Laktóz malabszorpció / intolerancia

In laktóz intolerancia - köznyelven hívják laktóz intolerancia - (szinonimák: Alactasia; Hypolactasia; Laktóz felszívódási zavar; Laktózhiányos szindróma; Laktóz intolerancia; Laktáz hiány; Laktóz intolerancia; Laktóz intolerancia szindróma; Laktóz felszívódási zavar; Laktózhiányos szindróma; Ételintolerancia; Tej cukor intolerancia; ICD-10-GM E73.-: Laktóz intolerancia), az érintett személy nem tolerálja a laktózt (tej cukor).

Ez egy olyan felhasználási rendellenesség, amelyben a diszacharidáz aktivitása laktáz csökkent vagy teljesen hiányzik. A diszacharidázok enzimek és feladata az diszacharidok (kétszeres cukor) étellel elfogyasztva vagy a komplex emésztése során képződik szénhidrátok be a monoszacharidok (egyszeres cukrok) szőlőcukor és a galaktóz. A következő formákat kell megkülönböztetni:

  • Elsődleges laktázhiány - két formára oszlik:
    • Örökletes (veleszületett). Laktáz hiány - autoszomális recesszív öröklődés; már újszülöttekben megnyilvánul; nagyon ritka forma.
    • Szerzett laktázhiány - az elválasztás után az enzimaktivitás az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken (fiziológiai öregedési folyamat); leggyakoribb forma.
  • Másodlagos laktázhiány - átmeneti laktázhiány a nyálkahártya az vékonybél (vékonybél nyálkahártya), pl coeliakia (sikér-indukált enteropátia), Crohn-betegség.

Tünetmentes laktóz az intoleranciát laktóz malabszorpciónak nevezik. Itt a hasítatlan laktóz belép a vastagbélbe, de nem vezet hasi kényelmetlenségig (emésztőrendszeri tünetek)

Az örökletes laktázhiány rendkívül ritka és okozza hasmenés (hasmenés) még csecsemőknél is. Az örökletes laktázhiány oka egy genetikai hiba, amelynek következtében a laktáz enzim születésétől kezdve hiányzik, vagy csak nagyon alacsony mértékben termelhető (alactasia). Ennek a betegségnek csak egy tucat esetét írták le világszerte.

Koraszülött csecsemőknek (37. terhességi hét előtt) néha van laktóz intolerancia. Laktóz intolerancia a kaukázusiaknál gyakran érinti az 5 évnél idősebb gyermekeket.

A megszerzett laktázhiány (elsődleges laktázhiány) a laktóz-intolerancia leggyakoribb formája. A prevalencia (betegség gyakorisága) 7-22% (Németországban). A laktáz aktivitása az életkor növekedésével folyamatosan csökken. Ennek okai még mindig jórészt ismeretlenek. Gyanítható, hogy az életkorral összefüggő változások a bélben nyálkahártya a felszín (a bélnyálkahártya felülete) károsítja a laktáz aktivitását. Továbbá a nyálkahártya károsodása vékonybél (vékonybél nyálkahártya) vírusfertőzésekkel tárgyalják.

A másodlagos laktázhiány az elsődleges bélbetegség következménye lehet. A laktóz intolerancia gyakran fordul elő coeliakia (sikér-indukált enteropátia). A specifikus élelmiszer-összetevők teljes tartózkodásától az elsődleges betegség gyógyul, a másodlagos hiány pedig visszafejlődik. A laktázhiány sok esetben a gyomor reszekciója után is kialakul (részleges gyomor eltávolítás) a nem fiziológiai terhelés miatt vékonybél (diszbiózis).

Etetés és prognózis: A laktóz tolerancia személyenként változó, és az egyéni laktáz teszt aktivitásától függ. Ezért a laktóz minimálisan tolerálható mennyiségét egyedileg kell meghatározni. Sok esetben a laktóz intolerancia nem gyógyítható, ezért az érintetteknek alacsony laktóz- vagy laktózmentes diéta életük végéig. Fontos a megfelelőség biztosítása kalcium bevitel, hogy a kockázat csontritkulás (csontvesztés) nem nő a fogyasztás elkerülésével vagy korlátozásával tej és tejtermékek. Másodlagos laktóz-intolerancia esetén nem várható komoly szövődmény. Ebben az esetben a hangsúly az alapbetegség kezelésére irányul.