Kissejtes tüdőrák: Leírás
A kissejtes hörgőkarcinóma a tüdőrák második leggyakoribb formája (a nem kissejtes hörgőkarcinóma után), aránya körülbelül 12-15 százalék – a betegség gyakran 60 és 80 éves kor között fordul elő.
A kissejtes tüdőrák kiindulópontját a hörgők nyálkahártyájában lévő úgynevezett APUD-sejtek alkotják. Ezek olyan sejtek, amelyek különféle kis fehérjedarabokat (peptideket) és prekurzoraikat tartalmazzák (APUD = Amine Precursor Uptake and Decarboxylation).
Ha mikroszkóp alatt egy kissejtes hörgőkarcinómát nézünk, a rákos sejtek kicsinek, laposnak és egymáshoz közelinek tűnnek. Mivel a sejtek vizuálisan is hasonlítanak a zabpehelyre, a rák ezen formáját „zabesejtes karcinómának” is nevezik. Klinikai körülmények között az orvosok gyakran nevezik a kissejtes tüdőrákot egyszerűen „kissejtesnek”.
Hogyan nő a kissejtes tüdőkarcinóma?
Ezenkívül a kissejtes tüdőrák korán átterjed a vér- és nyirokcsatornákon keresztül a test más részeire, ahol aztán leánydaganatok (áttétek) képződnek.
A gyors növekedés és a korai metasztázis agresszívvé és nehezen kezelhetővé teszi a kissejtes tüdőrákot – mire diagnosztizálják, általában már előrehaladott stádiumban van.
Kissejtes tüdőrák: tünetek
A tüdőrák (például a kissejtes hörgőkarcinóma) kezdetben általában csak nem specifikus tünetekkel jelentkezik. Ezek közé tartozik például a tartós köhögés, a mellkasi fájdalom és a fáradtság. Sok beteg nem veszi komolyan ezeket a tüneteket. A dohányosok például egyszerűen a dohányzásnak tulajdonítják az ilyen panaszokat. Mások tartós megfázásra vagy hörghurutra gyanakodnak.
Mivel a kissejtes hörgőkarcinóma gyorsan terjed, hamarosan további tünetek jelentkeznek. Ezek közé tartozik a légszomj, véres köpet, láz, gyors fogyás és éjszakai izzadás.
A tüdőrák általános tüneteiről és a kissejtes tüdőrák specifikus tüneteiről a Tüdőrák: tünetek című szövegben olvashat bővebben.
Kissejtes tüdőrák: okok és kockázati tényezők
A kissejtes tüdőrák (és általában a tüdőrák) fő kockázati tényezője a dohányzás. Különösen azoknál, akik életük elején kezdtek dohányozni és/vagy erősen dohányoznak, könnyen alakul ki rosszindulatú tüdődaganat. De nemcsak az aktív dohányzás, hanem a passzív dohányzás is növeli a tüdőrák kockázatát.
Ezenkívül a tüdőrák egyéb kockázati tényezői is vannak. Ilyen például az azbeszttel való érintkezés és a levegőben lévő nagy mennyiségű szennyezőanyag.
A tüdőrák: okok és kockázati tényezők alatt olvashat bővebben a bronchiális karcinóma lehetséges kiváltóiról.
Kissejtes bronchiális karcinóma: vizsgálatok és diagnózis
Ezt fizikális vizsgálat és különféle műszeres vizsgálatok követik. Az orvos röntgenfelvételt készít a mellkasról (mellkasröntgen). A kóros elváltozások gyakran már ezen is kimutathatók. A számítógépes tomográfia (CT) részletes képeket készít. A további vizsgálatok megerősíthetik a tüdőrák gyanúját és segíthetnek a daganat terjedésének meghatározásában.
A tüdőrák különböző vizsgálatairól és vizsgálatairól bővebben olvashat: vizsgálatok és diagnózis.
Kissejtes tüdőrák: kezelés
Általánosságban elmondható, hogy a kissejtes hörgőkarcinóma (és a tüdőrák egyéb formái) kezelésének fő módjai a következők:
- a daganat sebészeti eltávolítása
- a daganat sugárterápiája (sugárterápia =
- kemoterápia olyan gyógyszerekkel, amelyek gátolják a sejtosztódást
Az egyes terápiás módszerek többféleképpen kombinálhatók, így a tüdőrák stádiuma és a beteg általános állapota a legfontosabb. Így minden beteg egyénileg megfelelő terápiát kap.
Kezelés nagyon korai stádiumban (nagyon korlátozott betegség)
Ritka esetekben a kissejtes tüdőrák a diagnózis idején még nagyon korai stádiumban van: a daganat a tüdő egy kis területére korlátozódik, és még nem adott áttétet távoli helyekre. Az orvosok ezt „nagyon korlátozott betegségnek” nevezik.
A betegség e nagyon korai szakaszában a kissejtes tüdőrák még operálható, így elvileg gyógyítható. A biztonság kedvéért azonban a betegek kemoterápiát is kapnak. Ez történhet a műtét előtt (neoadjuváns kemoterápia) a daganat méretének csökkentése érdekében. Vagy a műtét után kemoterápiát adnak a megmaradt rákos sejtek eltávolítására (adjuváns kemoterápia).
Ha a rákos sejtek már kimutathatók a nyirokcsomókban, a betegek általában sugárkezelést is kapnak. A koponya besugárzását mindenesetre elővigyázatosságból végezzük, mert a kissejtes tüdőrák gyakran képez áttéteket az agyban.
Kezelés a középső stádiumban (korlátozott betegség)
A műtét ebben a szakaszban általában már nem lehetséges. Ehelyett a betegeket általában kemoterápia és sugárterápia (radiokemoterápia) kombinációjával kezelik. Elővigyázatosságból a koponyát is mindig besugározzuk.
Kezelés előrehaladott stádiumban (kiterjedt betegség)
A legtöbb betegnél a tüdődaganat a diagnózis idején már elérte a „kiterjedt betegség” stádiumát. Ez azt jelenti, hogy a daganat már áttétet adott a test más részeire. A gyógyulás ekkor általában már nem lehetséges. A betegek úgynevezett palliatív terápiát kapnak, amelynek célja a tünetek enyhítése és a beteg túlélési idejének lehetőség szerinti meghosszabbítása.
Ebből a célból a betegek kemoterápiát kapnak – azaz olyan gyógyszereket, amelyek gátolják a rákos sejtek gyors növekedését (citosztatikumok). Ez általában átmenetileg visszanyomhatja a daganatot.
Ezenkívül a koponyát besugározzák: ez az agyi áttétek megelőzésére vagy a meglévő áttétek leküzdésére szolgál. Bizonyos esetekben a tüdőben lévő elsődleges daganatot is besugározzák.
Új terápiás megközelítés
2019 óta létezik egy másik terápiás lehetőség is az előrehaladott stádiumú kissejtes tüdőrák kezelésére – a standard kemoterápia és az immunterápia kombinációja:
A citosztatikumok mellett a betegek az atezolizumab immunterápiás gyógyszert is kapják. Ez egy úgynevezett immunkontroll-gátló: blokkolja a rákos sejtek által termelt PD-L1 fehérjét. Ez megakadályozza, hogy az immunrendszer fellépjen a rák ellen.
A PD-L1 blokkolásával az atezolizumab tehát visszafordíthatja az immunvédelem elnyomását – a szervezet védekező rendszere hatékonyabban tudja megtámadni a daganatot. Az immunkontroll-gátlókkal végzett kezelés azonban nem minden betegnél működik.
Az atezolizumab az előrehaladott stádiumú nem-kissejtes tüdőrák – a tüdőrák leggyakoribb formája – kezelésére is alkalmazható.
Kissejtes tüdőrák: prognózis
Azokban a ritkább esetekben, amikor a kissejtes tüdőrákot korai stádiumban észlelik, azonnali és megfelelő kezelés esetén továbbra is fennáll a gyógyulás esélye.
Olvasson többet a bronchiális karcinóma prognózisáról és gyógyulási esélyeiről a Tüdőrák: várható élettartam szövegben.
