A légzésszám az élőlény adott időn belüli légzésszámát jelenti. Általában egy percig mérik és specifikálják. Egy felnőtt ember körülbelül tizenkét-18 lélegzetet vesz egy perc alatt. A megfelelő légzésszám kritikus az optimális érték érdekében oxigén telítettsége a vér.
Mi a légzésszám?
A légzésszám az élőlény adott időn belüli légzésszámát jelenti. A légzésszám jelzi, hogy hány lélegzetet veszünk egy meghatározott időegység alatt. Leggyakrabban a légzési sebességet percenként légzésként adják meg. A légzésszám az egyik létfontosságú jel. Különösen a kórházak intenzív terápiájában, annak ellenőrzés fontosnak tartják. A légzési sebesség nyugalmi állapotban, mint a szív arány, személyenként változó, és különféle fizikai és pszichológiai tényezőktől függ. Vannak azonban normális értékek, amelyeken belül a légzési arányok tartományban vannak. Mit lélegző arány normálisnak tekinthető, a kérdéses személy életkorától függ: A csecsemők percenként körülbelül 30-40-szer, a gyerekek körülbelül 15-25-szer, a felnőttek pedig 12-18-szor lélegeznek.
Funkció és feladat
Egy személy lélegző arány a helyzettől függően növekedhet vagy megnyugodhat. Például alvás közben a lélegző a normálistól kissé alacsonyabb arány is megfelelőnek tekinthető. A légzésszám beállítására van szükség például azért, hogy többet lehessen oxigén belépni a vér a fizikai megterhelés időszakaiban. Általános szabály, hogy a légzési sebességet tudat alatt ellenőrzik a agy. Bizonyos mértékben azonban a légzési sebesség önként is befolyásolható. A légzési sebesség mellett a légzés mélysége is fontos az ember számára feltétel. Ha a lélegzet sekély, elégtelen oxigén telítettség normális frekvencia ellenére is előfordulhat. Rendszerint azonban a légzésszám és a mélység szorosan összefügg, és az egyik paraméter megzavarása a másikat is befolyásolja. A légzési arány döntő fontosságú az oxigéntartalom szabályozásában vér és egyensúly val vel szén dioxid telítettség. A fizikai megterhelés során nő a szervezet oxigénigénye. Ebben az esetben a megnövekedett légzési gyakoriság valóban egészséges, mert csak így lehet kielégíteni a megnövekedett oxigénigényt és szén a kilégzett dioxid. Csökkent légnyomás esetén is, például amikor turisztika nagy magasságban a légzési frekvenciát a test automatikusan beállítja. A frekvencia növekszik, mert az alacsonyabb légnyomás azt jelenti, hogy kevesebb oxigént képes felszívni a test. Elegendő oxigén bevitele a légzésen keresztül elengedhetetlen a test szerveinek ellátásához. Különösen olyan létfontosságú szervek, mint a agy az oxigén folyamatos ellátásától függ, és néhány perc elégtelen ellátás után súlyos károkat szenvedhet.
Betegségek és betegségek
A légzésszám változása súlyos hatással lehet a szervezet oxigénellátására. Emiatt a kritikus ellátás során szorosan figyelemmel kell kísérni a légzésszámot és a hozzá kapcsolódó vér oxigéntelítettségét. megfigyelés oxigéntelítettség különösen szükséges, ha a beteget mesterségesen szellőztetik. Ha a légzési arány túl magas, ezt tachypnea-nak nevezzük. Felnőtteknél a tachypnea állítólag akkor fordul elő, ha a légzési arány meghaladja a 20-at. A tachypnea-val szorosan összefügg hiperventilláció. Gyakran mindkettő együtt fordul elő. Ban ben hiperventilláció, túl sok szén a dioxidot kilélegzik, ami a koncentráció az anyagnak a vérben csökken. Ha a légzési arány rendkívül magas, akkor előfordulhat, hogy elsősorban a légzőrendszer úgynevezett holtterét szellőztetik. Ez a tér azonban nem vesz részt a tüdő és a vér közötti gázcserében. Ennek eredményeként az oxigén koncentráció a vérben csökken. Az elégtelen oxigéntelítettség állapotát hipoxiának nevezzük. Ha a hipoxia túl sokáig fennáll, jelentős szövetkárosodás léphet fel. A tachypnea mellett gyakran előforduló másik jelenség a nehézlégzés. Ez a légszomj szubjektív érzése. Ezt az érzést a működő légzőrendszer ellenére fellépő oxigénhiány okozza. Másrészt, ha a légzési arány túl alacsony, ezt bradypnea-nak nevezzük. Ez a feltétel amelyben egy felnőtt ember kevesebb, mint 10 lélegzetet vesz percenként. A nagyon alacsony légzésszám hasonló problémákat okoz, mint a túl magas: A vér már nem eléggé dúsítható oxigénnel. Ennek eredményeként a szén-dioxid a szint emelkedik, mert a CO2-t már nem lehet eléggé kilélegezni. Ha a vér CO2-szintje jelentősen megemelkedik, ez megteheti vezet eszméletlenségig. A bradypnea növekedése apnoe. Ez a légzés teljes megszűnésére utal. Ebben az állapotban szintén jelentős oxigénhiány van a szervezetben. Mivel még a létfontosságú szervek is, beleértve a agy, ennek eredményeként már nem lehet oxigénnel ellátni, a halál csak három-öt perces légzésleállás után következhet be. Az apnoe egyik formája alvási apnoe. Az ebben a szindrómában szenvedő betegek alvás közben több másodperces légzési szüneteket szenvednek. Mivel azonban a test felszabadul adrenalin az ebből adódó hiányos oxigénellátás során az agy hallhatóan kapkodja a levegőt a légzés abbahagyása után. Azonban nem ébred fel. Az apnoe következményei lehetnek fokozott nappali álmosság vagy szívritmuszavarok.
