Maximális erő a lehető legnagyobb erő, amelyet egy szervezet képes kifejteni az ellenállás ellen. Belső tényezők, például izomösszetétel, és külső tényezők, például napszak befolyásolják. Ha szerkezeti változások vannak a kontraktilis alkatrészekben, maximális erő csökken.
Mi a maximális erő?
Maximális erő a lehető legnagyobb erő, amelyet egy szervezet képes kifejteni egy ellenállás ellen. A sportorvoslat felismeri az erő különböző típusait. Mindegyik magában foglalja a neuromuszkuláris rendszert, és segít leküzdeni az ellenállást. A reaktív erővel együtt a maximális erő az egyik legfontosabb erőtípus. A maximális erő az a maximális erő, amelyet az ember képes kifejteni az ellenállás leküzdésére. A maximális erőnél nagyobb erő csak kivételes helyzetekben érhető el az ember számára, például traumatikus és életveszélyes tapasztalatok esetén, vagy bizonyos körülmények között hipnózis technikák. Ezekben a helyzetekben az extra erő az erőtartalékok alkotják, amelyek a maximális erővel kombinálva abszolút erőt alkotnak. A maximális erő mind a belső, mind a külső tényezőktől függ. Például belső tényezőként az izomrostok száma befolyásolja a lehető legnagyobb erőt. A külső tényezők olyan összefüggéseket tartalmaznak, mint a napszak.
Funkció és feladat
Maximális erő az szilárdsági tulajdonságok, például az szilárdság alapja kitartás, gyors erőés a reaktív szilárdság. Több kategóriába sorolható. Az egyik a statikus maximális erő, amelyet izometrikus maximális erőnek is neveznek. A maximális tartási erő például ebbe a kategóriába tartozik. Ez a fajta erő megfelel a lehető legnagyobb erőnek, amelyet az ideg-izom rendszer képes leküzdhetetlen ellenállással szemben kifejteni. Ettől meg kell különböztetni a dinamikus maximális erőt. Ez a fajta erő olyan mozgásokra utal, amelyekben az erő csak egyszer és csak előre meghatározott körülmények között alkalmazható a magas miatt feszültség. Az izomzat különböző munkamódszereket ismer. A működési módtól függően a dinamikus maximális erő koncentrikus és excentrikus dinamikus maximális erőre oszlik. A koncentrikus munkamód megfelel a maximális nagy ellenállás leküzdésének. Az excentrikus üzemmód akkor következik be, amikor a legnagyobb súlyokat csökkentik. A dinamikus erőtípusok szintjükben különböznek a statikus maximális erőtől. A koncentrikus dinamikus maximális erő például a statikus alatt helyezkedik el. Viszont a statikus maximális erő az excentrikus dinamikus maximális erő alatt van. Az excentrikus maximális erőt egyes források az abszolút erő metrológiai ábrázolásaként értik. Az excentrikus és az izometrikus maximális erő megkülönböztetésével meghatározható az egyéni erőhiány. Ez az erőhiány felhasználható az edzés tervezéséhez. A nagy szilárdsághiány például alacsony intramuszkuláris szintet jelez összehangolás. Tájékoztassa a maximumot erősítő edzés ezek a jellemzők javíthatók. hipertrófia az edzés viszont növeli az izomvastagságot és javítja az általános erőnlét képességeit. Alkalmasak edzés tervezésére, ha az erőhiány alacsony és intramuszkuláris összehangolás megfelelően magas. Egyes szerzők megengedhetetlennek tartják a különböző összehúzódási formák megkülönböztetését, mivel mindegyikük egységes képességnek köszönhető. Emiatt vannak olyan források is, amelyek nem bontják tovább az egyes összehúzódási formákat, és mindegyiket a maximális erő tágabb fogalma alatt írják le. Különböző tényezők határozzák meg a maximális erőt. A belső tényezők közé tartozik például az izomvastagság. Minél nagyobb a vastagság, annál magasabbak az aktin és a miozin összehúzódási elemei. Ezenkívül az izomrostok száma, a rosttípusok aránya és az izmok szerkezete tartozik a maximális erőt befolyásoló belső tényezők közé. Ugyanez vonatkozik a szinergikus izmok kölcsönhatására, az izomaktivitás sorrendjére idegek, az egyes izomrostok kölcsönhatása és az izomrostok hossza. A húzási szög, az izmok rugalmassága, a statikus maximális erő és az izomnyújtás szerepet játszanak a maximális erő belső tényezőiként is. Ugyanez vonatkozik az összehúzódási sebességre, a mentális motivációs szintre és a koncentráció.A nemek izomarányainak átlagos (nem abszolút) eltérése miatt a nemet is befolyásoló tényezőként kell értékelni. Kor és képzés feltétel valamint a táplálkozás és az elkészítés állapota kiegészíti a belső tényezők felsorolását. A külső befolyásoló tényezők közé tartozik a napszak és a környezeti hőmérséklet, például a külső motiváció.
Betegségek és betegségek
A maximális erő személyenként változik. Akinek nincs mozgása és rossz a táplálkozási állapota, annak automatikusan kisebb lesz a maximális ereje. Az ilyen különbségek tehát nem egyenlőek a patológiával, következésképpen nem feltétlenül rendelkeznek betegségértékkel. Másrészt a különféle betegségek korlátozhatják az ember maximális erejét is. Ez különösen igaz a neuromuszkuláris rendszer betegségeire. Különösen az izomzat összehúzódó elemeivel közvetlenül összefüggő betegségek negatívan befolyásolják a maximális erőt. Ilyen betegségek közé tartoznak például a miozin izomeleme szerkezeti változásai, amelyek genetikai mutációkból eredhetnek és súlyos izombetegségeket okozhatnak. Ebből a betegségcsoportból az egyik legismertebb példa a családi hipertrófiás kardiomiopátia, amely autoszomális domináns öröklődésnek van kitéve és okozhat szív kudarc. A myopathia kifejezés sok más olyan betegséget is magában foglal, amelyek az izmok eredendő betegségei, és ezáltal korlátokat okoznak a maximális erőben. A myopathiáknak nincs neuronális okuk, de mindig az izmok gyengesége jellemzi őket. Minden myopathiában strukturális változások és általában funkcionális károsodások vannak jelen az izomban. A leggyakrabban érintett izmok a harántcsontvázizmok. A legtöbb myopathiának enyhe lefolyása van. Néhány izomgyengeség csupán átmeneti. A kontraktilis izom szerkezeti fehérje aktin hiánya vagy hiánya szintén következményekkel járhat a maximális erőre. Az aktint az összes sejt alapvető elemének tekintik. Ezért a fehérje mutációi és szerkezeti változásai extrém esetekben akár vezet a szervezet haláláig. Amikor a mutációk befolyásolják az alfa-aktinok kódoló génjeit, izombetegségek jelentkeznek.
