Humerus-törés: diagnosztikai tesztek

Kötelező orvosi eszköz diagnosztika.

  • Röntgen az felkarcsont vagy humorális ízület 2 síkban: Felső kar ap (elülső-hátsó; sugárút: elülső-hátsó) a következő helyzetben: felkarcsúcs fekvő helyzetben és kissé ferdén a testtől; a felkarcsontot mindkét oldalról oldalirányban kell ábrázolni
  • Törésszonográfia (csonttörések ultrahangja) a kortikális felületen (csőszerű, külső csont) látható patológiák („kóros elváltozások”) vizualizálására, valamint az axiális eltérések és a lágyrész sérülések (hematoma / zúzódások, ízületi effúziók) felmérésére - különösen a gyermek traumatológiájában / növekvő életkor:
    • Diagnosztikai javulás (proximális felkarcsont törések (humeralis törés); nagybetű („a condyle alatt”) felkarcsont a törések 94% -os érzékenységgel (azoknak a beteg betegeknek a százalékos aránya mutatható ki, akiknél a tesztet a betegség segítségével kimutatták, vagyis pozitív teszt eredménye történt) és egy specifitással (annak valószínűsége, hogy valóban egészséges egyének, akik nem szenvednek betegségben) (az érintett eljárás szintén egészségesnek bizonyul az eljárás során) (100%)

Választható orvosi eszköz diagnosztika - a kórtörténet, fizikális vizsgálat, laboratóriumi diagnosztika és kötelező orvosi eszköz diagnosztika - differenciáldiagnosztikai tisztázáshoz.