Cianózis: okok, diagnózis, elsősegély

Rövid áttekintés

• Mi a cianózis? A bőr és a nyálkahártyák kékes elszíneződése a vér elégtelen oxigéntartalma miatt. Jellemzőek pl. kék ajkak, fülcimpák, ujjbegyek.
• Formái: perifériás cianózis (a test perifériájában, például karokban és lábakban tapasztalható fokozott oxigénhiány miatt), centrális cianózis (a tüdő vérének elégtelen oxigénterhelése miatt).
• Diagnózis: Kezdő interjú, fizikális vizsgálat, vérvizsgálatok, pulzus- és oxigéntelítettség mérés a vérben pulzoximetriával, további vizsgálatok a cianózis feltételezett okától függően (pl. EKG, szív ultrahang, tüdőfunkciós vizsgálat).
• Kezelés: Az alapbetegség kezelése
• Figyelem: Légszomjjal/légzészavarral járó akut cianózis esetén azonnal hívja a 112-es segélyhívót és nyújtson elsősegélyt!

Cianózis: definíció

Ha a hemoglobin sok oxigént tartalmaz, a vér élénkvörös. Ha kevés az oxigén, akkor sötétebbé válik, és kékesnek tűnik. Ez a bőr vékony területein válik láthatóvá, ahol a közvetlenül a bőr alatt futó erek nagy valószínűséggel megjelennek. Ez magyarázza például a kék ajkakat, a fülcimpákat és az ujjbegyeket cianózisban.

A bőr és a nyálkahártya kékes elszíneződése az oka annak, hogy a cianózist korábban „cianózisnak” nevezték.

Cianózis: formák

• Centrális cianózis: Az oxigénhiány centrális eredetű – a tüdőből a test perifériájára áramló vér nem kellően tele van oxigénnel. Lehetséges okok lehetnek például tüdőbetegségek (tüdőcianózis) vagy szívhibák (szívcianózis).

Ha csak az úgynevezett testakrák (orr, ujjak, lábujjak) cianotikusak, akkor azt akrocianózisnak nevezik.

Cianózis: Okok és fejlődés

A cianózis lehetséges okai attól függenek, hogy perifériás vagy centrális cianózis van jelen.

Perifériás cianózis: okai

Hideg

A hőveszteség csökkentése érdekében a vérerek összehúzódnak hideg időben. A test perifériáján lelassul, így csökken a véráramlás, ami fokozza az oxigénhiányt. Ennek első jele általában a kék ajkak, mivel az ajkak bőre különösen vékony és áttetsző.

Trombózis

Ha trombózisra gyanakszik, azonnal forduljon orvoshoz! A leváló vérrög (thrombus) elzárhatja a tüdőeret (tüdőembólia), ami életveszélyes lehet!

A vér megváltozik

Egy másik példa a vérváltozásra, amely perifériás cianózist okozhat, a vörösvértestek feleslege (poliglobulia). Lelassíthatja a véráramlást.

Visszér (varikózis)

A varikózus vénák a gyenge vénák jelei. Itt a vér a mély vagy felületes lábvénákban gyűlik össze, és cianózist okoz.

Szívbetegség

Szívelégtelenség alakulhat ki például beszűkült szívbillentyűk (billentyűszűkület) vagy szívritmuszavarok következtében.

Központi cianózis: okai

A központi cianózis a vér elégtelen oxigénellátásának következménye. Az okok a következők:

Tüdőbetegség

A tüdőbetegség következtében kialakuló központi cianózist tüdőcianózisnak nevezik. Ennek leggyakoribb okai a következők:

• Asztma
• Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD): Ez a krónikus progresszív tüdőbetegség köhögést, légszomjat és köpet okoz.
• Pneumothorax (tüdőösszeomlás): Akkor fordul elő, amikor levegő jut a pleurális térbe (szűk tér a tüdő és a mellkasfal között), például mellkasi sérülések esetén. Jellemző tünetek a légszomj, a cianózis és a légszomj.
• Tüdőgyulladás (tüdőgyulladás)

Szívhiba

A szívcianózis akkor fordul elő, ha szívhiba miatt oxigénszegény vér keveredik a tüdőből érkező oxigénben gazdag vérrel, mielőtt az tovább áramlik a test perifériájára.

Ennek oka lehet például a Fallot-tetralógia szívhibája. Ez a szív és a szívhez közeli erek veleszületett rendellenessége. A következő négy hibát tartalmazza:

• Jobb kamrai hipertrófia: a szív jobb oldalának szöveti megnagyobbodása
• Kamrai septum defektus: a jobb és a bal kamra közötti septum nincs teljesen zárva
• az aorta közvetlenül a kamrai septum defektus felett helyezkedik el, így érintkezésbe kerül mindkét kamrával

Mérgezések

A szervezetben a gázcserét gátló anyagokkal való mérgezés cianózissal nyilvánulhat meg. Ide tartoznak például a mérgezések:

• Szén-dioxid
• Növényvédő szerek
• Opiátok (az ópiummák tejszerű nedvéből származó pszichoaktív anyagok)
• Oxigénhiány nagy magasságban (hipobárikus hipoxia)

Cianózis: diagnózis

Ha a cianózis tartós, és nem a hideg okozza, orvoshoz kell fordulnia, hogy tisztázza az okot. Ez különösen igaz, ha akut légszomjban, köhögésben és nehéz légzésben és/vagy fizikai gyengeségben és gyors fáradékonyságban is szenved.

• Mióta áll fenn a cianózis (pl. kékes ajkak)?
• A cianózison kívül van-e egyéb panasza, például légszomj vagy köhögés?
• Szív- vagy tüdőbetegségben szenved?
• Szed valamilyen gyógyszert? Ha igen, melyiket?

Ezt követi az úgynevezett vizuális diagnózis: az orvos ellenőrzi, hogy az ajkak, a fülcimpa, a nyálkahártya, az orrhegy vagy a körmök egyértelműen kékre színeződtek-e.

A vérvizsgálat tájékoztató jellegű a cianózis tisztázásában: Vérképet készítenek a vérgázok elemzésével. Fontos értékek például a vörösvértestek (eritrociták) száma, a vörösvérsejtek hemoglobintartalma és a vér oxigéntartalma.

A Lewis-teszt lehetővé teszi a centrális és a perifériás cianózis megkülönböztetését: a fülcimpa masszírozásakor centrális cyanosisban kékes elszíneződés marad, perifériás cianózisban rózsás lesz.

A további vizsgálatok attól függnek, hogy az orvos milyen okot gyanít a cianózis mögött. Ha szívbetegség gyanúja merül fel, többek között a következő vizsgálatok segíthetnek tisztázni:

• Mellkasröntgen (mellkasröntgen)
• Elektrokardiográfia (EKG)
• Szívkatéterezés
• Számítógépes tomográfia (CT)
• Mágneses rezonancia képalkotás (MRI)

Az orvos tüdőfunkciós vizsgálattal észleli az esetleges tüdőbetegségeket. Ezzel kimutatható az asztma, hörghurut, COPD és más tüdőbetegségek.

Cianózis: kezelés

Akut cianózis esetén elsősegélynyújtás szükséges! Ennek oka, hogy a beteg állapota életveszélyessé válhat.

Akut cianózis: elsősegélynyújtás

Első válaszadóként tartsa szem előtt a következő tippeket:

• Segélyhívás: azonnal tárcsázza a 112-t!
• Szájellenőrzés: Ellenőrizze, hogy a beteg lenyelt-e valamit, vagy van-e még valami a szájában, amit mély lélegzéskor le tud nyelni, például műfogsor. Távolítsa el a kérdéses tárgyat.
• szükség esetén használjon asztmás inhalátort: ​​Kérdezze meg az érintett személyt, ha asztmás, és van-e nála asztmás inhalátor. Ez azért van, mert asztmás roham is lehet. Ha szükséges, segítse a személyt a spray használatában.
• Lenyelt idegen test? A lapockák közötti erős ütések segíthetnek feloldani a beékelődött idegentestet. Ha ez nem segít, próbálja ki a „Heimlich-fogást”: ölelje meg hátulról az érintett személyt, és helyezze az egyik öklét a has felső részén a szegycsont alatt. Most a másik kezével rángatva húzza az öklét a maga irányába. Ismételje meg a manővert, amíg az idegen testet ki nem köpte.