Az osteotomia egy műtéti eljárás, amelyet a csontdeformitások kijavítására használnak. Gyakran ezek a láb, láb vagy állkapocs csontok.
Mi az osteotomia?
Ha a betegek szenvednek Hallux valgus, vagy görbe nagylábujj, a csuklós osteotomia a lábközépcsont általában csontot végeznek. Ideális esetben a nagylábujj kiegyenesedik az eljárás után. Az osteotomia alapelve egy vagy több kontrollált vágása csontok. Ezt követi a műtéti egyengetés osteosynthesis segítségével. Ez magában foglalja a korábban elválasztott személyek újracsatlakozását csontok azzal a céllal, hogy megvannak nő vissza a kijavított alakban. Osteotomiát gyakran végeznek az íj lábainak, a térd kopogásának és a csípő deformitásának kijavítására. Ebben az esetben átrendeződésnek vagy korrekciós osteotomiának hívják. A fogorvosi rendelőben az osteotomiákat általában az állcsontok átrendezésére használják. Ezeket az állkapocs osteotomiákat súlyos állkapocs-deformitások esetén alkalmazzák. Osteotomiákra is szükség lehet a bölcsességfogak eltávolításakor, mivel a bölcsességfogak gyakran a csontba ragadnak. A legszélesebb értelemben ezt az állkapocs osteotomiájának is nevezik.
Funkció, hatás és célok
Az egyik leggyakrabban alkalmazott osteotomia a derotációs variáció osteotomia, amelyet elsősorban csípődeformitások esetén alkalmaznak. Ebben az eljárásban a combcsontot egy meghatározott helyen levágják, a csont egy kis ékét eltávolítják, és a két kapott csontdarabot egy fém sínnel visszacsavarják. Ha az ilyen csípődeformitást nem korrigálják osteotomiával, fennáll annak a veszélye arthrosis a helytelen betöltés miatt csípőizület. Ha az alsó láb túl messzire tér befelé, ezt a varus helyzetének nevezzük alsó láb. Ez a helytelen helyzet a térdízület, hogy a helytelen helyzet is vezet korán arthrosis. Megelőzni osteoarthritis, a sípcsontot közvetlenül a térdízület. Ismét egy darab csontot távolítunk el, hogy kijavítsuk az alsó rendellenes helyzetét láb. A sípcsont két csontdarabjának újracsatlakozásához lemez osteosintézist vagy kapcsokat használunk. Ha az eljárást korán végezzük, akkor egy mesterséges térdízület több évvel késhet. Ezt az eljárást tibialis plató osteotomiának is nevezik, és gyakran használják az íjlábak korrekciójára. Egy másik oszteotómiás eljárást, a Maquet-Bandi műtétet szintén alkalmaznak térdízületi problémák esetén. Itt a combhajlító rögzítési pontját az elülső oldalra mozgatjuk, és csavarokkal rögzítjük ott. Ha a betegek szenvednek Hallux valgus, azaz görbe nagylábujj, a csuklós osteotomia a lábközépcsont általában csontot végeznek. Ebben az eljárásban az első lábközépcsont a csontot műtéti úton elvágják, a rossz helyzetet kijavítják, majd a csontot egy perforált lemez segítségével újra rögzítik, így ideális esetben a nagylábujj ismét kiegyenesedik az eljárás után. A pivot osteotomia változata a sál osteotomia, amelyet szintén elvégeznek Hallux valgus javítás. Az egyenlőtlen lábhosszak korrekciójának szokásos eljárása a meghosszabbító osteotomia. Az egyenlőtlen lábhosszak lehetnek veleszületettek, vagy balesetek okozhatják. Míg a láb hosszúságában legfeljebb két centiméteres különbség még kompenzálható megfelelő ortopéd lábbelivel, a négy centiméteres vagy annál gyakrabban jelentkező különbség a rövidebb láb műtéti meghosszabbítását igényli. A leggyakoribb eljárás itt egy ún kallusz figyelemelterelés. Ebben az eljárásban a sebész keresztirányban levágja a meghosszabbítandó csontot, és a csont két része közötti ebből eredő résbe egy figyelemelterelőt, azaz szórót helyez be. Erre a célra kis csapokat rögzítenek a csontba, és kívülről csatlakoznak egy tartó rendszerhez. Ennek a figyelemelterelőnek a segítségével a csontdarabok lassan széthúzhatók. A kívánt meghosszabbítás elérése után általában lemez osteosintézist hajtanak végre, azaz a csontdarabokat acéllemezzel kapcsolják össze. Combcsonti nyak az osteotomia az a behelyezésére szolgáló műtéti eljárás része csípőprotézis. Itt az egész combcsont fej eltávolításra kerül. Ez jelezheti a csípőizület. Ritkán osteotomiákat hajtanak végre a gerincen. Ebben az eljárásban, más néven laminectomia, a csigolyaív egy vagy több csigolyatest egyikét eltávolítják a spinos folyamat. Ez teret enged a műveleteknek a gerincvelő vagy az intervertebrális lemezek. Továbbá, amikor a daganatok a gerinccsatorna nagy nyomást gyakorol a gerincvelőA laminectomia hasznos lehet a megfelelő régióra nehezedő nyomás enyhítésében.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
Természetesen, mivel az osteotomia műtéti eljárás, itt általános sebészeti kockázatok vonatkoznak. Ide tartozik a nehezen kontrollálható vérzés és a vérzés, a műtéti seb fertőzése (esetleg még multirezisztens is csíra), és a szomszédos szövetszerkezetek károsodása. Különösen a lábterület osteotomiái vezet egy ideig mozdulatlanná. Ennek eredményeként a lábak mélyvénáiban vérrögök (trombák) alakulhatnak ki. Ez az ún trombózis a tüdő kockázatát hordozza magában embólia. Ebben az esetben az alvadék a vér hajók a tüdőbe, ahol érrendszerhez vezet okklúzió. Nagyon kicsi esetén hajók, a tüdő embólia tünetmentes lehet; a okklúzió egy nagy hajó élettani veszélyt jelent. Egy másik tipikus műtéti kockázat az érzéstelenítés. A betegek körülbelül egyharmada reagál érzéstelenítés val vel hányinger or hányás. Ezen túlmenően a szív-és érrendszer és a legrosszabb esetben szívmegállás előfordulhat. Mesterséges lélegeztetés a műtét során nyelési nehézséget is okozhat, vagy rekedtség. Ezen általános kockázatok mellett az osteotomia eljárás más specifikus kockázatokat és szövődményeket is magában hordoz. Például a csípő területén lévő osteotomia különböző lábhosszakat eredményezhet. Ezeket azonban általában ortopéd betétekkel lehet kompenzálni. A csontok stabilizálására használt rögzítések elvágásuk után ritkán elszakadhatnak. Ezenkívül a rögzítéshez használt anyagok nincsenek megvédve a kopástól, és szükség lehet a pótműtétek cseréjére. Ritka esetekben az alkalmazott rögzítések nyomást is okozhatnak fájdalom.
