Szinonimák tágabb értelemben
Torzulás, csavarás
Meghatározás
A rándulás az egyik leggyakoribb sport sérülések. A rándulás oka az ízület erőszakos túlfeszítése, amelynek során belső struktúrák, például szalagok vagy ízületi kapszula sérültek. A nagy, sokat használt ízületek mint például a kéz, a láb, a térd és mindenekelőtt a boka közös (supinatiós trauma) különösen gyakran érintettek.
A ficamot általában duzzanat kíséri, fájdalom és néha még a megfelelő helyen is véraláfutás. A legtöbb esetben a terápia a sérült ízület hűtésére, mozgásképtelenné tételére és megemelésére korlátozódhat. Néhány nap elteltével a páciensnek ismét tünetmentesen kell lennie.
A rándulás sportsérülésnek számít, mivel általában sporttevékenységek során alakul ki. Között sport sérülések, ez az egyik leggyakoribb, és a ficam legelőnyösebb helye a boka ízület (azaz a láb és az alsó test közötti ízület) láb). A rándulás oka az ízület kívülről történő erőszakos hatása.
Rendszerint egy ficam akkor fordul elő, amikor hirtelen és váratlan mozgás következik be, amelyet tudatosan nem hajtanak végre, és amely meghaladja az ízület tényleges fiziológiai mobilitását. A legjellemzőbb példa, amelyet valószínűleg szinte mindenki ismer, a láb „megcsavarodása”, amelyben a boka az ízület túlfeszített. Ez gyakran előfordul olyan sportokban, mint a foci, tenisz, kosárlabda, vagy olyanok, amelyek egyenetlen talajon járást vagy ugrást igényelnek.
A ficamok térdízület a futballban szintén ritkán láthatók, mivel ez az ízület gyakran elfordul, különösen akkor, ha szabálytalanságokat követnek el. A ficamok ujj és a csukló ízületekviszont gyakoribbak olyan sportokban, mint a röplabda vagy a síelés. Mindezekben az esetekben az ízület két felülete egymáshoz tolódik, és az ízületben érintett kapszula és / vagy szalagok megsérülnek.
Rándulás esetén a károsodás mértéke nagymértékben változhat. Előfordul, hogy az ízületi struktúrák csak kissé vagy mérsékelten vannak túlterhelve, de ezután visszaállítják normális helyzetüket és működésüket. Súlyosabb ütközés esetén azonban a szalagok vagy akár a ízületi kapszula elszakadhat.
Az ízület gyakori rándulása később a további rándulások „okának” tekinthető, mivel a szalagok a rendszeres túlfeszítés miatt gyakorlatilag elhasználódnak, és ezután hajlamosabbak a további sérülésekre. A rándulás legfontosabb tünete a fájdalom, ami nagyon súlyos lehet. Ez főleg akkor következik be, amikor a beteg elmozdítja az ízületet.
Még az is lehet, hogy a fájdalom olyan súlyos, hogy az ízület már egyáltalán nem mozgatható, ilyenkor általában van egy további, súlyosabb sérülés, például törött csont. Tiszta rándulás esetén azonban az ízületnek a korlátozott funkcionalitás ellenére is képesnek kell lennie legalább minimális stressz elviselésére. A korlátozott mozgást azonban az is okozhatja, hogy a rándulás helye általában viszonylag gyorsan felduzzad.
Óta ízületek általában nagyon jól vannak ellátva vér, egy erőszakos hatás vért is okozhat hajók szakadni, aminek eredményeként a zúzódás (vérömleny) az érintett területen. A diagnózist vagy az érintett személy, vagy az orvos állapítja meg, ezáltal a tipikus tünetek általában elegendőek. Ha az ízület duzzadt, fájdalmas és elszíneződött kék (a zúzódás), de még mindig kissé rugalmas, feltételezhető egy ficam.
A baleset pontos ismerete szintén hasznos a diagnózis megerősítéséhez. Ha azonban bizonytalan a kérdés, hogy ez csak egy rándulás vagy valami rosszabb, például a szakadt szalag vagy törött csont (például haematoma, amely hosszú ideig nem múlik el), az orvos további lépéseket tehet a diagnózis felállításához. Ezek között szerepel egy részletes fizikális vizsgálat és képalkotó eljárások, például egy Röntgen, számítógépes tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI).
A rándulások gyakran sportesések során bekövetkező bukások vagy sérülések következtében fordulnak elő
- A csukló
- A hüvelykujj
- Láb- vagy bokaízület
- A lábujj
- A kés
kificamodott csukló széles körben elterjedt jelenség, különösen a labdás sportolók és a nők, valamint a síelők és a snowboardosok körében. Egy ficam a csukló az ízület túlfeszített állapotában fordul elő. Elvileg ez mindkét irányban megtörténhet, de gyakrabban káros a csukló túlfeszítése a kéz háta irányában.
Mivel az észlelt fájdalomnak és a duzzanat mértékének nem feltétlenül kell megfelelnie a sérülés súlyosságának, és mivel mindig fennáll a törés, orvoshoz kell fordulni, és legalább rendelkeznie kell Röntgen venni. Mindkettő a kettő közül alsókar csontok és a metacarpus kis csontjai érintettek lehetnek. Ha nem ez a helyzet, akkor a megrándult csukló szilánkokra vagy kötésekre tehető.
A kötésnek elég szorosnak kell lennie ahhoz, hogy támogatást nyújtson, de elég laza legyen ahhoz, hogy ne zavarja vér áramlás vagy idegek. Ha az ujjak elfehérednek, vagy bizsergésbe kezdnek, vagy elzsibbadnak a kötés vagy a kötés felhúzása után, ez egyértelműen jelzi, hogy a kötés túl szoros és újra fel kell használni. Jó csonkolással és megkönnyebbüléssel a csukló megrándulása általában körülbelül 10–14 nap alatt teljesen meggyógyul.
A hüvelykujj megrándulását általában a hüvelykujj természetellenes kifelé mozgása vagy erős nyomás és egyidejű felülről való ficam okozza, amit könnyen okoz repülő golyókat. Ezért szintén a klasszikusok közé tartozik sport sérülések. Az úgynevezett hüvelykujj-nyereg ízület, amely a kéz hüvelykujjhoz való közvetlen átmeneténél található és a hüvelykujj mozgásának nagy részéért felelős, ez a leggyakrabban érintett.
Mint minden ficam esetén, az optimális terápia az ízület hűsítéséből és enyhítéséből áll. Ez utóbbi a legügyesebb módon rugalmas kötéssel vagy speciális szalaggal történik. A szalagozás jó módszer arra is, hogy megakadályozzon egy új ficamot, amikor olyan magas kockázatú sportot űz, mint a röplabda.
A szalag stabilizálja az ízületet, ellenállóbbá teszi a megújult sérülésekkel szemben. A térd rándulása a legtöbb esetben nagyobb valószínűséggel fordul el. Mindazonáltal az orvosok gyakran használják a „distorsio” kifejezést mind ficamra, mind csavarásra.
A distorsio kifejezés azonban valójában torziót jelent. Különösen veszélyeztetettek azok a sportolók, akik gyors start-stop mozgásokat hajtanak végre, például futballisták vagy síelők. Kificamodott térd esetén, amelyet duzzanat kísér, mindig orvoshoz kell fordulni, mivel egy laikus nem tudja megkülönböztetni, hogy a térd „csak” megrándult-e, vagy például szakadt meniszkusz, keresztszalag, belső vagy külső szalag.
Mivel a fent említett sérülések kezelése nagyban különbözik egymástól, és mindig képalkotó eljárással kell ellenőrizni (pl Röntgen, CT, MRI), tanácsos orvoshoz fordulni. A kezelőorvos meghatározhat egy sémát is, amely szerint a térdet - ha csak megrándult - kezelni és kímélni kell, és eldöntheti, hogy a megújult sporttevékenység mikor lesz rendben. Annak érdekében, hogy ne veszélyeztesse és ne terhelje feleslegesen az ízületet, ezeket az utasításokat mindenáron be kell tartani.
Az összes rándulás közül a láb vagy pontosabban a boka rándulása a leggyakoribb. Az ok általában egy ún supinatiós trauma, azaz a láb oldalra hajlítása. A felső bokaízület különösen sérülésveszélyes.
Gyakran ekkor egy ficam fordul elő a syndesmosis szalagjának vagy a törés az egyik alsó láb csontok. Ezen okok miatt orvoshoz kell fordulni a láb elcsavarodása után, amelyet súlyos fájdalom és / vagy duzzanat kísér. Röntgen (és ha szükséges számítógépes tomográfia vagy mágneses rezonancia képalkotás) segítségével biztonságosan kizárható, hogy súlyos sérülések történtek.
Ennek ellenére még a láb egy elszigetelt ficamát is megfelelően kell kezelni. Súlyosságától függően a helyén hagyható hűtéssel és az azt követő rugalmas kötésekkel vagy speciális szalaggal ellátott tartókötéssel, vagy súlyosabb esetekben a boka sínjével vagy akár egy alsó láb öntvény. Ugyanakkor a vakolat öntés csak nagyon súlyos esetekben szükséges, majd általában csak néhány napig. Ezzel szemben egy sín (egy ún bokaízület ortózis) nem használják olyan ritkán.
A gyógyulás után a bokaízület a legtöbb esetben ugyanolyan stabil, mint korábban. Csak egyes esetekben marad enyhe bizonytalanság. A boka több egymást követő megrándulása vagy nem megfelelően gyógyuló sérülés után azonban állandó instabilitás az ízületben és a ízületi kapszula könnyen előfordulhat.
A kapszula bokaízület, amely valójában a láb mozgásának stabilizálására szolgál, vetemedik és elveszíti a feszültséget. Ennek eredményeként az érintett lábfej még nagyobb a veszélye annak, hogy megcsavarodik és újabb ficamot szenved. Sajnos ezek a gyakori második vagy harmadik sérülések végül idő előtti időkhöz vezethetnek arthrosis a bokaízület tartósan helytelen terhelése miatt, amelyet aztán nem lehet megfordítani.
Egyes esetekben a gyakori csavarodási sérülések okozzák a szalagok és a kapszula újbóli meghúzását célzó műtétet, ezáltal minimalizálva az osteoarthritis kockázatát. A lábujj ficam meglehetősen könnyű sérülés, de nem feltétlenül kevésbé fájdalmas, mint mások. A lábujj ficam nem feltétlenül mindig sportbaleset, de előfordulhat a mindennapi életben is.
A fájdalom csökkentése és a ficam jól gyógyulása érdekében kötést vagy szalagkötés hasznos. Mindkettő olyan szűken beburkolható, hogy továbbra is normális cipőt lehet viselni. Séta közben az érintett személy gyorsan megtalál egy technikát, amely lehetővé teszi számára, hogy kevesebb fájdalommal járjon.
Ez tökéletesen elfogadható, sőt kívánatos, mivel enyhítheti a lábujj megterhelését. Vigyázni kell arra, hogy ezt a gyengéd járást ne gyakoroljuk túl sokáig, mert különben helytelen testtartás és természetellenes terhelés éri a csontok és az ízületek, amelyek viszont problémákhoz vezethetnek, küszöbön állnak. A lábujj rándulása általában néhány nap alatt következmények nélkül gyógyul.
Ha azonban a beteg több mint egy hét elteltével is fájdalmat vagy problémákat észlel, orvoshoz kell fordulnia. Elképzelhető, hogy mégis megtört a lábujj, vagy hogy ez valami más folyamatos probléma. A ficamok kezelése elsősorban a sérülés súlyosságától, de a beteg életkorától vagy egyéni igényeitől is függ.
Például egy fiatal versenysportoló számára fontosabb lesz az ízület teljes terhelhetőségének visszanyerése, mint egy idősebb ember számára, aki amúgy sem tud annyit járni. Elsősegély különösen fontos egy rándulás esetén, amely általában közvetlenül a sérülés helyén történik. A kezelés itt az ún.PECH szabály“: A„ P ”szünetet jelent.
Az ízületet nem szabad további szükségtelen stressznek kitenni a további károsodás és a fájdalom fokozásának elkerülése érdekében. A legjobb, ha azonnal leállítja a korábban végzett tevékenységet, és rögzíti az érintett végtagot. Az „E” a jeget jelenti.
Biztosítania kell, hogy a sérülés után a lehető leghamarabb lehűljön. Ez jégzsákok, hideg permet, hideg borogatások vagy pakolások formájában történhet. Ez okozza a hajók szerződéskötésre az érintett területet kevésbé látják el vér a hematoma kialakulása és az ebből eredő duzzanat kevésbé valószínű.
A fájdalmat a hűtés is enyhíti. Arra azonban ügyelni kell, hogy a jég ne kerüljön közvetlen érintkezésbe a bőrrel, hogy ne alakuljon ki helyi fagyás. Legalább az első 24 órában kerülni kell a hővel vagy alkohollal történő kezelést az érintett területen.
A „C” a tömörítést jelenti. Javasoljuk, hogy rugalmasat alkalmazzon kompressziós kötés a hűtés mellett. A regionálisan adagolt nyomás azt is biztosítja, hogy kevesebb vér áramoljon át a szöveten.
A kötés segít a sérült ízület stabilizálásában is. A „H” a nagy támogatást jelenti. A sérült területet mindig meg kell emelni.
Ez a gravitáció miatt ismét csökkenti a véráramlást. Elvileg a végtag bármely tárgyra felemelhető; ha nem találunk megfelelőt, a jelenlévő másik személy egyszerűen felemelheti a végtagot. Arra azonban ügyelnie kell, hogy ne mozdítsa el az ízületet, hogy ne okozzon további fájdalmat az érintettnek.
A további terápiára, amely általában nem haladja meg az egy-két hetet, gyakorlatilag ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az első kezelésre, amelyek mindegyikének célja az ízület védelme. Lehetőség szerint gyakrabban kell hűteni és megemelni. Ha egyáltalán kötésre van szükség, akkor egy egyszerű szalagkötés vagy elegendő a rugalmas kötés. Bizonyos körülmények között dekongesztáns és hűsítő kenőcs használható, amely enyhíti a tüneteket és néha még gyorsabban is gyógyul.
Ha azonban a ficamot maradandó károsodás kíséri, akkor ezek a konzervatív (azaz nem műtéti) intézkedések nem elegendőek az ízület végleges meggyógyulásához. A szalagok és / vagy a kapszula teljes funkcionalitásának helyreállításához műtétet kell végrehajtani. Műtét is végezhető annak megakadályozására, hogy az ízület instabillá váljon (pl. Elhasználódott szalagok), erre különösen a sportban aktív emberek vágynak.
Ebben az esetben azonban az érintett végtag védelmi ideje körülbelül 4-6 hétre hosszabbodik. Mivel a rándulások leggyakrabban sporttevékenységek során jelentkeznek, ezen a területen is a megelőzés a legfontosabb. A sporttevékenységek előtt mindig bemelegítő programot kell végrehajtani, amelynek kifejezetten tartalmaznia kell nyújtás valamint a később stresszelt ízületek fellazulása.
Ezenkívül ajánlott a tevékenységnek megfelelő edzettségi állapot, mivel azokat a mozgásokat, amelyeket az ízület ilyen mértékben nem ismer, gyakran nem tolerálják. Megfelelő felszereléssel sok rándulás is elkerülhető. Például fel lehet venni a bokán túlmutató és így védő cipőket, vagy kötést kötni, vagy a szalagkötés.
Ezt különösen akkor kell megtenni, ha az ízületek már megfeszültek. A egy ficam időtartama általában egy és több hét között van, a ficam és a kísérő sérülések mértékétől függően. Az akut fázis, amelyben sok hűtésre van szükség, általában körülbelül 48 órán át tart.
Ebben a szakaszban a sérülés még mindig nagyon friss. Utána az érintett terület lassan duzzadni kezd. Az érintettek vérkeringést elősegítő kenőcsöket vagy krémeket használhatnak, amelyek elősegítik a duzzanat és az esetleges véraláfutások gyorsabb eltávolítását.
Kisebb rándulások esetén a dolgok most nagyon gyorsan történnek: a sérülés napról napra javul, és egy héten belül a betegek többsége máris jelentheti a fájdalommentességet. Annak érdekében, hogy ne kockáztasson, kb. Egy hétig türelmesnek kell lennie a sporttevékenységek után a fájdalommentesség beindulása után. Ezt követően azonban semmi sem áll ennek az útjában.
Más a helyzet súlyosabb rándulások vagy akár kombinált sérülések esetén. Ezek általában az első akut fázis után hosszú távú immobilizációt igényelnek. Várhatóan ez körülbelül 2-3 hétig tart.
Ha a rándulás a szakadt szalag vagy hasonló, az immobilizáció akár 8 hétig is tarthat. Ezt követi az izmok lassú rekonstrukciója és kezdetben könnyebb terhelések. Súlyos rándulások után a legjobb esetben is várhatóan körülbelül 12 hetes szünet a sportban.
Ennek a 3 hónapnak a vége után azonban a sport és a teljes megterhelés általában ismét lehetséges. A rándulás és a zúzódás is gyakori sérülés. Ezenkívül mindkettő gyakran sportsérülés.
Tehát mi a különbség a zúzódás és egy ficam? Zúzódás, lat. contusio, általában külső hatás okozza, és általában jobban érinti az izmokat.
Egy ficam, lat. A torzítást viszont többnyire az ízületek csavarodása vagy túlfeszítése okozza. A baleset mechanizmusa ezért elengedhetetlen a differenciáláshoz, kevesebb a sérülés eredménye.
A tünetek, amelyekkel mindkét sérülés megnyilvánul, szinte azonosak. Mindkettő klasszikusan fájdalommal, zúzódásokkal, duzzanattal és funkcionális korlátokkal jár. Sajnos, valószínűleg éppen ezért, mindkét kifejezést gyakran szinonimailag használják és összekeverik.
Ezért nem ritka például egy erőszakos ütés a a felkar (például a repülő labda vagy hasonló) „ficamnak” nevezzük. Nem szabad ettől megzavarni. A rándulások nagyon gyakoriak, különösen a sport közbeni külső erőszak miatt, és bizonyos ízületi struktúrák túlfeszítése okozza.
A tipikus tünetek a duzzanat, fájdalom és zúzódások. Ha azonban a rándulást nem kísérik egyéb sérülések, például tényleges szalagszakadás vagy csonttörés, az viszonylag ártalmatlan. Néhány nap vagy hét után általában magától gyógyul. A gyógyulási folyamat felgyorsítása érdekében a betegnek meg kell győződnie arról, hogy a tömörített ízületet a lehető legkevesebbet mozgatja, rendszeresen lehűti és megemeli, és fokozatosan visszatér teljes tartományába. mozgás nélkül, bármi elsietése.
