Extrasystole sport után | Extrasystole

Extrasystole sport után

Sok esetben az an előfordulásának pontos időbeli összefüggése extraszisztole már segíthet a lehetséges okok szűkítésében. Például a kifejezett alváshiány vagy súlyos túlfáradtság az an kialakulásához vezethet extraszisztole még egy teljesen egészséges embernél is. Egy másik különösen gyakori oka az extraszisztole egészséges emberben fokozott aktivitása vagus ideg.

Ez az ideg felelős a beidegzésért szív izom és extraszisztolához vezethet a sport alatt és után. A vagus ideg az úgynevezett parasimpatikusok legnagyobb idegének tartják idegrendszer (nyugalmi rendszer), és ezért különösen erősen befolyásolhatja a szív arány a sport alatt és után. Ezt a jelenséget az idegtől a. Felé vezető impulzusok túlzott növekedése okozza szív.

Sport után a test megpróbál átkapcsolni az aktivált állapotból (szimpatikus rendszer) nyugalmi módba (parasimpatikus rendszer). A pihenőrendszer fő idege ezért egyre inkább aktiválódik. Azoknak a személyeknek ajánlható, akik a sport után extrasystolákat tapasztalnak, hogy a fizikai aktivitás lassan leálljon.

Ily módon a szimpatikusról a paraszimpatikusra váltás idegrendszer sokkal rendezettebb lehet, és csökken az extraszisztolé kialakulásának kockázata. A fizikai, pszichológiai vagy szociális stressz mind hozzájárulhat az extraszisztolé kialakulásához. A stressz a test riasztó reakciója bizonyos helyzetekre.

A test gyakran az autonóm fokozott aktivitásával reagál idegrendszer valamint az endokrin szervek fokozott aktivitása. Ez a test elektrolitjára és hormonjára is hatással van egyensúly, ezért olyan negatív érzések, mint a szorongás, depresszió és az elfojtott agresszió fokozott extraszisztolákhoz vezet. De a pozitív stressz (eustressz) is, például egy gyermek születése előtt, extraszisztolákat okozhat a test fokozott gerjesztése miatt.

Általánosságban összefoglalható, hogy bármilyen stressz, legyen az pozitív stressz (eustressz) vagy negatív stressz (dysstress), különféle mechanizmusok következtében extraszisztolákhoz vezethet. Különösen a szívneurózisban szenvedő betegeknél gyakran vannak problémák az extrasystolákkal, mivel különösen fizetnek figyelmet fordítanak saját szívverésükre, és ezért nagyobb valószínűséggel veszik észre az extraszisztolákat, mint a nem neurotikus betegek, viszont másrészt a neurózis miatt folyamatosan stressz alatt állnak, ami további extraszisztolákat okozhat. Főleg közben terhesség, az extrasystolák fokozott előfordulása fordulhat elő. Ezek kellemetlen érzést okozhatnak, de általában ártalmatlanok, különösen, ha nem okoznak olyan tüneteket, mint a szédülés.

Mint fent említettük, az extraszisztolákat számos dolog kiválthatja, például kevés alvás, stressz vagy hormonális ingadozások. Mindezek a tényezők előfordulhatnak terhesség és valamennyien támogatják az extraszisztolák előfordulását. Különösen az elején és végén terhesség, az extraszisztolák viszonylag gyakoriak.

Ennek ellenére a terhesség alatti extrasystolák esetében is gyakran nem lehet egyértelmű okot találni. Ha az extraszisztoláknak hosszabb ideig kell tartaniuk, vagy ha kellemetlen érzés társul hozzájuk, akkor meghatározható a pajzsmirigy és az elektrolit szintje, és EKG írható az elektrolit kisiklásának vagy pajzsmirigy-túlműködés az extraszisztolák okaként és egy szerves ok kizárására. Ezeket aztán gyógyszeres kezeléssel lehetne kezelni.

A terápiás időtartam azonban terhesség alatt szűk, ezért gondosan mérlegelni kell az új gyógyszerek felírását. Ha több extrasystole fordul elő közvetlenül egymás után, akkor a háziorvosnak elővigyázatosságból EKG-t kell írnia. Az extraszisztolák a terhesség után gyakran eltűnnek, de továbbra is jelen lehetnek, de akkor gyakran gyengülnek és ritkábban fordulnak elő.

Egyéb stimulánsok mellett, mint pl koffein or nikotin, a fokozott alkoholfogyasztás extraszisztolákhoz is vezethet. Ha felmerül a gyanú, hogy az extraszisztolákat különösen a megnövekedett alkoholfogyasztás okozza, egy ideig el kell kerülni az alkoholt. A túlzott alkoholfogyasztás mellett Alkohol megvonás stressz miatt extrasystolákat is kiválthat a szenvedélybetegekben.

Ebben az esetben az esetleges extrasystolákat meg kell vizsgálni a megvonási klinikán, hogy kizárják a szerves okokat. Mind a szupraventrikuláris, mind a kamrai extrasystolák esetében az a cél, hogy elkerüljük azokat az anyagokat, amelyek kiválthatják ezeket az extrasystolákat. Ha az extraszisztolák kialakulása összefügg a fogyasztással koffein, nikotin, alkohol vagy drogok, ezeket a stimulánsokat kerülni kell.

El kell kerülni azokat a helyzeteket is, amelyeket megfelelő önmegfigyelés után az extrasystolák okaként azonosítottak. 1. terápia Supraventrikuláris extraszisztolák (SVES) A supraventrikuláris extraszisztolák nem igényelnek kezelést, amíg a beteg egészséges, és további panaszokra nem panaszkodik. Ha a szívbetegség felismerhető a szupraventrikuláris extraszisztolák okaként, akkor célul kell kitűzni a szívbetegség okozati kezelését, hogy az extraszisztolák is eltűnjenek.

Ezen túlmenően, a kálium egyensúly ellenőrizni kell, mivel a normától való eltérés szintén kiválthatja a szupraventrikuláris extraszisztolákat (SVES). A szívre ható gyógyszereket, például a digitalisz készítményeket, szintén módosítani kell, ha a beteg extraszisztolákra panaszkodik. Ritka esetekben a supraventrikuláris extrasystolák szintén kiválthatják a szívdobogásérzést (tachycardia), Vagy pitvarfibrilláció.

Ebben az esetben verpamil- vagy béta-blokkolókkal történő kezelésre van szükség. 2 Kamrai extraszisztolák Az egészséges emberek kamrai extraszisztolái szintén nem igényelnek kezelést. Különösen a kamrai extrasystole egyik formája, amely megnövekszik a megnövekedett stressz (túlhajtás elnyomása) miatt, különösen ártalmatlannak minősül, ezért nem igényel kezelést.

Ha azonban a beteg a szivattyúzás korlátozása miatt panaszkodik a szív működése az extraszisztolák szerves ok hiánya ellenére, vagy szubjektíve károsodottnak érzi őket, a gyógyszeres terápia javallt. Ha azonban a kamrai extraszisztolákat szerves szívbetegség okozza, akkor az alapbetegség ok-okozati terápiára van szükség. szívrohampéldául gyors revaszkularizációs intézkedést kell végrehajtani, például a szív katéterezésével foglalkozó laboratóriumban történő gyors beavatkozással, hogy a szívizomon ne maradjon hegszövet által okozott maradandó károsodás, amely kamrai extrasystolákat indíthat el. A supraventrikuláris extraszisztolákhoz hasonlóan a kamrai extraszisztolákat is okozhatják magnézium és a kálium egyensúlyhiányok.

Ha ezt azonosítják okként, a magnézium és a kálium a szinteket nagyon normális szérumszintre kell beállítani, vagyis arra a szintre, amely a norma felső határán van. Emellett a gyógyszert is ki kell zárni a szívre ható kamrai extraszisztolák okaként. Különösen a digitalis készítményekkel végzett terápia során a túladagolás gyakran előfordul a korábban sérült szívekben, ami aztán újra kiválthatja az extrasystolákat.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy minél jobban károsodik egy szív, annál kevésbé tolerálja a digitalis készítményeket. Ezért segíthet csökkenteni a digitális dózist úgy, hogy a kamrai extraszisztolák eltűnjenek. Az antiaritmiás szerekkel történő kezelés csak akkor javallt, ha a betegnek fokozott a hirtelen szívhalál kockázata.

Ez akkor fordulhat elő, ha a beteg kamrai fibrillációban szenved. A választott gyógyszercsoport itt a béta-blokkolók. Ezenkívül defribillátort (ICD) lehet beültetni a kamrai fibrilláció vagy a hirtelen szívhalál kockázatának csökkentése érdekében. Általános szabályként azonban az a pacemaker csak nagyon súlyos ritmuszavarok esetén szükséges, amelyek általában nem tartalmazzák a kamrai extraszisztolákat.