Gyógyszeres helyi terápia A rheumatoid arthritis terápiája

Gyógyszeres helyi terápia

Az akut stádiumban az érintett ízület tömörítése naponta többször is elvégezhető hideg NSAR gélekkel (pl. Voltaren ® Emulgel) vagy hideg kvarkkal. Krónikus stádiumokban jobb használni vér keringést elősegítő kenőcsök (pl. Thermo Reumon ® krém). Egy vagy néhány akut fertőzés esetén ízületek, az orvos intraartikuláris injekciókat (az ízületbe történő injekciót) végezhet helyi érzéstelenítők (= helyi érzéstelenítők) és szteroidok (kortizon).

További terápiás lehetőség a szinoviorthesis (= a gyulladt ízület szkleroterápiája) nyálkahártya). Itt a szklerotizáló gyógyszerek (pl. Morrhuátok vagy ozminsav) = kemoszinoviorthesis vagy radionuklidokat (pl. ittrium 90, rénium 186 vagy erbium 169) = radioszinoviorthézist injektálunk az ízületbe. Az ínhüvelyek vagy az inak behelyezése helyi érzéstelenítővel és szükség esetén vízoldható szteroiddal (kortizon).

Homeopátia és rheumatoid arthritis

A reumás betegségeket az is kezelheti homeopátia. Természetesen reumatoid arthritis nem gyógyítható ezzel, de a betegség tünetei jelentősen enyhíthetők. A táplálkozás is szerepet játszhat a reumatoidban arthritis.

Sebészeti terápia

Műtét krónikus sokízületi gyulladás szükségessé válik, amikor a gyógyszeres terápia már nem képes kellően visszatartani a gyulladásos aktivitást. A műtét viszonylag sürgős, ha az ízületnek kifejezett axiális eltérései vannak (pl. Kifejezett X-láb) vagy ha a közös pusztulás gyorsan halad. Még a közeli ínszakadás vagy neurológiai hiány esetén sem szabad késleltetni a műtétet túl sokáig.

Krónikus sokízületi gyulladás, gyakran több műveletre van szükség. Néha kombinációs műveleteket lehet végrehajtani, ellenkező esetben a sorrend meghatározásakor először a lábakon történő beavatkozásokat kell végrehajtani, ha a műtét szükségessége megegyezik, a járási képesség mindenkori fenntartása érdekében. Ezen felül a ízületek a csomagtartó közelében kell először működtetni, majd a csomagtartótól távolabb eső ízületeket, pl csukló előtt ujj ízületek, mert instabil csukló az ujjfunkció a sikeres műtét ellenére mindig korlátozott marad. Megkülönböztetésre kerül sor: Az ízület és az ízületi felületek pusztulásának szakaszától függően az orvos javasolja a megfelelő műtétet.

Az ízületvédő beavatkozások például szinovektómia és tenoszinovektómia. Ezekben az eljárásokban a gyulladt ízület nyálkahártya or ínhüvely a szövetet radikálisan eltávolítják műtéttel. A betegség gyulladásos fellángolása megszakad.

Ez leállítja a porcogó-pusztító folyamat és a csont megsemmisítése, és csökkenti a ízületi kapszula és a duzzanathoz vezető szalagok. A inak az inakba behatoló gyulladásos szövet eltávolításával védik az ínszakadástól. Ezeket az eljárásokat mindaddig jelezzük, amíg az ízületi felületek még sértetlenek, és a következetes gyógyszeres kezelés ellenére legalább 6 hónapig még mindig duzzad az ízület.

Az ízületi felületkorrekciós beavatkozások célja az axiális eltérések esetén az ízületi alkatrészek egyenletes terhelésének helyreállítása, korlátozott esetben az ízület eltávolítása a fő terhelési zónából porcogó kár. Ebből a célból a csontot átvágják és csavaros lemezes huzalokkal stabilizálják a javított helyzetben. Ezeket az eljárásokat általában fiatalabb betegeknél hajtják végre, és szinovektómiával kombinálják.

Mivel azonban a gyulladás rheumatoid arthritis elsődleges krónikus sokízületi gyulladás az egész ízületet egyenletesen befolyásolja, az ízület felületének korrekciós eljárásai (kivéve a elöl) ritkán adják elő rheumatoid arthritis. Az ízületi reszekciós eljárásokat akkor hajtják végre, amikor az ízület felülete megsemmisül, de az ínszalagok, az ízületi kapszulák és az izmok még mindig jók feltétel. Az ízület megsemmisült részeit eltávolítjuk, az ízület felületét átformáljuk, és a test saját szövetének interponátumával helyettesítjük (pl. zsírszövet, izomfascia).

A testtömeget viselő nagy ízületeken (térd, csípő) azonban ilyen eljárások nem lehetségesek, mivel nem lennének képesek ellenállni a terhelésnek. Az ilyen műveleteket általában a elöl. Az ízületcsere eljárások ma már szinte minden ízületen lehetségesek.

Az ízület megsemmisült részeit eltávolítják és helyettesítik egy mesterséges kötéssel (endoprotézis, csípőprotézis, térdprotézis). Korától függően, általános feltétel és a beteg mobilitása és a csontminőség, cement nélküli vagy cementált endoprotézisek használhatók. Az ízület instabilitása esetén összekapcsolt rendszert kell használni, vagy stabilizálni kell a szalagos berendezést.

A közösen helyettesítő beavatkozásokkal nagyon jó fájdalom csökkentés érhető el, és megfelelő fizioterápiás gyakorlási kezelés után jó mozgékonyság és gyors ellenálló képesség. Hátrány az endoprotézisek korlátozott tartóssága. Az ízületi merevítő beavatkozások stabil és nehéz terhelhető helyzetet teremtenek.

A megsemmisült ízületfelületeket eltávolítják, az ízületi partnereket funkcionálisan kedvező helyzetben helyezik el egymással, és lemezekkel / csavarokkal / szegekkel vagy huzalokkal rögzítik őket. csontosodás/ merevítés történt. RA-ban szenvedőknél csak korlátozott mértékben javallt, mivel a merevedés fokozta a szomszédos ízületek stresszét, amelyeket általában a betegség is érint. Általában akkor hajtják végre őket, amikor az ízület pótlása nem lehetséges vagy már nem lehetséges, gyakran elsősorban a lábujjakon ujj, kéz és boka az ízületeken és a gerincen.

  • Ízületi védő műtét
  • Az ízület felületét korrigáló beavatkozások
  • Ízületi reszekciós műtét
  • Ízületi pótlás
  • Ízületi merevítési eljárások

Minden műtéti beavatkozás általános és specifikus kockázattal jár, amelyekről a sebész a tervezett beavatkozások előtt tájékoztatja a beteget. Néhány, például a sebfertőzés vagy károsodás veszélye sebgyógyulás, krónikus polyarthritisben szenvedő betegeknél maga a betegség vagy a gyógyszeres kezelés fokozódik. Ezért egy tervezett műtéti eljárás előtt feltétlenül szükséges megbeszélni az orvossal a szükséges dóziscsökkentésről vagy a gyógyszeres kezelés abbahagyásáról. A legtöbb beteg rheumatoid arthritis szenvedni valamitől csontritkulás, egyrészt a korlátozott mozgékonyság miatt, másrészt a hosszabb ideig tartó betegség utáni szteroidbevitel miatt. A csont minőségének romlása növeli a törések kockázatát a műtét során.