Szinonimák
Articulatio nemzetség, térd, combcsont, sípcsontfej, ízület, combcsont, sípcsont, fibula, térdkalács, meniscus, keresztszalagok, elülső keresztszalag, hátsó keresztszalag, mellékoldali szalagok, belső szalag, külső szalag
- Combizmok (Musculsus quadriceps femoris)
- Combcsont (combcsont)
- Comb-ín (quadriceps ín)
- Térdkalap (térdkalács)
- Patelláris ín (patella ín)
- Patellaris ín behelyezése (Tuberositas tibiae)
- Shinbone (sípcsont)
- Fibula (fibula)
Anatómia
A térdízület az emberi test legnagyobb és leginkább megterhelt ízülete. Ennek megfelelően a térd is a leggyakrabban sérült ízület. A térdízület egy úgynevezett csuklóízület.
Ez azt jelenti, hogy a térdízület hajlítható és forgatható is. A térdízület háromból áll csontok, a combcsont, a sípcsont és a térdkalács. A fibula nem vesz részt a térdízületben.
A térdízület két alsó részre oszlik ízületek: A combcsont - sípcsont - izület A kerek combfejek a sípcsont fennsíkjának (fossa intercondylaris) kis üregében fekszenek. Az ízület felületének aránya comb sípcsontig kb. 3: 1.
Mivel csak punctiform kontaktus van közöttük comb és a sípcsont, a térdízület gördülő csúszó mozdulattal hajlik.
- A femoralis-tibialis ízület (femorotibialis ízület)
- A sípcsont - patella ízület (femoropatelláris ízület)
A comb - térdkalács A térdkalács csúszik a combcsont fejei között egy előre meghatározott csúszópályán (femorális kondíliák). Összességében a térdkalács 5-10 cm között csúszhat.
Ennek a távolságnak a megtételéhez nagyobb csúszó rétegekre van szükség. Kettő bursa zsákok (bursa praepatellaris és bursa infrapatellaris) két nagy csúszó rést képez erre a célra. A nagy combizmok (Musculus quadrices femoris) a térdkalács (patella) felülről.
Ezen izmok ereje a térdkalácson keresztül az alsó felé terelődik láb. A patellaris ín (patellaris ín) az alsó patella pólushoz kapcsolódik, a sípcsont elülső széle felé húzva csontos kiemelkedésnél (apophysis = tuberosity tibiae) csatlakozik a sípcsonthoz. A combcsont stabilizálásához a sípcsont kis hüvelyében (Fossa intercondylaris) különféle térdstabilizátorok léteznek: A keresztszalagok megakadályozzák, hogy a combfejek előre csúszjanak (elülső) keresztszalag) vagy hátra (hátsó keresztszalag) a sípcsonthoz képest.
Ők a térdízület meghatározó stabilizátorai. A mellékoldali szalagok oldalirányban stabilizálódnak, hogy megakadályozzák a térdízület meghajlását egy íjba.láb vagy kopogtató térd. A belső szalag szilárdan csatlakozik a belső meniszkusz, tehát a belső meniszkusz mozdulatlanabb, mint a külső meniszkusz.
A ízületi kapszula térdízület erősen megfeszül és teljes megnyúláskor stabilizálódik. A növekvő hajlítással meglazul, és a fennmaradó stabilizátoroknak át kell venniük a feladatokat.
- A meniszkusz (belső és külső meniszkusz)
- A keresztszalagok (első keresztszalag, hátsó keresztszalag)
- Oldalsávok (belső szalag, külső szalag)
- Az ízületi kapszula
- Combcsont (combcsont)
- Belső meniszkusz
- Elülső keresztszalag (VKB)
- Shinbone (sípcsont)
- Kültéri Meniszkusz
A sorozat összes cikke: