Mediastinoscopy: kezelés, hatások és kockázatok

A mediastinoszkópia egy sebészeti beavatkozás, amelyet diagnosztikai célokra használnak egy minimálisan invazív eljárás révén. Ennek a vizsgálatnak a célja a betegség kizárása vagy kimutatása mellkas terület, a mediastinum és a betegség stádiumának azonosítása. Ez egy eljárás a lehetséges kóros szövetszerkezetek képalkotására és mintavételére.

Mi az a mediastinoscopy?

A mediastinoscopy során endoszkóppal vizsgálják a mediastinumot. Ez része a mellkas és a légcsőből, a nyelőcsőből, a szív és különböző idegek hogy ott futnak. A mediastinoszkópia egy képalkotó és diagnosztikai műtéti eljárás. A technika alapján azonban az anatómiai struktúrák is bonthatók és teljesen eltávolíthatók, például egyediek nyirok csomópontok. Endoszkóp segítségével megvizsgálják a mediastinumot. Ez része a mellkas és a légcsőből, a nyelőcsőből, a szív és különböző idegek futás azon keresztül. Továbbá, nyirok csomópontok és az édes kenyerek is a mediastinum területén találhatók. Az édeskenyér, más néven szinonimája csecsemőmirigy, a nyirokrendszer szerve, amely a immunrendszer. Ma a mediastinoscopy úgynevezett video mediastinoscopy. Ezzel a technikával a vizsgálandó terület monitoron reprodukálható és javítja a láthatóságot, mivel az egyes területek akár 15-szeresére is nagyíthatók. A középső hátsó mediastinum anatómiai szerkezete így sokkal jobban és tisztábban tekinthető meg. A klasszikus mediastinoszkópiában csak a sebész láthatja a mellkas területét a műszeren, a mediastinoscope-on keresztül. A segítségnyújtásban részt vevő közreműködőknek nem volt véleményük a műtéti eljárásról.

Funkció, hatás és célok

A mediastinoszkópiát szinte mindig diagnózis céljából végzik, és általában nem alkalmazzák a lehetséges betegségek kezelésére. A mediastinoscopy célja egy betegség értékelése, diagnosztizálása, és ha szükséges, annak stádiumának és kiterjedésének meghatározása. Az eljárás eredménye nagy jelentőséggel bír a beteg további kezelése szempontjából. Az eljárás elvégzése előtt előzetes vizsgálatok, mint pl mágneses rezonancia képalkotás (MRI), számítógépes tomográfia (CT), pozitron emissziós tomográfia (PET), vagy mellkas Röntgen kell elvégezni. Ha az előző diagnosztikai eljárások nem informatívak, vagy a nyirok bólint a kettő között tüdő lebenyek esetén mediastinoszkópia válik szükségessé. A mediastinoscopy során a sebész endoszkóppal több leleplező képet vetíthet és szövetmintákat vehet. Az eljárás rövid általános érzéstelenítés alatt zajlik. Egy kis bemetszést kell végrehajtani a szegycsont. A metszésen keresztül a mediastinoszkópot gondosan vezetik párhuzamosan a légcsővel (légcső) a mediastinum elejére. A mediastinoszkóp egy erre a célra tervezett speciális eszköz, amely egy kamerával ellátott kis csövből és egy tapadókorongból áll. A sebész és az asszisztensek a monitoron követhetik a műtéti eljárást. A sebész pontos áttekintést kaphat és elvégezheti a biopszia. Erre a célra egy kis csipeszt helyeznek a mediastinumba a mediastinoscope csövén keresztül, és az érintett terület kis szövetmintáit leszedik. A felvett finom szöveti szerkezeteket bemutatják a patológusnak vizsgálat céljából. Mikroszkóp segítségével a patológus megvizsgálhatja az eltávolított mintákat, és nyilatkozatot tehet az úgynevezett szülődaganat típusáról és helyéről. Az ilyen típusú diagnózist a tüdő és mediastinum, mint pl szarkoidózis, tüdő rák, lymphoma vagy a nyirokcsomók. Ezenkívül a tüdő, Mint például a tuberkulózis, kimutatható vagy kizárható. Alapvetően ez az endoszkópos diagnózis akkor szükséges, ha a mellkas területén lévő szervek változásai fennállnak vagy gyanúsak. Az érintett területek között lehet a tüdő, diafragma, szervei immunrendszer, légcső és nyelőcső, és nyirokcsomók.Folyadék-felhalmozódások a kiáltott or szívburok, amely vizes vagy gennyes lehet, tüdődaganatok (pl. hörgőkarcinóma), szarkoidózis (Boeck-kór vagy Schaumann-Besnier-kór), rosszindulatú lymphoma vagy diffúzan növekvő daganatot (mesothelioma) kell kimutatni. Ha a tünetek és az ilyen betegség korábbi vizsgálata gyanúja merül fel, ezt az eljárást tapasztalt szakembernek kell elvégeznie.

Kockázatok, mellékhatások és veszélyek

Ha a mediastinoscopy szakorvos helyesen végzi el, akkor az kevés kockázatot hordoz, és ritkán fordulnak elő szövődmények. Nagyon ritkán, ideiglenesen vagy véglegesen idegkárosodás megeshet. Elszigetelt esetekben a mediastinum szerveinek sérülése fordulhat elő. Ennek eredményeként vérzés, másodlagos vérzés vagy érzékszervi zavarok léphetnek fel. Szívritmuszavarok és a hangszalagok átmeneti károsodása komplikációkként is előfordulhat. A légcső és a nyelőcső sérülései varrást igényelnek, és szivárgások léphetnek fel. Nagyon ritka esetekben légmell megeshet. Az eljárás után teljes nyomon követést kell végrehajtani. Bármely előforduló mellékhatás, mint pl láz, vérzés a műtéti sebből, mellkasi fájdalom vagy légszomj, azonnal jelenteni kell a szakembernek. Azonban, lenyelés nehézségeket, duzzanat a torokban és rekedtség, sőt a hangvesztés is súlyos mellékhatások. A műtét előtt olyan gyógyszerek, amelyekre negatív hatással van vér az alvadást abba kell hagyni, vagy csak a kezelőorvossal folytatott konzultációt követően kell bevenni. Az ilyen gyógyszerek szedése növeli a súlyos vérzés kockázatát a mediastinoscopy alatt és után. Dohányzó és a fogyasztása alkohol az eljárás előtt és után lehet vezet nak nek sebgyógyulás problémák. A rövid és hosszú távú mellékhatások és következmények orvoslására fizioterápiás légzési gyakorlatok műtét után kell elvégezni. A prognózis és a további kezelés a mediastinoszkópiát kiváltó sajátos eredményektől függ, és ezt követően megbeszélik a kezelőorvossal.