A hátsó keresztszalag szakadása

Szinonimák

hátsó keresztszalag szakadás, HKB, HKB szakadás, keresztszalag elváltozás, térd hátsó instabilitás, hátsó keresztszalag elégtelenség, a hátsó keresztszalag krónikus elégtelensége, keresztszalag plasztikája

Meghatározás

Hátul keresztszalag a repedést a hátsó keresztszalag maximális lehetséges meghosszabbításának túllépése okozza, általában külső erővel. Ez a hátsó rész teljes repedése, az úgynevezett folytonossági megszakítás keresztszalag, ahol egy sagittális (= a központi tengellyel párhuzamos) instabilitás és az úgynevezett fiók jelenség (= az alsó láb ellen a comb) észrevehetővé válik.

A keresztszalag szakadásának oka

A legtöbb esetben nemcsak a hátsó keresztszalag hátsó keresztszalag-szakadás érinti. A sérülések általában sokkal összetettebbek, és általában az egészet érintik térdízület, néha óriási káros hatásokkal jár. Gyakran a balesetek felelősek a hátsó keresztszalagok szakadásáért, és gyakran autóbalesetekért is. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy egy autóban ülve az alacsonyabb láb meghajlítani. Ha erőszakkal nyomja hozzá, akkor a hátsó keresztszalag könnyek.

Tünetek

A hátsó keresztszalag szakadását általában tipikus tünetek kísérik, amelyek jellemzőek a sérülésre. Közvetlenül a trauma után felelős a repedés a hátsó keresztszalag, duzzanat a térd és jelentős fájdalom a térdízület általában előfordulnak. Továbbá az érintettek instabilitása térdízület szembetűnő, ami különösen a térdízület hajlításában áll.

A sérülés mértékétől és az érintett lágyrész-struktúráktól függően zúzódások és nyílt sebek jelentkezhetnek. Gyakran előfordulnak egyéb szalagok kísérő sérülései, csontok or porcogó, ezért a kapott fájdalom csak diffúzan lokalizálható. Közben fizikális vizsgálat, az úgynevezett fiók jelenség szembetűnő, mert a térdízületnek a szakadás miatt nincs fontos rögzítése.

A pozitív fiókteszt és a Lachmann-teszt a hátsó keresztszalag-szakadás tipikus jele. Általában a friss szalag sérüléssel járó térdízület vizsgálata nehéz a súlyos miatt fájdalom. A fájdalom a sérülés pillanatában jelentkezik, csökken, de általában visszatér, amikor a szalag megfeszül.

Az összehasonlítást mindig az „egészséges” oldallal kell elvégezni. A repedés súlyos duzzanatot és kifolyást okozhat. A vizsgálat során a lehetséges mobilitás mértékét és a homorú-domború lencse a jeleket tisztázni kell.

Mint már említettük, a mediális és laterális szalagstabilitás az úgynevezett Lachmann-teszt segítségével ellenőrizhető. A szintén leírt fiókteszt akut sérülés esetén nem indítható el, az akut esetben az izomfeszültség miatt. A térdízület és a térdízület akut duzzanata esetén szúrás ennek eredményeként információt nyújthat arról is, hogy a térdízület szalagsérülése van-e vagy sem.

If vér a térdízületből kilyukad a során szúrás, ez általában a térdízület szalagsérülését jelzi. Gyakran csak a térdízület instabillá válása után állapítják meg a diagnózist. Ez változásokhoz vezethet a porcogó és a homorú-domború lencse kopás miatt.

A diagnózist elsősorban a térdízület stabilitásának tesztelésével nyújtják meghúzott és hajlított helyzetben, külső és belső forgásban, valamint a láb normál helyzetében. Szintén elengedhetetlen a térd alapos vizsgálata a duzzanat, az effúzió és a járási mintázat szempontjából. A szomszédos ízületek mindig tisztázás céljából meg kell vizsgálni, és a vér a keringést, a motoros funkciókat és az érzékenységet figyelembe kell venni.

Akut sérülések esetén a stabilitási teszteket az izomfeszültség miatt általában nehéz elvégezni, ezért további instrumentális intézkedéseket kell hozni a diagnózis felállításához. Ezek például:

  • Röntgen diagnosztika: A különböző variációkban készült röntgenképek információkat nyújtanak a lehetséges csontos elváltozásokról.
  • Mágneses rezonancia tomográfia (MRT): A végső tisztázáshoz, hogy keresztszalag-szakadás van-e és milyen mértékben. A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) segítségével a felmerült károk pontosan felmérhetők, a szükséges műveletek pontosan megtervezhetők és megkezdhetők.
  • A térd duzzanatának, az ízület effúziójának, a mozgás tartományának és a mozgás fájdalmának értékelése
  • A járásminta, a lábszár tengelyeinek értékelése
  • A femoropatellaris ízület értékelése (a patella csúszó csapágya)
  • A térd stabilitásának és a meniszkusznak értékelése
  • Izomsorvadás (az izom megkönnyebbülésének gyengülése)
  • A szomszédos ízületek értékelése
  • A vérkeringés, a motoros készségek és az érzékenység értékelése (bőrérzet)

Szükséges készülékvizsgálatok Röntgen: térdízület 2 síkban, térdkalács (térdkalács) tangenciális Különleges vizsgálat egyedi esetekben hasznos

  • Röntgen: Térdízület pa álló helyzetben, 45 fokos hajlítással
  • Fricke kép (alagút kép)
  • Rögzített képek
  • Egész lábképek terhelés alatt
  • Funkcionális képek és speciális vetületek
  • Szonográfia (meniszkusz, Baker-ciszta)
  • Számítógépes tomográfia (különösen a tibialis fej törése)
  • Mágneses rezonancia képalkotás (keresztszalagok, menisci, csontkárosodás)
  • Szúrás szinoviális analízissel (effúzióhoz)
  • Automatikus fióktesztelés (nem szabványos teszt)