A carpalis alagút szindróma meghatározása
Carpalis alagút szindróma a krónikus kompressziója okozza medián ideg középső karjának (nervus medianus), és kora reggel éjszaka jelentkezik fájdalom a mutató- és középső ujjakban, valamint a hüvelykujjban. A betegség során a hüvelykujj gömbének izomzata összezsugorodik (atrófia). A betegség nőknél fordul elő gyakrabban, és a kezdeti diagnózis gyakoriságának csúcsa középkorban van.
A betegség kialakulásának kiváltó oka carpalis alagút szindróma nem minden esetben azonosítható, de a túlterhelés és a krónikus tendosynovitis reumatoidban arthritis kedvező tényezőknek tekintik. A középső karideg a végtagok kóros megnagyobbodása esetén is összehúzódhat (acromegalia). Az új diagnózisok számának növekedése a nőknél is megfigyelhető terhesség és olyan esetekben, amikor carpalis alagút szindróma gyakrabban fordul elő a családokban.
Bevezetés
Minden orvosi diagnózis a betegből áll kórtörténet (anamnézis), a vizsgálati eredmények (klinika) és képalkotó eljárások. Számos különféle betegség létezik csukló és egyéb idegi szűk keresztmetszetű betegségek, amelyeket figyelembe kell venni a diagnózis felállításakor. Ezen kívül egyéb betegségek ízületek szintén figyelembe kell venni. A diagnosztizálás akkor nehéz, ha a leletek konstellációja nem világos, például ha egyszerre két különböző betegség van jelen, vagy ha a betegség még gyerekcipőben jár, és a betegségnek nincsenek jelei. Ilyen esetekben hamis diagnózisok még olyan ismert klinikai kép esetén is lehetségesek, mint a carpalis alagút szindróma.
Klinikai vizsgálat
A lehetséges alapbetegségek nagy száma miatt az fizikális vizsgálat nem korlátozódhat kizárólag a csukló vizsgálat. Az első vizsgálatnál legalább a nyaki gerinc, a váll és a könyök ízületét is meg kell vizsgálni, hogy kizárják az egyéb betegségeket, és fel kell kérdezni az esetleges egyéb idegbetegségeket. A vizsgálatot mindig a másik „egészséges” kézhez képest kell elvégezni.
A kézre nézve figyelmet kell fordítani a hegekre, mivel ezek jelezhetik egy korábbi sérülést vagy balesetet. Előrehaladott stádiumban már látható egy összeesett izomhas a hüvelykujj gömbje területén. Ezután ellenőrizhető a carpalis alagút nyomása fájdalom.
A korai szakaszban éjszakai tenyér fájdalom és az első három ujj kellemetlenségéről számolnak be, amelyet masszírozással és kézrázással lehet enyhíteni. A további vizsgálat során az orvos különféle vizsgálatokat alkalmaz, amelyekkel kellemetlenséget válthat ki a betegben. Ha ezen klinikai tesztek közül egy vagy több pozitív, a carpalis alagút szindróma jelenléte nagyon valószínű.
- Az úgynevezett Hoffmann-Tinel jelet ellenőrizhetjük, ha enyhén megérintjük a carpalis alagutat. Ha a beteg lövöldözős fájdalmat tapasztal, a teszt pozitív.
- A phalen jel az, amikor fájdalom vagy érzékszervi zavarok (paresztézia) jelentkeznek körülbelül egy perc alatt, amikor a kezek a tenyérhez vannak hajlítva, vagy a kéz hátuljáig nyújtva.
- Az úgynevezett palackjelzés vizsgálata szintén további egyértelműséget hozhat. Itt tesztelik, hogy a hüvelykujj elrablásának elégtelen képessége miatt nem lehet-e kerek edényt bezárni.
A további vizsgálat során az orvos különféle vizsgálatokat alkalmaz, amelyekkel panaszokat válthat ki a betegben.
Ha e klinikai tesztek közül egy vagy több pozitív, a carpalis alagút szindróma jelenléte nagyon valószínű.
- Az úgynevezett Hoffmann-Tinel jelet ellenőrizhetjük, ha enyhén megérintjük a carpalis alagutat. Ha a beteg lövöldözős fájdalmat tapasztal, a teszt pozitív.
- A phalen jel az, amikor fájdalom vagy érzékszervi zavarok (paresztézia) jelentkeznek körülbelül egy perc alatt, amikor a kezek a tenyérhez vannak hajlítva, vagy a kéz hátuljáig nyújtva.
- Az úgynevezett palackjelzés vizsgálata szintén további egyértelműséget hozhat. Itt tesztelik, hogy a hüvelykujj elrablásának elégtelen képessége miatt nem lehet-e kerek edényt bezárni.
