Hogyan diagnosztizálják a papillémát?
A papilledema diagnosztizálható a szemész számos különböző módon. Jellemzően az első lépés a kórtörténet, amelynek során az érintett személy kifejezi a megfelelő tüneteket (látászavar, fejfájás). Ezután egy úgynevezett oftalmoszkópiát végeznek.
Ez magában foglal egy speciális oftalmoszkópot, amely nagyított képet nyújt a a szem hátsó része (beleértve a retinát és papilla). Torlódás papilla ilyen vizsgálaton diagnosztizálható. A képalkotó technikák szintén alkalmasak a diagnózis felállítására.
Például egy ultrahang a szemgolyó elkészíthető. A szekcionált képalkotó eljárások, mint például a CT vagy az MRI, elvben szintén alkalmasak a papilléma diagnosztizálására. A mágneses rezonancia képalkotás egy szekcionált képalkotó eljárás.
A szem MRI-jében a szem régióját különösen megvizsgálják, így a szem háromdimenziós képe utólag rekonstruálható. Ily módon még a szem apró változásai is kimutathatók. Az MRI különösen alkalmas képalkotó módszerként a szem számára, mivel ez a vizsgálat lehetővé teszi a szem különféle lágy szöveteinek megkülönböztetését. Ezért egy MRI megmutatja, hogy a papilla a vizsgált szem duzzadt. Ezenkívül a konzisztencia változása az MRI-ben is kimutatható, ha folyadékretenció van. Általában az MRI pupilla ödémája más fényerővel jelenik meg, mint a környező szövet.
Egyoldalú versus bilaterális papilléma
A papilléma alapvetően mindkét szemben megjelenhet egyszerre, vagy csak egy szemben. Ha mindkét szemben papillema fordul elő, akkor a betegséget általában központi tényezők okozzák. Például a megnövekedett koponyaűri nyomás túlterhelt papillához vezethet.
Ez fokozott nyomást okoz a koponya különféle betegségek miatt. Ez a nyomás csak néhány helyen tud megszökni a kemény miatt koponya csont. Ennek tipikus helye a szem papillái, ahol a bejárat az látóideg szó szerint be van nyomva a szemüregbe a koponya.
Az intrakraniális nyomás szintjétől függően a papilléma tehát erősebb vagy gyengébb lehet. A bilaterális pupilla ödémát okozó megnövekedett koponyaűri nyomás lehetséges okai a koponya traumája, agy daganatok vagy akár az agy gyulladása és / vagy agyhártya. Ha viszont csak egyoldalú tanítvány ödéma, a vér az érintett oldalra áramlás általában zavart.
Ennek sokféle oka lehet. Például olyan betegségek, mint pl magas vérnyomás, cukorbetegség mellitusz (vércukor betegség) vagy gyulladásos változások a hajók (például temporális arteritis) a zavart vérkeringés lehetséges okai. Ennek eredményeként a pupilla ödéma kiváltható.
Ezeknek az alapbetegségeknek a tünetei általában csak egy szemben jelentkeznek. Leginkább azonban a második szem is valamivel később érintett, mivel a hajók mindkét szemet érintik ezek az alapbetegségek. A kockázati tényezők következetes kezelése (cukorbetegség terápia, csökkentése vér nyomás stb.) megakadályozhatja a második szem betegségét és enyhítheti az érintett szem panaszait.
A sorozat összes cikke:
