Szinonima
Ideg kompressziós szindrómák Ezt a kifejezést olyan neurológiai rendellenességek sorozatának leírására használják, amelyekben egy perifériás ideg (azaz nem a központi idegrendszer, de a test perifériáján) futása során szűkül. Sok idegek során le kell küzdeniük a jellegzetes szűkületeket, így a tömörítés itt különösen gyakori. Az ideg összehúzódása gyakran neurológiai tünetek révén válik észrevehetővé, amelyekre az érintett először nem tulajdonít túl nagy jelentőséget, de előbb-utóbb gyakran orvoshoz vezet.
Tünetek
Eleinte gyakran előfordulnak: Az egyik leggyakoribb idegi torlódási szindróma az carpalis alagút szindróma. Itt van a medián ideg - amely a brachialis plexus, felelős a kar idegellátásáért - összenyomódik a csukló terület. Egyéb idegek a felső végtag területén különböző pontokon is összehúzható, például a radiális ideg szűkületében a felkar köznyelven „park padi bénulásként” vagy a ulnar ideg a könyök területén („vicces csont”).
Idegszűkület is előfordulhat a láb. Például, amikor a kutenus femoralis laterális ideg összenyomódik, amit gyakran a túl szoros nadrág vagy öv viselése vagy a sípcsont idege okoz tarsal alagút szindróma, amelyet az ideg összehúzódása okoz a belső térben boka. A következőkben áttekintést nyújtunk a leggyakoribb idegösszehúzódási szindrómákról.
- Hiányzó érzések, mint bizsergés vagy égés,
- Fájdalom az érintett testrészben
- A zsibbadás gyakran jelzi egy ilyen eseményt
- Motoros deficitek jelentkezhetnek bizonyos izmok bénulása szempontjából. Ezeket aztán láthatóval lehet kezelni
- Izomsorvadás (gyengeség).
Carpalis alagút szindróma
A carpalis alagút szindróma egy idegösszehúzódási szindróma, amely főleg a medián ideg (középkar ideg). A különféle idegösszehúzódási szindrómák közül a perifériás idegek legáltalánosabb kompressziójának tekintik, és ma már elterjedt betegség, a nőket körülbelül háromszor gyakrabban érinti, mint a férfiakat. A carpalis alagút egy alagútszerű, anatómiai átjáró a kézben, amelyet csontos és kötőszöveti.
Hátul (egy testrész hátuljáig) a carpalis alagutat néhány carpal korlátozza csontok. Mindkét oldalon a csontok tapintható csontos magasságot alkotnak. Egy szalag, a Retinaculum musculorum flexorum (Lig.
carpi transversum) nyúlik rá, ami így a carpalis alagutat ventrálisan (azaz a tetején) korlátozza. A legszűkebb pont keresztmetszete 1.6 cm2, és körülbelül 1 cm-rel fekszik a hátsó sor közepe felett csontok a carpalis alagút. A tünetek egyik oka carpalis alagút szindróma a medián ideg során a carpalis alagúton keresztül a carpal területén.
A carpalis alagút szindrómához kapcsolódó legfontosabb szerkezet mellett a középső ideg tíz inak a kéz hajlító izmainak egy része átfut a carpalis alagútban is. Ha a carpalis alagút átmérője és az azon áthaladó szerkezetek térfogata között egyensúlyhiány áll fenn (pl. Duzzanat esetén), akkor a középső ideget különösen befolyásolják a szövődmények. Emiatt a carpalis alagút szindrómát néha medián kompressziós szindrómának is nevezik.
Az ideget azonban nemcsak a mechanikai nyomás, hanem a hiánya is károsítja vér kínálat. EMG (elektromiográfia) denervációs jeleket és csökkent idegvezetési sebességet mutat. A carpalis alagút feszességét különféle tényezők okozhatják és elősegíthetik.
A korlátozó struktúrák szerkezeti eltérései vagy egy keskeny carpalis alagút örökletes hajlandósága carpal tunnel-szindrómát okozhat. Degeneratív változások, például rheumatoid arthritisvagy endokrin anyagcserezavarok, mint pl cukorbetegség mellitus vagy terhesség, szintén a megfelelő carpalis alagút szindróma tüneteihez vezetnek. Ez utóbbi esetben a kötőszöveti fordul elő, ami a carpalis alagút szűkülését eredményezi.
Gyakori ok, amely szintén a szűkülethez vezet, a tendosynovitis, amely duzzanattal jár, és így helyigényes folyamatnak felel meg. A carpalis csontok elmozdulása és törése formájában fellépő sérülések szintén kiválthatják a carpalis alagút szindrómáját. Végül nem szabad megfeledkezni a mechanikai stressz összetevőjéről, mivel a mindennapi mozgásminták kiválthatják a carpalis alagút szindrómáját. Ez magában foglalja a kéz meghajlítását, különösen az erő alkalmazásával kombinálva.
Fokozott a kockázata a dialízis betegek és túlsúly emberek. Betegségminták, mint pl polyneuropathia, hypothyreosis, acromegalia, köszvény és az amiloidózist is kedvező tényezőnek tekintik. A tünetek a carpalis alagút szindróma súlyosságától és okától függően változhatnak.
A betegek gyakran panaszkodnak éjszakára fájdalom és paresztézia, azaz olyan érzések, mint a hüvelykujj, a mutató- és a középső ujjak bizsergése és zsibbadása, mivel ezek a területek megfelelnek a carpalis alagúton áthaladó középideg által kiszolgált területnek. Súlyos esetekben a fájdalom akár a vállába is sugározhat. Az fájdalom súlyosbíthatja a nyomás vagy nyújtás az csukló.
A paresztézia a „Hoffmann-Tinel jel” klinikai vizsgálattal szabályozható, amelyben a kéz elejét veregetik. A tesztet elsősorban a carpalis alagút szindróma diagnózisa az esetleges idegregeneráció megfigyelése érdekében a betegség folyamán. Ezenkívül a finommotorika is romolhat, mivel bizonyos fokig az izomzat degenerációja is előfordulhat.
A carpalis alagút-szindrómára jellemző az akkori trófea (lat. Thenar: hüvelykujj; atrófia: az izomzat szövetvesztése), amelyben a hüvelykujj-labda izomzata kevésbé kifejezett, mint a betegség előtt. A teljes motorhiba befolyásolhatja a két izmot Mm.
opposens pollicis és Mm. abductor pollicis brevis. Ebben az esetben ellenzéki gyengeség lép fel; egy mozdulat, amelyben a hüvelykujj a kis felé irányul ujj.
Ez a mozgás elengedhetetlen a megragadáshoz, de ha a középső ideg összenyomódik, az ellenzéki mozgás korlátozott. A fent említett tünetek klasszikus kezdeti megnyilvánulása az éjszakai fájdalom és a kényelmetlenség érzése. Csak a nap későbbi szakaszában jelentkezhet a fájdalom egész nap.
Ezenkívül az izomsorvadás valószínűsége nő a betegség további szakaszában. A carpalis alagút szindrómáját általában műtéttel kezelik. Ez magában foglalja a retinaculum flexorum átvágását, amely a carpalis alagutat elöl (ventrális) korlátozza.
Ez több helyet teremt ebben a csatornában a bejáró struktúrák, különösen a középső ideg számára, így a kompresszió carpalis alagút szindróma tünetei megkönnyebbülhet. A műtéti terápia mellett a védelem szempontjából konzervatív kezelést is végezhetünk éjszakai sín segítségével. A carpalis alagút szindróma terápiájának megválasztása ezért a carpal tunnel szindróma súlyosságától függ.
Alatt fellépő carpalis alagút szindróma terhesség önmagában gyógyulhat. Ez az idegszűkület szindróma felosztható elülső és hátsó tarsal alagút szindróma. A besorolás az érintetteken alapul idegek: az elülső ideg a fibulus idegben, a hátsó ideg pedig a tibialis idegben összenyomódik.
Mindkettő a sciaticus ideg (N. ischiadicus). Különösen azoknál a nőknél, akik gyakran viselnek magas cipőt, nagyobb az elülső kockázat tarsal alagút szindróma. A lábfej eltérése szintén elősegítheti a tarsal alagút szindróma (például egy lapos lábú törés).
Általában a helyet elfoglaló folyamatokat tekintik a tünetek okának, amelyek egy gyulladásos betegség (például reuma) A törés vagy a boka közös. A tünetek részben attól függenek, hogy a betegség elülső vagy hátsó tarsal alagút szindróma. Általában a fájdalom a láb belső szélére és a talpra jellemző.
Napközben a fájdalom súlyosbodhat a lábak és a lábak mechanikai megterhelése miatt. Ezt kíséri érzékszervi zavarok és zsibbadás formájában a megfelelő területeken. Ha a tömörítés hosszabb ideig tart, vagy túl erős, akkor paresis, azaz a rövid megbénulása lábizmok, előfordulhat.
Mint mindig, két kezelési lehetőség áll rendelkezésre: konzervatív vagy műtéti kezelés. Általános szabály, hogy a konzervatív terápiát először a tünetek javítására használják. Többek között olyan talpbetéteket használnak, amelyek kissé megemelhetik a láb belső szélét, és enyhíthetik a kompressziós nyomást a lábak rossz helyzetében. A gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító szerekkel végzett gyógyszeres kezelés szintén standard a tarsal alagút szindróma. Sebészeti szempontból megkönnyebbülés érhető el a retinaculum musculi flexorum pedis, egy szalagszerű szerkezet felosztásával a belső sarokcsont és a belső boka.
