A tarsal az alagút szindróma az egyik idegösszehúzódási ideg kompressziós szindróma. Különbséget tesznek az elülső és a hátsó között tarsal alagút szindróma. Az elülső tarsal az alagút szindróma a N. fibularis profundusra hat.
A hátsó tarsal alagút szindrómában a tibialis ideg összenyomódik az úgynevezett tarsal alagútban. Mindkettő a sciaticus ideg ("ülőideg"). A hátsó tarsal alagút szindróma gyakrabban fordul elő.
A sípcsont idege a hátsó alsó rész mentén fut láb az oldalsó lábhoz a talpig. Ellátja a borjú és a láb motorizmait, és ezért felelős többek között a lábujjhegyi járásért. A borjú és a talp érzékeny részét biztosítja. A belsője mögött szűkíthető boka. Itt található az úgynevezett tarsal-alagút, amelyet határol csontok belülről és kívülről egy sáv, a Retinaculum flexorum vagy a Ligamentum laciniatum feszíti.
Az elülső tarsal alagút szindróma
Az elülső tarsal alagút szindróma a N. fibularis profundusot érintő idegösszehúzódási szindróma (néha elavult, más néven N. peroneus profundus). A szinonima tehát szintén „fibularis szindróma”. A N. fibularis profundus a N. fibularis communis idegi ága, amely viszont az N. ischiadicus idegi része (fibularis része).
Ez 2-re oszlik idegek a poplitealis fossa felett: N. fibularis communis és N. tibialis. A N. fibularis profundus mellett a fibularis rész a N. fibularis superficialis-t is előidézi. A két idegág elválik a fibula régiójában fej, pontosabban a M. fibularis longusban.
A fibuláris ideg fő tüneti ága azonban a N. fibularis profundus. Az elülső tarsal alagút szindróma okának tekinthető az ideg összenyomódása a boka mivel az ideg egy szalagszerkezet alatt fut végig, a Retinaculum extensorum inferius (az irodalomban Ligamentum cruciforme-nak is nevezik). A retinaculum mellett egy izomszerkezet, a M. extensor hallucis brevis is idegtömörítéshez vezethet.
Az összehúzódást kiválthatja a magas cipő gyakori viselése. A sícipő és a hegymászó cipő szintén súlyosbíthatja a tüneteket. Sok más idegösszehúzódási szindrómához hasonlóan gyakori oka a tendosynovitis jelenléte, mivel az érintett régió megduzzad a N. fibularis profundus rovására.
De sérülések után is előfordulhat a idegdúc (= overleg, tumoros szöveti változások az ízületi tokokban vagy az ínhüvelyekben) vagy cukorbetegség A mellitus óriási mértékben megnövelheti az elülső tarzalagút szindróma kockázatát. Végül a terhesség vagy krónikus keringési rendellenesség is összenyomhatja az N. fibularis profundus-t. Az elülső tarsal alagút szindróma konzervatív módon kezelhető nyirokelvezetés, a szteroidok helyi beszivárgása és helyi érzéstelenítők, kenőcsök és talpbetétek. Ha a beteg nem reagál a konzervatív kezelésre, akkor általában műtétet hajtanak végre.
A sorozat összes cikke:
