülés. Ezek az immunrendszeri reakciók azonban általában ártalmatlanok, és néhány napon belül maguktól elmúlnak.
Korai felismerés vizsgálata
A CIN általában nem okoz tüneteket. Emiatt még fontosabb a nőgyógyász éves megelőző vizsgálatainak igénybevétele. Ennek az az oka, hogy a rendszeres ellenőrzések (PAP-teszt) megakadályozzák, hogy a sejtelváltozások észrevétlenül méhnyakrákká alakuljanak.
2020 januárja óta a 35 éves és idősebb nők háromévente elvégezhetik a humán papillomavírus-tesztet.
Még a HPV oltott nők sem mondanak le a nőgyógyász megelőző vizsgálatáról, mert a jelenlegi védőoltások a rákos megbetegedést elősegítő HPV-fertőzéseknek csak egy részét akadályozzák meg.
