Interakciók a takrolimusszal | Takrolimusz

Interakciók a takrolimusszal

Takrolimusz szinte teljesen metabolizálódik a máj enzim (CYP34A) által a szervezetbe történő felszívódás után. Mivel sok más gyógyszert metabolizál ugyanaz az enzim, az egyidejű bevitel kölcsönhatásokhoz vezethet a megnövekedett vagy csökkent hatás kockázatával. Ha a takrolizmust transzplantáció után alkalmazzák, fennáll a transzplantáció kilökődésének veszélye. Gyakori interakciók fordulnak elő együtt Orbáncfű, karbamazepin, barbiturátok, amiodaron, cimetidin és néhány antibiotikumok. A grapefruitlé egyidejű bevitele szintén jelentős hatással lehet a hatékony szintre takrolimusz.

Takrolimusz és alkohol - kompatibilis?

Ismert túlérzékenység vagy allergiás reakciók esetén Takrolimusz, kerülni kell a bevitelt, és helyette egy másik immunszuppresszív szert kell bevenni. Kompatibilitások a makroliddal szemben is antibiotikumok (pl. eritromicin, klaritromicin) túlérzékenységi reakciókhoz vezethet a takrolimusz hasonló szerkezete miatt. Figyelembe kell venni, hogy egyes készítmények tartalmaznak laktóz. Szénhidrát anyagcserezavarok (pl. Galaktóz intolerancia, laktóz intolerancia), ezért a lehetséges hatásokat a takrolimusz szedése előtt meg kell beszélni a kezelőorvossal.

A takrolimusz adagolása

Szisztémás alkalmazásban a takrolimust általában tabletták formájában adják be - kivételes esetekben intravénás alkalmazás is lehetséges. A felezési idő függvényében különbséget tesznek retardált és nem retardált kapszulák között. A retardált kapszulákat naponta egyszer (reggel), míg a nem retardált kapszulákat naponta kétszer (reggel és este).

A dózis pontos beállítása a testsúlytól és a betegségtől függ, és a kezelőorvos határozza meg. Kenőcs formájában történő helyi alkalmazás esetén naponta 1-2 alkalommal alkalmazzák, amíg a tünetek eltűnnek. Az alkalmazás a tünetek megszűnése után egy hétig folytatható.

Tacrolimus tükrök

A takrolimusz gyógyszeres alkalmazása szűk terápiás tartományban van. Ez azt jelenti, hogy még a takrolimusz kissé megemelkedett szintje is vér nagyon súlyos mellékhatásokhoz vezethet, a kissé csökkent szint pedig a kívánt hatás hiányához vezethet. A hatékony szintet ezért a kezelőorvosnak kell elvégeznie, és rendszeresen ellenőrizni kell.