Az emberi bőr anatómiája és működése

Általános információk a bőrről

Az emberi test bőrének teljes területe 1.5–2 m2. A teljes tömeg körülbelül 3.5-10 kg. A felület egyénileg eltérő domborművet mutat.

Ez a megkönnyebbülés genetikailag meghatározott. A bőr két különböző típusra oszlik. Egyrészt a szőrtelen ágyékbőr, amely a kéz és a láb belső felületein helyezkedik el.

Itt van egy úgynevezett papilláris gerinc, amely elválasztja az ágyék bőrét. Így ujjlenyomatok jönnek létre, amelyek genetikailag meghatározottak és egyediek minden ember számára. A megmaradt bőrfelület barázdák által szabálytalan mezőkre oszlik.

Az úgynevezett mezei bőr ezen barázdáiban hevernek a szőrszálak. A bőrt az érzékenyek úgynevezett dermatómákra is felosztják idegek (érzelmi idegek). A dermatoma a gerincideg által beidegzett (szállított) bőr szegmentális területe. Gerinc idegek jelennek meg a gerincvelő és befut az ellátási területükre. Minden gerincideg sok afferens idegrostból áll, amelyek különféle periférián keresztül jutnak el a bőrhöz idegek.

A bőr felépítése

A bőr több rétegből áll, amelyek különböző szövetekből képződnek. Átlagosan a bőr vastagsága 1.5-4 mm. A bőr durván kívülről befelé epidermiszre, dermisre és subcutisra oszlik.

Az epidermisz viszont négy-öt rétegre oszlik, az ezekben a rétegekben található sejtek típusától függően. Ezek kívülről befelé: kanos réteg, fényes réteg, szemcsés sejtréteg, tüskés sejtréteg és alapréteg. A kanos réteg, amely túlságosan a bőrünkön helyezkedik el, főként elhalt sejtekből áll.

Ez a réteg különösen hangsúlyos a kanos rétegben, amelyet például a talpán találunk, mert a bőr ott különösebb stressznek van kitéve. Az idő múlásával az elhalt sejtek visszahúzódnak a bőrünkből, de alulról folyamatosan új sejtek újulnak meg, amelyeket az alapréteg sejtosztódása hoz létre. Az alapréteg tartalmaz pigmenttermelő sejteket, az úgynevezett „melanocitákat” is, amelyek a bőrünk színét adják.

A fényes réteg csak az úgynevezett ágyéki bőrben található meg, amely a tenyéren és a talpon található. Ezzel szemben a testünk többi régiójának bőrét mezei bőrnek nevezzük. Testfelületünk körülbelül 96% -át fedi le.

Az epidermiszben fájdalom a bőrt kívülről érő jelek és fényérintések elnyelődnek és továbbjutnak a agy. A dermis elsősorban kötőszöveti rostok és felelős az epidermisz lehorgonyzásáért. A vér hajók amelyek epidermisünk táplálkozásához elengedhetetlenek, ezen a rétegen haladnak át.

Fontos a bőr hőmérsékletének szabályozása szempontjából is. Haj gyökerek, faggyúmirigyek és a verejtékmirigyek be vannak ágyazva a dermisbe. Továbbá az érintés és a nyomásérzetek elnyelődnek ebben a rétegben, és továbbjutnak a mi rétegünkben agy.

A dermis papilláris rétegre és retikuláris rétegre oszlik. A papilláris réteg úgynevezett papilláris testeket tartalmaz, amelyek hosszanti sorokban helyezkednek el a tenyér és a talp ágyéki bőrében, és így ott „bőrgerincként” tekinthetők. Ezek a „bőrgerincek” jelentik az ujjlenyomatunk alapját.

A szubkután szövetet elsősorban a bőr alatti zsír képezi és laza kötőszöveti. Idegek és nagyobbak vér hajók fusson át rajta, hogy ellátja a fenti rétegeket. A sclerához hasonlóan itt is vannak érzékelő sejtek, de hajlamosak elnyelni és továbbadni az erős nyomásérzeteket.

A dermatomák az egyes gerincidegek szenzoros területét képviselik. Az érzékszervi terület az ideg szenzációs ellátási területe. Ezt jól szemlélteti a szomszédos kép.

A vörös a nyaki gerinc idegei által szolgáltatott terület, a kék a a mellkasi gerinc. Az ideg meghibásodása a bőr érzékszervi zavarához vezet az adott ideg pontos területén. Bőrünk két rétegből áll: az epidermiszből, a felső rétegből, a dermis epidermiséből, az alsó rétegből, a dermisből. Alatta van a szubkután zsírszövet.

  • Az epidermisz, a felső réteg, az epidermisz
  • A dermis, az alsó réteg, a sclera