A Brodmann-területek az emberi agykéreg sejtfelépítésen alapuló felosztása. Az azonos sejtszerkezetű területek Brodmann területet alkotnak. A agy 52 Brodmann területre oszlik.
Mi az a Brodmann terület?
A agy minden élőlény monoton és zsírosnak tűnik tömeg, ezért fehér színű. Bár az ókortól kezdve gyanús volt, hogy ez a szerv az észlelések és gondolatok székhelye, a 19. századig lehetetlen volt betekintést nyerni abba, hogy ezek a képességek miként valósulhatnak meg a agy. Csak Antonio Golgi, Ramon y Cajal és Franz Nissl által kifejlesztett speciális festési technikák segítségével lehetett láthatóvá tenni az idegsejteknek nevezett agysejtek szerkezetét. Golgi festése feltárta az idegsejtek sokféle formáját és sok ágát, amelyeket dendriteknek és axonoknak neveznek. Az egyes sejttípusok sokfélesége mellett nagy lokális különbségek vannak e sejtek elrendezésében, amelyek különböző vastagságú fürtökben vagy rétegekben fordulnak elő. sűrűség. Ezek a mennyiségi különbségek jól vizualizálhatók Nissl festéssel, amely Korbinian Brodmann munkájának módszertani alapja. Brodmann megvizsgálta az elrendezést, sűrűségés az emberi agykéreg neuronjainak méretét, és a lokális különbségek alapján 52 területre osztotta.
Anatómia és felépítés
Ha kívülről nézi az emberi agyat, akkor a legfontosabb, amit lát, az a kéreg (latinul a kéreg), amely túlnövi az agy többi részét, annak jellemzőivel dió alak. A kéreg az agy evolúciójában jelent meg utoljára, és az embereknél fejlettebb. Az agy mintája szulci (lat. Árkok) és gyri (gr. Tekercsek), valamint a sulcus centralis (lat. Középső árok), amely elválasztja a két agyféltekét. Ezen jellemzők alapján az egyes agyféltekék 4 lebenyre oszthatók, az elülső (frontális), a felső (parietális), a hátsó (occipitalis) és az oldalsó (temporális) lebenyekre. Ez a felosztás fontos a neuronális agyi struktúrák lokalizálásához, de nem a működésük megértéséhez. Az agykéreg anatómiájának és működésének jobb összekapcsolása érdekében Korbinian Brodmann az összes sejttestet megfestette a Nissl-folttal, és mikroszkóppal megvizsgálta az agyi metszeteket. Az agykéreg 3–5 rétegű sejteket tartalmaz, amelyek vastagsága és sejtje sűrűség változhat, akárcsak a sejttestek mérete. Ezen mikroanatómia alapján Brodmann 52 területet tudott azonosítani, amelyeket egymást követő számokkal jelölt ki. Brodmann 1909-ben publikálta eredményeit az „Agykéreg összehasonlító lokalizációs elmélete” című cikkben. Brodmannnak sikerült ezt a besorolást anélkül, hogy mélyebb megértést fejlesztett volna ki a sejttípusokról és azok összekapcsolásáról az egyes területeken. Ennek a megértésnek a fejlesztése a modern idegtudomány fő feladata.
Funkció és feladatok
A különböző agyterületek sejtszerkezetének összehasonlításával nem következtethetünk a működésre, és Brodmann idején még keveset tudtak az emberek különböző agyi régióinak pontos feladatáról. A Brodmann munkáját követő években széles körű ismeretek gyűltek össze a különböző agyi régiók működéséről. A két világháború alatt nagy számban bekövetkezett agykárosodás hatásai voltak az első kiterjedt neuromedicinális kutatási források. A második világháború után a különböző agyterületek célzott elektromos stimulálása a műtétek alatt és után a különböző agyi régiók működésének tisztázását szolgálta; ezeket állatkísérletekkel egészítették ki. Manapság pontos funkciók tulajdoníthatók a legtöbb Brodmann területnek. Általában bizonyos típusú funkciók rendelhetők a már tárgyalt négy agyi lebenyhez. A frontális kéreg személyiségünkhöz és gondolkodásunkhoz kapcsolódik; ennek az agyterületnek a károsodása személyiségváltozásokhoz és mentálishoz vezet retardáció. A parietális parietális lebeny magában foglalja a test motoros és érzékszervi funkcióinkat, míg az occipitalis lebeny a fej a vizuális kéreg nevet viseli. Az agyak temporális lebenyében, az oldalain, a hallás és a beszéd képességei, valamint az agy részei emlékezet találhatók. Itt a végtagjainkat irányító motoros kéreg megfelel Brodmann 7. területének, a 17. és a 44. és a 45. terület látási képessége megfelel Broca területének, amelynek károsodása a nyelvi kifejezés elvesztésével jár.
Betegségek
A Brodmann-területek osztályozása nem elsősorban diagnosztikai célokra vagy bármilyen terápiás beavatkozásra szolgál. A Brodmann-területek megfelelő funkcióinak azonosításával azonban fontos diagnosztikai eszközzé váltak, amely információkat szolgáltathat az agykárosodás helyéről és mértékéről. Például az agy területének megfelelő funkció szerint az agy helyét ütés stroke-ban szenvedő betegeknél a károsodás alapján meghatározható. Az agytevékenységet rögzítő modern képalkotó technikákban, például a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás, a Brodmann-területek ismerete azért fontos, mert lehetővé teszi a jelek hozzárendelését az agy működéséhez. Az agyi sebészeti beavatkozások tervezésekor a Brodmann-területeket és azok funkcióit veszik alapul annak mérlegeléséhez, hogyan lehet egy beavatkozást végrehajtani anélkül, hogy ez befolyásolná a különösen fontos agyi funkciókat. A korszerű mágneses agyi stimulációs technikák (transzkranialis mágneses stimuláció) és képalkotási technikák kombinációja lehetővé teszi annak felmérését, hogy egy Brodmann-terület mely területei már elpusztultak, és ezért műtéti úton eltávolíthatók, és melyek nem. Az agy Brodmann területekre történő felosztását ezért széles körben használják a modern neurobiológiai diagnosztikában és kutatásban.
