A tejfogak gyökereinek feloldódása természetes fogváltási folyamat, amelyet dentoklasztok végeznek. A gyökerek feloldódása után a tejfogak kiesnek, és a maradandó fogak kitörhetnek. A patológiás viszont gyökérfeloldódás a maradandó fogakon, amit az okozhat elhalás.
Mi a tejelő foggyök oldódása?
A lombhullató oldódása foggyökér a fogváltozás során bekövetkező természetes folyamat leírására használt kifejezés. A lombhullató oldódása foggyökér a fogváltozás során bekövetkező természetes folyamat neve. Az orvostudományban ezt a folyamatot a tejfog gyökerei. Az úgynevezett dentoklasztok aktívan részt vesznek ebben a reszorpcióban. Ezek a sejtek testsejtek, amelyek lebontják a foganyagot. Az tejfog gyökerei rögzítik a kisgyerekek fogait fogazat. Amint a gyökerek feloldódnak, a rögzítés feloldódik, és a tejfogak kiesnek. Ezután állandó fogak helyettesítik őket. A kitörés tejfogak meg kell különböztetni ettől, amelyet a kifejezés leír fogzás. Az első tejfogak áttörni az állkapcsot nyálkahártya átlagosan hat hónapos korban. Körülbelül két-négy évbe telik, amíg a tejfogak teljesen kifejlesztettek. Összesen 12 év telhet el minden előtt tejfog a gyökerek feloldódtak, és a tejfogakat felnőtt fogak váltották fel.
Funkció és feladat
A tejfogak gyökereinek felszívódása megindítja a fogak pótlását. Az első lépésben a dentoklasztok felszívják a lombhullató desmodont fogazat, ez a foggyökér bőr. Aztán nekiláttak az úgynevezett alveolaris gerinc lebontásának csontok, más néven alveoláris csontok vagy alveoláris folyamatok. Le is bontják a fogágyat, amely a periodontium. Az emberi maradandó fogak nincsenek alveolárisan ellátva csontok és nem tud kitörni, amíg a denoklasztok felszívják a tejfogak alveoláris csontjait. A reszorpció megkezdődik, amint a tejfogak gyökérképződése befejeződött. A tejfogak kemény anyagai lebontják a sejteket, például az osteoclastokat és a dentoclastokat. A makrofágok (szemfényvesztő sejtek) és a fibroblasztok megtámadják a tejelő fogszövet és a gyökérmembrán szerkezetét. A dentoklasztok nagyon hasonlítanak az oszteoklasztokhoz. Részletesen, ezek úgynevezett cementoklasztok, azaz multinukleáris óriássejtek, amelyek a fogzsák ektomezenchimális sejtjeiből származnak. Később az életben a differenciálatlan desmodont sejtekből is kialakulhatnak dentoklasztok. Termelnek kollagén a fogak kialakulásához mineralizálandó szálak. Így a desmodontális fibroblasztok nemcsak a tejfogak gyökereinek pusztulásához, hanem a tartós fogazat. Cementum sejteknek is tekintik őket, és szoros szerepet játszanak a dentoklasztokkal a tejfogak gyökereinek felszívódásában. A reszorpciót követő fogkitörést második fogazatnak is nevezzük. Körülbelül hatéves korban az első lombkoronája mól- kitolja az állkapcsot a második fogazat első lépéseként. Ha csak a tej a fogak még megőrződtek a fogazatban, de a maradandó fogak még nem teljesen kitörtek, akkor vegyes fogazatnak is nevezik, amely megfelel a tejfogak és az állandó fogazat közötti átmeneti fogazatnak.
Betegségek és panaszok
Gyökér reszorpció a tejfogak fiziológiailag természetes folyamat, amelyhez ritkán társul fájdalom vagy miatti szövődmények gyulladás. A tejfogak gyökereinek károsodott reszorpciója szintén meglehetősen ritka. Ha a maradandó fogak gyökerei felszívódnak a tejfogak gyökerei helyett, ez mindig kóros esemény. A cement lebomlása és dentin egy vagy akár több fog területén akár belső, akár külső reszorpciónak felelhet meg. Mindkét jelenség összefüggésben lehet a gyulladásos folyamatokkal. A belső felszívódások általában a fog belsejében vagy a foggyökér csatornájában fordulnak elő. A külső felszívódások a felszíni felszívódásra, a gyulladásos és a helyettesítő felszívódásokra vonatkoznak. A belső okai gyökérfelszívódás az állandó fogak közé tartozik fogászati betegségek mint például periodontitis, fogászati trauma, fogszabályozó kezelés vagy fehérítés. Halott fogászati idegek vagy ciszták és daganatok is okozhatnak kóros gyökérfelszívódás a fogak. Az elhalt szövetet pulpanecrosisnak is nevezik. Ebben az esetben a vér a cellulóz ellátása megalszik, és a szövet ennek következtében elhal, mert azzal már nem szállítják oxigén. A gyökér oldódása mellett ez a nekrotikus folyamat péppé is fejlődhet üszkösödés, azaz a pép rothasztó bomlása. Ez a kóros folyamat rothasztó és fermentatív baktériumok, amely ideálisan szaporodhat a nekrotikus szövetekben. A gyökér reszorpciójának következményeként az állandó fogakban az érintett fogak bizonyos körülmények között kieshetnek. Ennek megelőzéséhez elengedhetetlen a tünetek oksági kezelése. Abban az esetben keringési rendellenességekpéldául a vér a nekrotikus folyamatok megakadályozása érdekében vissza kell állítani az ellátást. A gyulladásokat meg kell gyógyítani, és a cisztákat vagy daganatokat minimálisan invazív módon kell eltávolítani. Bizonyos esetekben az érintett fog elvesztése a jóindulatú és rosszindulatú daganatok eltávolításának részeként várható. Az állkapocs területén rosszindulatú daganatok ritkábban fordulnak elő, mint a jóindulatú daganatok. Mivel azonban fennáll a degeneráció bizonyos kockázata, a jóindulatú megjelenéseket a lehető leghamarabb el kell távolítani.
