A szigor az izmok merevsége, amelyet a központi irányít idegrendszer és az izmok és társaik egyidejű aktiválásából ered. A szigorúság az extrapiramidális vagy piramisszerű elváltozások tünete a központi idegrendszerben, ezért összefüggésbe hozható Parkinson kór, Például. Terápia elsősorban fizikai és foglalkozásterápia.
Mi a szigor?
Az izmok alapvető feszültséggel bírnak, más néven pihenőhangnak. Így nyugalmi állapotban a vázizmok sem összehúzódnak, sem teljesen ellazulnak. A feltétel szigornak nevezzük, a vázizmok alapfeszültsége megnő. Ennek eredménye az izmok merevsége vagy merevsége. A szigor az egyes izmok és antagonistáik központilag vezérelt és egyidejű aktiválásán alapul. Mint ilyen, az egyes vázizmok antagonistáira hivatkozunk. Az izom szigorú aktivációja tehát megfelel az agonista-antagonista együtt-aktivációnak. A merevség érzése mellett a szigorú betegek gyakran húzóérzeteket írnak le az érintett területen. A szigor speciális formája az úgynevezett fogaskerekű jelenség, amelyben egy passzívan mozgatott végtag izma rángatózó módon enged. A fogaskerekű jelenség a centrális extrapiramidális rendszerének rendellenességeire utal idegrendszer.
Okok
A szigor minden formájának okai a középpontban találhatók idegrendszer. Az izmok bizonyos alapfeszültséggel rendelkeznek, amelyet a központi idegrendszer különböző területei szabályoznak. A piramis rendszeren kívül az extrapiramidális rendszer is részt vesz ebben a szabályozásban. Az izmok és az izomcsoportok összehúzódására vonatkozó összes izominformáció az agykéregen keresztül a célszervekbe jut.gerincvelő utak. Ezek az utak megfelelnek a piramis útvonalaknak, amelyek a piramis rendszerben vannak csoportosítva. A mozgási információk extrapiramidálisan is elvégezhetők, elérve a gerincvelő más eszközökkel. A piramis és az extrapiramidális rendszerek kölcsönhatásba lépnek egymással. A legtöbb esetben a szigorúságot megelőzi az extrapiramidális rendszer diszfunkciója. Például a fogaskerekű jelenség gyakran alapul dopamin hiány és ebből eredő működési zavar, amint az a Parkinson kór. A szigorú betegek az izommerevség vezető tünetében szenvednek. A fogaskerekű jelenségben ez a szigor kizárólag a passzív mozgásokat érinti. A szigor egyéb formái csak az aktív mozgásokat érintik. Az izommerevség végeredménye a mozgás zavara, és bizonyos esetekben összehangolás problémák. A merevség egyik legkorábbi jele a csökkent karmozgás járás közben. Egyes esetekben, fájdalom és a kényelmetlenség a merevség mellett jelen van. Az érzékeléseket gyakran az érzékenyek összenyomódása okozza idegek az izmokban. Egyes esetekben a mozgászavarok elősegíthetik az esés hajlamát. Bizonyos esetekben a betegeknél a szigor során camptocormia alakul ki. Az orvostudomány ezt a testtartási rendellenességet a törzs területének akaratlan aktív előrefelé hajlító mozgásaként értelmezi. Ennek a jelenségnek az oka a törzshajlító izmok dyston akaratlan összehúzódása. Ez a kontrakció kifejezetten növekszik, ha a test függőleges helyzetben van, így a camptocormia általában akkor fordul elő, amikor a beteg áll. Minden egyéb tünet a szigor konkrét okától függ. Ebben az értelemben Parkinson kórpéldául pihenni remegés és az akinesia a legrelevánsabb tünetek közé tartozik.
Ezzel a tünettel járó betegségek
- Parkinson kór
- A szklerózis multiplex
Diagnózis és lefolyás
A szigorú diagnózis a nyugalmi tónus mérésével történik. A méréshez például alkalmazható egy EMG, amely tárgyilagossá teszi a feszültség állapotát. Ezenkívül neurológiai vizsgálat zajlik a diagnosztikai folyamat részeként. Ebben a vizsgálatban a szigorúságot a fekvő vagy ülő páciensnél észlelik. Ez a detektálás különösen sikeres a fogaskerekű jelenség esetében. Az orvos passzívan mozgatja az egyént ízületek és kéri a beteget, hogy lazítsa el az izmokat. Szigorúság vagy fogaskerekű jelenség esetén az orvos egyenletesen kitartó ellenállás formájában érzi az izmok viaszos merevségét. A spasztikus jelenségektől eltérően az ellenállás nem függ a mozgás sebességétől. Ha a beteg aktívan mozgatja a másik oldal végtagját, a passzívan mozgatott oldalon az ellenállás még jobban megnő. Fogaskerekű-jelenség esetén a szigorúságot a vizsgálat során megszakítások jellemzik. A szigor elsődleges okának azonosítása érdekében az orvos ezt követően többek között képalkotó eljárásokat szervez. A prognózis a szigor okától függ.
Szövődmények
Az izommerevség vagy szigor elsősorban Parkinson-kórban alakul ki. A Parkinson-kór másik lehetséges szövődménye fagyasztó, amelyben az érintett személy mozgás közben megdermed. Ellenkezőleg, az is lehet vezet a karok és a lábak vagy a törzs túlzott, önkéntelen mozgására (hiperkinézia), ami növeli az érintett személy és a környezet sérülésének kockázatát. Továbbá, a Parkinson-kórban szenvedők keringési zavarokat tapasztalhatnak, amelyek előfordulhatnak vezet súlyos szédülés vagy akár eszméletlenség, például a fekvéstől a felállásig. Ezenkívül az érintett személy gyengeséget tapasztalhat hólyag or végbél, így inkontinenssé válik, és ezáltal ellátásra szorul. Ezen kívül a Parkinson-kór is vezet nak nek depresszió az életminőség csökkenése miatt. Ez a alkohol és a gyógyszerfogyasztás, és a depressziós betegek is hajlamosak az öngyilkossági gondolatokra. A Parkinson-kór ritka és félt szövődménye az akinetikus válság. Ebben a tünetek súlyosbodnak, és az érintett személy teljes izommerevségben vagy akár rendkívüli szigorban szenved. Ez teljes mozgásképtelenséghez vezethet, ami a beszédet és a légzőizmokat is befolyásolhatja. Ez a test túlmelegedésével is járhat.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A megfelelő diagnózis érdekében a szenvedőknek orvoshoz kell fordulniuk, ha szigorúságra gyanakszanak. Az internetes tesztek vagy ellenőrzőlisták segítségével történő öndiagnosztika nem elegendő. Általában a betegek először az elsődleges orvosukhoz fordulnak. Szükség esetén a háziorvos ezt követően beutalót állíthat ki szakorvoshoz. Ha a tünet új, a Parkinson-kórban szenvedő betegeknek tájékoztatniuk kell kezelő szakemberüket is a szigor megjelenéséről. Ez általában egy neurológus ill pszichiáter. Németországban azonban a betegeknek nincs szükségük feltétlenül beutalóra a neurológushoz. Attól függően, hogy mennyire jó a helyi orvosi ellátás helyzete, az időpontra való várakozás ideje nagyon eltérő lehet. A háziorvossal való találkozás gyakran gyorsabb, és egyes esetekben már a kezdeti értékeléssel szolgálhat a tünetekről. Egyes városokban speciális járóbeteg-klinikák is működnek, amelyek gyakran egy nagyobb klinikához kapcsolódnak. Ezen speciális kezelési központok egy része megbeszélést is folytat a gyanított Parkinson-kór diagnosztizálására és kezelésére. Mivel a szigor a Parkinson-kór egyik fő tünete, minden esetben tanácsos az orvos szakszerű diagnózisa.
Kezelés és terápia
Terápia mert a szigor a rendellenesség elsődleges okától is függ. Mindenesetre azonban fizikai és foglalkozásterápia lépések számítanak a terápiára. Nem lehet ok-okozati terápia. Minden szigorúságnak központi idegi oka van, és a központi idegrendszer károsodása a legtöbb esetben bizonyos mértékig visszafordíthatatlan. Eszerint, foglalkozásterápia és a fizikoterápia nem okozati, hanem tüneti kezelések. A terápiás formákban a cél legalább a szigor enyhítése vagy a beteg kezelésének segítése a tünetek kezelésében. A foglalkozási terápiában például a beteg megtanulja a lehetséges felhasználást AIDS hogy minél hosszabb ideig önállóan is át tudja élni a mindennapokat, méghozzá szigorú szigorral. Mindenekelőtt a mindennapi mozgásokat képezik a terápia részeként. Bizonyos körülmények között a gyógyszeres kezelés lépéseit is fontolóra lehet venni, amelyek a központi idegrendszert a tónus csökkentésére indukálják.
Kitekintés és előrejelzés
Szigorúság esetén a prognózis nagyban függ az izommerevség okától. Ha a szigor Parkinson-kóron alapul, a tüneteket fizikai és foglalkozási terápiával lehet enyhíteni, de a már bekövetkezett kár a legtöbb esetben visszafordíthatatlan. Ezért nincs kilátás a teljes gyógyulásra, de a további panaszokat legalább korán enyhíteni lehet intézkedések.A betegség során általában további tünetek jelentkeznek, mint például a megváltozott járás, a pislogás hiánya vagy a hang csökkenése kötet, ami ennek megfelelően ronthatja a prognózist. A megfelelő tünetek az alapul szolgáló Parkinson-kór előrehaladtával tovább fejlődnek, intenzitásuk növekedésével és terjedésével mindaddig terjed, amíg végül súlyos bénulási tünetekhez, majd később az érintett személy halálához vezet. A gyógyulás lehetőségét sérülés vagy baleset okozta szigor esetén adják meg. Ezután a műtéti beavatkozás képes lehet helyreállítani az eredeti izomteljesítményt anélkül, hogy másodlagos tüneteket okozna. A szigor kezdeti jeleit az orvosnak súlyossága miatt azonnal értékelnie kell.
Megelőzés
A szigor a központi idegrendszer piramis- vagy extrapiramidális károsodásának tünete. Így a szigor csak annyiban akadályozható meg, hogy a központi idegrendszer elváltozásai megelőzhetők legyenek. Például nincs megelőző intézkedések állnak rendelkezésre olyan betegségek ellen, mint pl sclerosis multiplex. Emiatt a szigort soha nem lehet teljesen megakadályozni.
Mit tehetsz te magad
Szigorúság esetén hasznos lehet a megfelelő gyakorlatok elvégzése kívül fizikoterápia foglalkozások. Ennek előfeltétele azonban, hogy a gyakorlatokat tisztán végezzék, és előzetesen konzultáljon a kezelő terapeutával. Ellenkező esetben fennáll a tünetek súlyosbodásának vagy a túlterhelés veszélye. Csak a megfelelően végrehajtott gyakorlatok képesek javítani az érintettek mindennapjain. Ennek ellenére a szigorúság önálló fellépésének lehetőségei meglehetősen korlátozottak. Csak lehetséges kiegészítés vagy támogassák a meglévő kezelési megközelítéseket. Mivel a szigor nem ritkán jár a központi idegrendszer visszafordíthatatlan károsodásával, az érintetteknek a betegségnek megfelelően kell orientálniuk mindennapjaikat. Ezt el kell fogadni. A mindennapi mozgásokat a korlátozások ellenére kell végrehajtani. Segédeszközök használata esetén ezeket el kell sajátítani. Emellett a pszichológiai szempontokat is figyelembe kell venni az érintettek mindennapi életében. Végül is a szigorúság diagnózisa számos változást hoz magával. Mivel ezek többnyire visszafordíthatatlanok, az elfogadás útja általában a legkönnyebb. Ezért tanácsos mentálisan is megbékélni az élet új körülményeivel. Konzultáció pszichológussal ill pszichiáter segíthet ebben a folyamatban.
