Az izomremegésnek, amelyet szaknyelven remegésnek neveznek, különféle okai lehetnek. Például az emberek remegnek hideg, idegesség vagy megterhelés, például sport közben. Akaratlan remegés előfordulhat például a lábakban, a kézben, a karokban, a hangban vagy az egész testben. Az izomremegés okai azonban nem mindig ártalmatlanok. A remegés súlyos betegségeket is jelezhetnek, mint pl Parkinson kór vagy pajzsmirigy rendellenesség. Bemutatjuk a lehetséges okokat és elmagyarázzuk az izomremegés kezelését.
Remegés, mint természetes reakció
A remegés általában nem rossz. Valójában az izmaink mindig észrevétlenül remegnek. Ennek során az ellentétes izomcsoportok egymás után ismételten összehúzódnak. Ez az úgynevezett fiziológiai remegés csak akkor válik láthatóvá, ha fokozódik. Például, amikor van hideg, a test megpróbálja kinetikus energiát létrehozni a különböző izomcsoportok ritmikus mozgásának növelésével a felmelegedés érdekében. De feszültség, szorongás, kimerültség vagy izgatottság szintén fokozhatja a normális izomremegést - akárcsak túl sokat alkohol, nikotin or koffein. Az izomremegéstől eltérően a izomrángás ami éjszaka alvás közben vagy közvetlenül az elalvás előtt következik be, nem ritmikus mozgás, ezért nem a remegés egyik formája.
Izomremegés edzés közben
Izomremegés gyakran jelentkezik testgyakorláskor vagy nyújtás az egyes izmok és kis mértékben normálisak. Azonban bárki, aki edzés közben súlyos remegést tapasztal, ill nyújtás ezt a test jeleként kell értelmeznie, hogy a szóban forgó izmok túlterheltek, és szünetelteti a gyakorlatokat. Ha az izmok remegnek a testmozgás során, ez szintén a hiányosságra utalhat magnézium, kalcium or kálium. Ennek oka, hogy a test is veszít ásványok amikor izzad. Ezért különösen fontos, hogy a sportolók elegen legyenek ezekből ásványok az ő diéta. Erre a célra alkalmas például a sajt, a banán és a hüvelyesek.
Remegés: tisztázza az okokat
Ha a remegés nem tulajdonítható normális fizikai reakciónak, vagy ha az izomremegés hosszabb ideig tart, orvoshoz kell fordulni. A diagnózis felállításához gyakran komplex vizsgálatot igényel a háziorvos vagy a neurológus. A diagnózis során az izmok funkciója, idegek és a agy különösen tesztelik. Laboratóriumi értékek és például mágneses rezonancia képalkotás (MRI) szintén információt nyújt egy létező betegségről. A legtöbb esetben differenciáldiagnosztikát alkalmaznak a lehetséges okok felkutatására vagy kizárására. A következő kérdések is fontosak ebből a célból:
- Mióta van jelen remegés?
- Melyek a már meglévő feltételek?
- Szenved-e az érintett más mozgászavarokban vagy egyéb rendellenességekben?
- Mely testrészeket érinti?
- Mikor, milyen gyorsan és milyen erősen jelentkezik a remegés?
Az izomremegés formái
Különböző típusú remegéseket különböztetnek meg, a helyzettől, a gyakoriságtól és az állapottól függően erő amelyben a remegés jelentkezik. Az úgynevezett pihenési remegés akkor kezdődik, amikor a megfelelő testrégiót nem mozgatják. Ez ellentétben áll az önkéntes izommozgások során fellépő cselekvési remegéssel. Itt gyakran a következő különbséget teszik:
- A mozgás remegése tudatosan ellenőrzött, nem célirányos mozgásokkal fordul elő, például a kezek mozgatásakor.
- A szándékos remegés akkor kezdődik, amikor egy célt megcéloznak (például a ujj csúcsa felé orr) és fokozódik, amikor a kéz közelebb kerül a célhoz.
- A remegés megtartása akkor fordul elő, amikor a terhelést gravitáció éri, például amikor egy poharat kinyújtott karral tartanak.
- Az izometrikus remegés izom közben jelentkezik összehúzódások mozgás nélkül, például ököl összeszorításakor.
Ezenkívül számos más típusú remegés létezik, amelyek például feladatspecifikusak, amikor írnak, állnak vagy beszélnek, vagy leírják a pihenő remegés pontos kifejezését (például fej remegés).
Remegés: Gyakoriság és súlyosság
A remegés gyakorisága pontosan mérhető és lehetővé teszi következtetések levonását annak okáról. Az izomremegés sebességétől függően megkülönböztetik az alacsony frekvenciájú (2–4 hertz, azaz másodpercenkénti rezgéseket), a közepes frekvenciájú (4–7 hertz) és a nagyfrekvenciás (több mint 7 hertzes) remegéseket. ). A remegés attól függően, hogy mekkora a remegés („amplitúdó”), a remegést finomütéses (alig kitágító), közepes ütemű vagy durvaütésű (nagyon kitágító) besorolásnak tekintik.
A betegségek, mint az izomremegés okai
A remegés formája utalhat okára. Határozott diagnózis azonban mindig csak további vizsgálatok után lehetséges. Például egy közepes frekvenciájú nyugalmi remegés jelezheti Parkinson kór: Gyakran a kezek vagy csak az egyik kéz érintettek. Azonban a remegés egészen más formái is kiválthatók Parkinson kór. Ezenkívül a pihenés remegése is egyes gyógyszerek egyik mellékhatása.
A remegés gyakori okai
A már említett okok mellett az izomremegésnek számos más oka lehet. Például a remegés pszichológiai okokból is eredhet, mint pl szorongási rendellenességek vagy traumatikus események következtében. A remegés egyéb gyakori okai a következők:
- A szklerózis multiplex
- Wilson-kór
- Diabetes mellitus
- Hyperthyreosis
- Epilepszia
- Stroke vagy TIA
- Gyógyszeres kezelés vagy gyógyszeres kezelés visszavonása
- Alkohol valamint a kábítószerrel való visszaélés és a kapcsolódó elvonási tünetek.
- Mérgezések
- A máj vagy a vese betegségei
- A B12 vitamin hiánya
Ha egy remegés elszigetelten fordul elő, vagyis anélkül, hogy egy betegség tünete lenne, annak hívják nélkülözhetetlen remegés. Ez főleg az idősebb embereknél fordul elő, és örökletesnek tekinthető. Egyébként terhes nőknél az izomremegés röviddel a születés előtt teljesen normális: ezzel a test megpróbálja oldani az izmok feszültségét a vajúdás megkezdése előtt.
Izomremegés kezelése
A remegés kezelése elsősorban annak okától függ. Például, ha Wilson-kór az izomremegés kiváltó okaként diagnosztizálják, a kezelés elsősorban erre az alapul szolgál feltétel. Ennek során a remegés általában alábbhagy. A következő kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre, amikor az izmok remegnek:
- A remegés bizonyos formái gyógyszeres úton kezelhetők, például görcsoldókkal vagy béta-blokkolókkal.
- Egyes esetekben műtét, például egy ún agy pacemaker, megkönnyebbülést nyújthat.
- Feladatspecifikus remegés esetén rendszeres botulinum injekciók a testedzéssel kombinálva használják.
- Ebben az összefüggésben foglalkozásterápia megtanulható, hogy remegés ellenére is jól megbirkózzon a mindennapi cselekedetekkel.
- Ha a gyógyszer gyanúja szerint remegés kiváltója, akkor az orvossal folytatott konzultációt követően fel lehet függeszteni.
- Pihenés gyakorlatok rövid ideig csökkenthetik a remegést.
Izomremegés a stressz miatt
Ha az izomremegést mindennapi okok okozzák, mint pl feszültség or hideg, általában önmagától elmúlik, amint a ravaszt eltűnik. Ha valaki állandónak van kitéve feszültség, ez segíthet enyhíteni kikapcsolódás olyan módszerek, mint a jóga vagy járás az izomremegés megállítására.
