A női mell

Szinonimák tágabb értelemben

Emlőmirigy, emlőmirigy, masztosz, mastodynia, mastopathia, emlődaganat, emlőrák

Bevezetés

A női mell mirigyekből (Glandula mammaria), zsírból és kötőszöveti. Kívülről a mell megkülönböztethető a mellbimbó a környező pitvarból. Tejtermelésre és a baba táplálására használják.

A női mell anatómiája

Anatómiailag a mell 10-12 lebenyre (lobi) osztható. Ezekben a lebenyekben egy-egy emlőmirigy fekszik. Ez több végdarabból áll, amelyek együtt alkotnak egy lobulát (lobulust).

A lebeny ezért több lebenyre oszlik. A végdarabok kapcsolódnak egy kis ürítőcsatornához (végcsatorna). Ezek a végdarabok kisméretű végcsatornái viszont egymáshoz csatlakozva több valamivel nagyobb csatornát (lactiferous csatornát) alkotnak.

És a valamivel nagyobb csatornák végül egy főcsatornához (Ductus lactifer colligens) vezetnek, amely a végén (terminálon) kiszélesedik. Ezt a kiterjesztést sinusnak nevezzük. A szinuszok kapcsolatban vannak a mellbimbó (Pép mammaria).

A mell (mamma) közvetlenül a bőr alatt fekszik, és szubkután zsírszövet a mellizmon (musculus pectoralis). A mellet több apró tápanyag táplálja hajók (artériák), amelyek a. közötti interkostális terekben lévő artériákból származnak borda (bordaközi artériák = Arteriae intercostales). A nyirok hajók vezet nyirok az axillában (Nodi lymphatici axillares), a mellizomban és a mellizomban (Nodi lymphatici pectorales et interpectorales), az interkostális terekben (Nodi lymphatici intercostales) és az emlőmirigy (Nodi lymphatici paramammarii) oldalsó szélén elhelyezkedő csomópontok.

Fejlődés és működés

A női mell a pubertás elején kezd fejlődni. 10.11 éves kortól. ettől kezdve az emlőmirigy felgyorsult növekedése van. Eszerint még kevesebb mirigy van a gyermekben, mint a szexuálisan érett nőnél.

A pubertás végén a nő elérte az emlőmirigyek maximális számát. Az emlőmirigyek azonban nem teljesen fejlettek, kivéve terhesség vagy szoptatás van jelen. A végdarabok meglehetősen kicsiek, a csatlakozó és zsírszövet arányosan dominál (dominál).

Csak akkor, ha terhesség majd a szoptatás (lásd: Szoptatás) jelen van-e, ha a lebenyek mérete megnő a nyugalmi állapothoz képest. A végdarabok kiszélesednek, és nagy terük van tejjel (lumen). A kövér és kötőszöveti nagymértékben csökken.

Ezt a folyamatot az irányítja hormonok az agyalapi mirigy (hipofízis). Ha nincs terhesség, a hormonális befolyás (a hormonális inger) hiányzik, és az emlőmirigyek nem fejlődnek ki. Terhesség esetén a nemi élet magas szintje hormonok jelen vannak, amelyek az emlőmirigy fejlődését okozzák.

A hormon progeszteron a végdarabok növekedéséhez (szaporodásához) és kialakulásához (differenciálódásához). Az ösztrogén hormon hatása miatt növekednek a kiválasztó csatornák. Ez a hormonális hatás a mellre közvetlenül a terhesség első három hónapjában (az első trimeszterben) kezdődik.

Így a mell a terhesség alatt egyre jobban fejlődik. Mindazonáltal a terhesség alatt nem termelődik tej, és ezért a tej nem választódik ki mellbimbó. Ennek oka, hogy magas a hormonszint progeszteron elnyomja két másik felszabadulását (szekrécióját) hormonok.

Ezek a más hormonok prolaktin és a oxitocin, a hormonok is a agyalapi mirigy. prolaktin felelős az előállításáért anyatej a végdarabokban. Ez a hormon csak akkor szabadul fel (szekretálódik), amikor a nő megszülte gyermekét, és a terhesség fenntartásához szükséges magas proszteszteronszint csökken.

Csak akkor lehet prolaktin titokban lehet egyáltalán. A prolaktin kiválasztásához szükséges impulzust maga a csecsemő adja meg a mell szívásával. Ez elmondja a agyalapi mirigy hogy prolaktinra van szükség és a hormon felszabadul.

Oxitocin szükséges ahhoz, hogy a tej a végdarabokból átjutjon a fő ürítőcsatornába, majd a mellbimbóba és elérje a csecsemőt. Így felelős a tej kiűzéséért (kidobásáért). Nem tesz mást, mint befolyásolja (stimulálja) a végdarabok és a kiválasztó csatornák sejtjei körül elhelyezkedő kis izmokat (myoepithelia). Ez a hatás (stimuláció) az izmok összehúzódását okozza, és a tej a végdarabokból a kicsien keresztül irányul és nagy csatornák a főcsatornába és az orrmelléküregbe, ahol a tej összegyűlhet.

A hormon felszabadulásának ingere egyben a csecsemő szívása a mellbimbónál. Az úgynevezett érintő inger (tapintási inger) tehát kiváltja a teljes reflexet a felszabaduláshoz anyatej (tejkiadási reflex). Ez a két hormon mindaddig szekretálódik, amíg a csecsemőt szoptatják.

Ez idő alatt a prolaktin hormon is elnyomja a menstruációs ciklust azáltal, hogy gátolja az ehhez szükséges nemi hormonokat. Ez azt jelenti menstruáció általában a szoptatás ideje alatt abbamarad (másodlagos amenorrhoea). A tapintási inger csak a tapintási inger eltávolításakor szűnik meg.

Az emlőmirigy ezután visszaáll korábbi nyugalmi állapotába, és a test hormonjai oly módon változnak, hogy menstruáció folytatódik. Mivel a nemi hormonok (ösztrogén, progeszteron) csökkenése közben és után a menopauza (peri- és posztmenopauzális), az emlőmirigy degenerálódik vagy „zsugorodik” (kor atrófia). A lebenyek kisebbek (atrófiásak), a mell zsírtartalma megnő.