Magány: Mi segít?

Rövid áttekintés: Magány

  • Mi segít a magány ellen? például. öngondoskodás, mindennapi élet strukturálása, tartalmas elfoglaltság, fokozatos kapcsolattartás másokkal, szükség esetén pszichológiai segítség, gyógyszeres kezelés
  • Amit minden egyén megtehet a magányos emberekért: figyeljen másokra; különösen fordítson időt és figyelmet az idős, gyenge vagy mozgásképtelen emberekre a saját környezetében.
  • Honnan ered a magány? Általában több tényező együttes hatásától, pl. bizonyos jellemvonások, rossz minőségű társadalmi kapcsolatok, rossz tapasztalatok, társadalmi körülmények, kritikus életszakaszok.
  • A magány megbetegítheti az embereket? Krónikus magány, fokozott szív- és érrendszeri betegségek, alvászavarok, demencia, depresszió, szorongás és kényszerbetegségek, valamint öngyilkossági gondolatok esetén.

Mi segít a magány ellen?

Különféle módokon lehet kijutni a magányból, különösen kombinálva. A következő lépések különösen fontosak:

Öngondoskodás – az életöröm újrafelfedezése

  • Tedd magad örömet, teljesíts egy kívánságot.
  • Keressen egy olyan hobbit, amelyet élvez, vagy újjáéleszt egy elhanyagolt hobbit.
  • Vigyázz magadra és hallgass az igényeidre.
  • Ne hanyagolja el személyes higiéniáját, étkezzen egészségesen és mozogjon rendszeresen a friss levegőn.
  • Találkozz magaddal kedvességgel és együttérzéssel. Kezdje el kedvelni magát.

Ez egy kis vitalitást adhat a mindennapi életben anélkül, hogy intenzív külső kapcsolatra kellene hagyatkoznia.

Szerkezet létrehozása

Kis lépésekkel lépj kapcsolatba másokkal

Mit tehetsz, ha egyedül vagy? Kis lépésekkel megpróbálhatod újra kapcsolatba lépni az emberekkel. Különösen a koronaválság idején, amikor a közvetlen emberi érintkezést egy bizonyos időre csökkenteni kell, a technikai kommunikációs lehetőségeket jól kihasználhatja magányának leküzdésére:

Természetesen lehetőség van virtuális találkozásra is, közösségi oldalakon vagy chat-csoportokban eszmét cserélhet olyan emberekkel, akiknek hasonló az érdeklődési köre és a hobbija. Ez különösen az önizoláció idején nagyon hasznos.

Még a koronaválság idején is megengedhető például, hogy más sétálókra mosolyogjon, amikor sétálni indul. Ha mosolyt kapsz vissza, bátorságot nyerhetsz, és beszélgetésbe kezdhetsz a mindennapi életedben élő emberekkel, például szomszédaiddal – a lépcsőházban vagy a kerti kerítésen túl. Néhány szó gyakran elég a kezdéshez.

  • Hasonló gondolkodású emberekkel találkozhat például a felnőttképzési központ tanfolyamain vagy sportcsoportokban, új nyelvet tanulhat, vagy továbbtanulhat az érdeklődési körének megfelelő területen.
  • Az önkéntes munkakör betöltése duplán hatékony: megtapasztalja azt az érzést, hogy szükség van rá, és segít másokon, ugyanakkor új kapcsolatokat is teremthet.

Segítséget kap

Ha bizalmaskodni szeretne valakivel, és nem tudja, hova forduljon, akkor kezdje a telefonos tanácsadó szolgálat felhívásával. Ott olyan embereket találhat, akik figyelmesen és aktívan meghallgathatják Önt, és értékes tanácsokat adhatnak. Az önsegítő csoportok is jó kiindulópontot jelentenek.

Az időskori magány leküzdése

Idősebb korban nehezebb új kapcsolatokat teremteni, barátságok is nehezebben alakulnak ki. De még ebben a korban is vannak módok a másokkal való kapcsolatteremtésre:

  • Ha teheti, használja ki a virtuális lehetőségeket, például a csevegőcsoportokat vagy a közösségi oldalakat.
  • Tartsa a kapcsolatot, vagy vegye fel a kapcsolatot fiatalabb rokonaival rövid üzenetküldő szolgáltatásokon vagy videohívásokon keresztül.
  • Ha lehetséges, éld ki a hobbidat, vagy keress újat.
  • Képezze magát tovább, pl. időskori tanulással vagy nyelvtanfolyammal – közben vannak online ajánlatok is.
  • Még az apró tevékenységek is segítenek: Például javasolja a szomszédnak, hogy menjetek el együtt sétálni.
  • Használja ki az idősek találkozóit a közösségében.
  • Ha fizikai állapota megengedi, csatlakozzon egy túrázó csoporthoz vagy klubhoz.

Amit mindenki megtehet a magányosokért

Fontos, hogy vigyázzunk egymásra. Nem minden egyedül élő ember, akár fiatal, akár idős, magányos. Ha azonban valaki magányra panaszkodik, azt komolyan kell vennünk. Ez a kezdődő depresszió figyelmeztető jele lehet. Akkor ott kell lennünk az adott személy mellett, és időt kell szánnunk rá.

Tipp. Amikor ismét biztonságosan lehetséges a közvetlen kapcsolat, látogassuk meg idős, gyenge rokonainkat, ismerőseinket, és szánjunk rájuk egy kis időt.

Elkísérik az embereket például orvoshoz, fodrászhoz, gyógyszertárba vagy bankba, segítenek a vásárlásban. Emellett számos látogatói szolgáltatás kínál közös tevékenységeket, például sétákat és kirándulásokat (pl. kíséret rendezvényekre, múzeumokba vagy kávézókba). Sok egyesület idős, beteg és magányos embereket is felkeres a kórházakban vagy idősek otthonában.

Magányosság: tünetek

A magány definíciója a kihagyottság érzése, az összetartozás hiánya és az érzelmi elszigeteltség. A magány tipikus érzései közé tartozik a szomorúság, a levertség, a tehetetlenség, a kilátástalanság, az unalom, a belső üresség, az önsajnálat, a vágyakozás és a kétségbeesés.

Szubjektív érzés

Ezzel szemben még azok is magányosnak érezhetik magukat, akik sok szociális kapcsolattal rendelkeznek a családban, a munkahelyen, az iskolában vagy a szociális intézményekben.

Nagyon hiányoztak a közösségi kapcsolatok

A magányos emberek közös jellemzői

A magányos emberek közös jellemvonásai a következők:

  • Nagyon másnak látják magukat, mint ahogy mások leírnák őket,
  • nagyon önkritikusak
  • jobban figyelj a kudarcokra, mint a sikerekre,
  • védekezően igazolják magukat,
  • félnek az elutasítástól,
  • leértékeljék társaikat,
  • túl alkalmazkodni,
  • gyorsan visszahúzódnak magukba,
  • introvertáltak vagy kevésbé fejlett szociális készségekkel rendelkeznek,

Ezek a tulajdonságok azonban nem feltétlenül vezetnek magányhoz! A minőségileg jó minőségű társadalmi kapcsolatok, támogató hálók megfoghatják ezeket az embereket.

Ezzel szemben a teljesen eltérő jellemvonásokkal rendelkező emberek gyakran magányosak is. Ez megtörténhet például, ha nem rendelkeznek ilyen hálózatokkal, vagy ha drasztikus negatív tapasztalataik vannak a másokkal való kapcsolattartás során.

Krónikus magány

Honnan ered a magány?

A magány nem feltétlenül keletkezik, ha a jó társas kapcsolatok csökkennek, vagy akár hiányoznak is. Vannak, akik a kevés kapcsolattal is elégedettek.

A magány akkor alakul ki, amikor önkéntelenül is egyedül vagyunk, vagy úgy érezzük, hogy a meglévő társas kapcsolatok, kapcsolatok nem elegendőek. Ugyanakkor a magányos emberek gyakran szégyellik helyzetüket, ami még inkább visszahúzódásba, lemondásba vezetheti őket.

Tényezők, amelyek kiválthatják a magányt

Egyszemélyes háztartások

A társadalom elöregedése

Jó egészségügyi ellátásunknak köszönhetően az emberek egyre öregednek. Ezzel párhuzamosan csökken a születések és a házasságkötések aránya. Az idősek gyakran nem feltétlenül vesznek részt a családban, mert a rokonok például más városokban élnek, vagy kevés jelentőséget tulajdonítanak a szoros családi kapcsolatoknak.

Emellett különösen idős korban a szegénység vagy az egészségügyi problémák nehezítik az egyedül élők közéletben való részvételét.

Megváltozott a kommunikációs viselkedés

A kommunikáció megváltozik a közösségi média hatására. Vannak, akik aktívan kommunikálnak virtuális kapcsolataikkal, de a valós emberekkel való közvetlen kapcsolatuk ennek következtében gyakran megszakad.

Ezzel szemben egyesek az interneten keresztül új kapcsolatokra lelnek, amelyek a való világban szerelmi, baráti vagy szakmai partnerkapcsolatokká fejlődhetnek.

Csak gyerekek

Munkanélküliség vagy nyugdíjba vonulás (nyugdíj).

Ha a munka megszűnik, hirtelen hiányoznak a kollégák és a strukturált napi rutin. Az érintetteknek ugyanakkor anyagilag is korlátozniuk kell magukat, ezért még inkább kivonulnak. Hosszú távon ez magányhoz vezethet.

Betegségek

A krónikus betegségek, a rák, a depresszió, a pszichotikus rendellenességek és különösen a demencia magányossá teheti az érintetteket.

Az élet kritikus szakaszai

Rossz tapasztalatok

Egyes esetekben a magány önvédelem is, mert az embereknek rossz tapasztalataik vannak a társadalommal kapcsolatban. Például valaki, akit zaklatnak, a főnök találati listáján szerepel (főnök), vagy másfajta kirekesztési élményt szenved, magányossá válhat.

Kivételes körülmények

Betegíthet a magány?

Az emberek megbetegszenek a magánytól, vagy akár bele is halhatnak a magányba? A tény az, hogy a tartósan magányos embereknél nagyobb a kockázata:

  • krónikus stressz
  • Szív-és érrendszeri betegségek
  • Alvászavarok
  • Elmebaj
  • Depresszió
  • szorongás és rögeszmés-kényszeres rendellenességek
  • Öngyilkossági gondolatok

Az egészségügyi adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek gyakrabban fordulnak orvoshoz, és gyakrabban kerülnek fekvőbeteg kezelésre – többek között pszichoszomatikus betegségek, például hátfájás miatt.

Problémássá válik, ha a magányt mozdulatlanság, tehetetlenség és társadalmi elszigeteltség kíséri, különösen a gyermekek, idősek és fogyatékkal élők körében. Ekkor életveszélyes ellátási hiányosságok léphetnek fel.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Tipp: A koronaválság idején számos klinika, pszichiátriai ambulancia és pszichoterápiás praxis kínál telefonos és videós konzultációt vagy online beavatkozást a közvetlen beszélgetés alternatívájaként.

Mit csinál az orvos?

Ezt követően az orvos együttműködik Önnel, hogy megtudja, milyen támogatásra van szüksége. Például már elég lehet a napod jobb felépítése – például orvosilag felügyelt programokkal, mint az „iFightDepression Program”, amellyel interneten és ingyenesen menedzselheted magad.

Ha a magány olyan mentális betegségekkel jár, mint a depresszió, szorongás vagy kényszerbetegség, az orvos megfelelő gyógyszereket (pl. antidepresszánsokat) is felírhat.

A magány megelőzése

A stabil és bizalomra épülő társas kapcsolatok jelentik a legjobb védelmet a lelki és testi egészségnek.