A látóideg körülbelül egymillió idegrost alkotja. Ezek az idegrostok kötegekbe vannak csoportosítva, és körülbelül 10–15 milliméterrel találkoznak a szemgolyó mögött a középponttal ütőér a retina és a ér. Együtt a hajók majd haladjon előre a idegek hoz látóideg fej (papilla), majd a szem csontpályáján egy majdnem kerek lyukon át a szem belsejébe koponya.
A fejlődés történetében az látóideg eredetileg a agy és ezért, mint magát az agyat, koponya veszi körül idegek és a cerebrospinalis folyadék (cerebrospinalis folyadék).
- Ha baleset, például homlok- és halántékleesés okozhatja a látóideg és a hajók ellátása húzásra vagy a csontos látóidegcsatorna törése, a látóideg visszahúzódik (traumás látóideg atrófia, traumatikus optikai sorvadás).
- Daganatos daganatok a koponya gyakran kárt okoznak a látóideg mert a daganat a látóideget nyomja.
- Az úgynevezett másodlagos optikai sorvadás leírja a látóideg elvesztését egy optika után ideggyulladás.
- Ritka esetekben a látóideg betegsége veleszületett (örökletes optikai sorvadás).
- Az úgynevezett glaukómás optikai atrófiát az okozza glaukóma (megnövekedett intraokuláris nyomás, glaukóma).
A látóideg atrófiája megelőzhető a daganatok korai diagnosztizálásával és a balesetek elkerülésével. Fontos a megnövekedett intraokuláris nyomás (glaukóma) megfelelő időben, a szemész.
Vakság következtében glaukóma így a lehető legnagyobb mértékben megelőzhető. Nincsenek ismert megelőző intézkedések a látóideget károsító örökletes betegségek ellen.
