Emberi ízületek

Szinonimák

Ízületi fej, foglalat, ízületi mozgékonyság, orvosi: Articulatio

Az ízületek száma

Az emberek száma ízületek attól függ, hogy csak a valós ízületeket vagy a test összes csuklós ízületét adja-e össze. Igazi ízületek, azaz ízületek amelyek két közös partnerből állnak, elválasztják egymástól a porcogóbélelt ízületi rés és van egy ízületi kapszula, körülbelül 100 van az emberi testben. Ha összeadja az összes ízületet, azaz az összes szalaggal összekötött szerkezetet, inak or porcogó amelyek lehetővé teszik a mozgást, összesen körülbelül 360 ízületet kap.

Sok ember számára ez elképesztően magas szám, mivel a legismertebb ízületek csak a test két oldalán lévő hat ízületre datálódnak, azaz tizenkét ízületre (váll, könyök, kéz, csípő, térd és láb ízületek). . Sokkal több ízület a koponya, a gerinc, a kezek és a lábak gyakran nem annyira ismertek az emberek számára. Különösen a csomagtartó ízületei nem mozognak tudatosan, és nem olyan nyíltan láthatók, mint a végtagok nagy ízületei.

Mindazonáltal elengedhetetlenek az emberi test mobilitásához és rugalmasságához. A belső kulcscsukló (art. Sternoclavicularis) a kulcscsukló ízületi felületeiből áll.

Mindkettő kissé nyereg alakú, és nem illik pontosan. Ezt kompenzálja egy lemez. A feszes szalagok rögzítik az ízületet és korlátozzák a mobilitást.

Ezek a belső kulcscsont az ízület az egyetlen csontos kapcsolat a vállöv és a bordaketrec. A két fő mozgás az előre- és hátrafelé irányuló mozgás, valamint a váll emelése és süllyesztése. Ezenkívül a kulcscsont forgatása a hossztengelye körül.

• Kulcscsont (kulcscsont) és a
• Felső szegycsont (Manubrium sterni).
• Elülső és hátsó subclavia-szalag (Ligg sternoclaviculare anterius és posterius)
• A két kulcscsont (Lig. Interclaviculare) és az
• A borda kulcscsík (Lig costoclaviculare).

A külső kulcscsuklót (Art. Acromioclavicularis) akromioclavicularis ízületnek is nevezik.

Ez a válltető csatlakozása (acromion) a kulcscsappal (clavicula) és egy lapos ízülettel, amelyet három feszes szalag köt össze. Itt csúszó mozgások vannak előre, hátra, felfelé, lefelé, és a kulcs a saját tengelye körül forog.

• Az acromioclavicularis subclavia-szalag (Lig.

  acromioclaviculare)

• A coraco-clavicularis szalag és
• A coracoacromialis szalag (Lig. Coracoacromialis).

A vállízület (Art. Humeri) a test legrugalmasabb és legkiszolgáltatottabb ízülete.

Összetétele: Az ízület felülete háromszor-négyszer kisebb, mint az ízület fej, amely nagy mobilitást, de alacsony stabilitást is lehetővé tesz. A acromion (Fornix humeri) további biztonságként szolgál a fej az aljzatba. Ez a tető a következőkből áll: A vállízület széles és hátul nagyon vékony.

Elöl a kapszulát szalagokkal erősítik (Lig. Glenohumerale). Ha a kar lefelé lóg, egy alsó mélyedés (Recessus axillaris) képződik, amely nagy mozgékonyságot tesz lehetővé.

A ízületi kapszula csatlakozik a szomszédos bursához (bursa subtendinea musculi subsacapularis és a bursa subcoracoideus), és a kapszulán belül fut a ínhüvely a hosszú bicepsz ín. Három szabadságfok hat hat mozdulattal lehetséges a vállízület: A könyökízület (Art. Cubiti) egy összetett kötés, amely három részleges ízületből áll: A felkar az ízület egy páncélcsukló, amelynek egy fokú szabadsága van, és két irányú mozgása, hajlítása és meghosszabbítása.

A felkar a küllők ízülete szerkezetét tekintve egy gömb- és foglalatcsatlakozás. Szalagos szerkezete miatt csak két fokú szabadság lehetséges. A hajlítás és a meghosszabbítás mellett, amelyeket együtt végeznek a felkar beszélt ízület, az ízület lehetővé teszi a belső és külső forgást is (pro- és supinatiós) alsókar.

A könyök-beszélt testhez közeli ízület egy lapos ízület, ahol az ulna és a sugár mozog. Három szalag döntő fontosságú a a könyökízület Az csukló két ízületből áll.

A csukló a testhez közel van egy két szabadságfokú tojásízület, amelynek foglalatát a sugár alkotja, a nyomóerőket egyenletesen elosztó tárcsa és az ulna egy tollhosszabbítása. A fej alkotja a scaphoid, a holdcsont és a kéztő háromszög alakú csontja csontok.A disztális csukló a fent említett carpalból áll csontok egyrészt a megmaradt carpalis csontok, horogcsont, fejcsont, másrészt kis sokszögcsont. Az ízület hézagja s alakú, így mindkét sor carpal csontok össze vannak kapcsolva.

Az egyik egy egymásba kapcsolt csuklóízületről beszél. Mindkét ízület funkcionális egységet képez a mozgások során. A csukló mozdulatai a hajlítás és meghosszabbítás, valamint az oldalirányúak emberrablás.

A carpalis csontok között szoros ínszalag-kapcsolatok vannak (amphiarthroses).

• A felkarcsont feje (Caput humeri) és
• A glenoid üreg a lapockacsont (cavitas glenoidale).
• Az acromion (válltető)
• A hollócsőr folyamat (Proc. Coracoideus) és
• A coracoacromialis szalag (Lig.

  coracoacromialis).

• Az elrablás (elrablás) és
• Bevezetés (kiegészítés),
• A hajlítás (hajlítás) és
• Nyújtás (meghosszabbítás) és a
• Belső forgás és
• Külső forgatás.
• A felkar ízülete (Art. Humeroulnaris),
• A testhez közeli elespedált ízület (proximális radioulnáris ízület) és
• A felkar beszélt ízület (Art. humeroradialis).
• A belső kollaterális szalag (Lig collaterale ulnare) és
• A külső kollaterális szalag (Lig.

  collaterale radiale) stabilizálja az ízületet és

• A gyűrűsáv (Lig. Anulare radius), amely gyűrűben fut a küllő feje körül, és rögzíti az ízületben.
• Egyrészt a testhez közeli csukló (Art. Radiocarpea) és
• A csukló távol a testtől (Art.

  metacapea).

A hüvelykujj-nyereg ízület (Art. Carpometacarpalis polis) áll. Ez egy három szabadságfokú nyeregízület, és így hat mozdulat lehetséges: hajlítás, meghosszabbítás, szétterítés és megközelítés, valamint a kis és a kis felé vezető pozícionáló és áthelyező mozgás ujj Az ujj az ízületek (Articulationes digitorum) beköltöznek: Az alapízületek (Articulationes metacarpophalangeae) a metacarpophalangealis csontok feje és a testhez közeli falangealjak között helyezkednek el.

Mindkét ízület felülete csészeszerű, és két szabadságfokú gömbcsukló. Hajlítás, nyújtás, terjedés és megközelítés lehetséges. A ujj a test közelében és attól távol eső ízületek (Articulationes interphalangeales proximalis és distalis) csuklóízületek, egy fokú szabadsággal és két mozdulattal, hajlítva és nyújtás.

Az összes carpal csontot számos szalag köti össze. Ezenkívül a szalagok a alsókar és kézcsontok. Az ínszalagok erősítik az ízületi kapszulákat a felső területeken.

Helyzetük és elrendezésük szerint négy csoportra oszlanak: a szalagok a alsókar és a carpalis csontok, a carpalis csontok közötti szalagok, a carpalis és a metacarpalis csontok közötti szalagok, valamint a metacarpalis csontok alapjai közötti szalagok. A sacroiliacus ízületet (Articulationes sacroilacae) az ilium két fül alakú ízületi felülete és a keresztcsont. A porcos felületek hegyvidékiak, és így jól ékelődnek egymásba, így csak enyhe mozdulatok, előre billentés (nudáció) és erekció (ellen-nudáció) keresztcsont lehetséges.

A kötést rögzítő szalagok ízületi kapszula elöl vannak: A csípőizület (Art. Coxae) a csípőizület anyacsukló. Az aljzat ízületi felülete félhold alakú (Facies lunatum), és körülöleli a gödröt zsírszövet (Fossa acetabuli).

Az ízület felületét csontos perem veszi körül (Limbus acetabuli), amelyen rostos porcizület található ajak található. Az alsó széle bemetszésre kerül (incisura acetabuli), amelyet egy szalag (lig. Transversum acetabuli) feszít.

Mindezek a szerkezetek biztosítják, hogy az ízület felülete anya alakú módon körbevegye az ízület fejét, és körbevegye a mozgás szabadságát. Az ízületi kapszula viszonylag széles, és körülveszi a fejét és annak nagy részét nyak a combcsont. Az acetabulum csontos széléből ered, és az interhumeralis vonalig terjed (Linea intertrochanterica vagy Crista intertrochanterica. Ez a három szalag spirálisan fut, és rögzíti a fejet az aljzatban.

A femor fejpánt az ízületi kapszula belsejében fut, és a combfej üregétől (fovea capitis) az acetabulum üregéig (fossa acetabuli) terjed. Nincs stabilizáló funkciója, de érrendszeri szalagként szolgál a combfej táplálásához. Három fokú szabadsággal a csípőizület hat mozgásiránya van: hajlítás, nyújtás, megközelítés és emberrablás, és be- és kifordulás.

• A nagy sokszög csont és
• Az első metacarpalis csont.
• Az elülső sacroiliacus szalag (Lig.sacroiliacae ventralia) és a hinte
• A hátsó sacroiliacus szalag (Lig. Sacroiliacae dorsalia) és a csontok közötti sacroiliac szalag (Lig. Sacroiliacae interosseus).
• Ezenkívül az ízületet a csípőcímer és az utolsó ágyéki csigolyatest közötti iliolumbalis szalag alkotja,
• A sacralis ischialis tuberosity ínszalag (Lig.

  sacrotuberale) a keresztcsonttól az ischiumig és az

• Sacrospinalis szalag (Lig. Sacrospinale) a keresztcsont csúcsáig ülőcsont.
• A csípőfoglalat (acetabulum) és
• Femoralis fej (Caput ossis femoris).
• Alap ízületek
• Középső ízületek és
• Végízületek osztva.
• Az iliofemoralis szalag a foglalat hátsó szélétől a trochanterikus fossa felé,
• Az ischiofemoralis szalag a foglalat hátsó szélétől a trochanterikus fossa és
• A szeméremszalag (Lig. Pubofemorale) felülről szeméremág és a csípőszalag vonásaiba sugárzik.

A térdízület (Művészet.

nemzetség) az emberi test legnagyobb ízülete. Összetett ízület és a csontokból áll A sípcsont és comb együtt alkotják a tibiofemorális ízületet (Art. tibiofemuralis), míg a comb és a térdkalács együtt alkotják a patellofemorális ízületet (Art.

patellofemuralis). A két ízületet közös ízületi kapszula zárja el, és egy ízület üregében helyezkednek el. A tibio- femoralis ízületben a két gömbhosszabbítás comb (kondíliák) és a sípcsont üreges fennsíkja (tibiális fennsík) alkotják az ízületi felületeket.

A két meniszkusz közöttük fekszik, hogy ellensúlyozza a két közös partner közötti egyenlőtlenséget és elnyeli a nyomásterheléseket. Mivel két meniszkusz van, egy másik különbséget teszünk két részleges ízület, a jobb és a bal meniszti tibialis ízület, valamint a jobb és a bal meniscus femoralis ízület között. A sípcsont fennsík két ízületi felülete között púp (Eminentia intercondylaris) található, amelyhez a keresztszalagok és a két meniscus kapcsolódik.

A combcsúcsízületben a térdkalács és a comb alkotja a két közös partnert. Az alapja térdkalács kerek, míg a térdkalács alja egy pontig keskenyedik. A porcogóborított ízületfelületet egy gerinc halad át, így az mintha egy sínen csúszna a két combhosszabbítás között.

Az ízületi kapszula a dummy fennsíktól a két combfolyamatig terjed. A patella és a patella ín be van ágyazva a kapszula elülső falába. Az ízületi kapszula sok ponton kapcsolódik a szomszédos bursae-hoz, így a kapszula minden mozdulat alatt teljesen kibontható és lehetővé teszi a térdkalács zavartalan csúszását.

Az ínszalagos készülék egyrészt a két oldalszalagból áll. A belső szalag hátulról a comb belső folyamata felett a belső sík felé tart, a sípcsont fennsíkjának oldalán. Közvetlenül a kapszulán fekszik és összeolvad azzal és a homorú-domború lencse részben megadott elérhetőségeken.

A külső kollaterális szalag elölről a comb külső folyamata felett a fibula fejéig fut. Nincs csatlakoztatva a kapszulához. A két mellékoldali szalag rögzíti a térdízület nyújtott helyzetben a térdízület, így nyírófeszültség nem megengedett.

A két keresztszalag az ízületi kapszulán belül helyezkedik el, de az ízületi tok két rétege között helyezkedik el. Az elülső keresztszalag az elülső sípcsont platójáról származik, és a külső combhosszabbítás belső felülete felé húzódik, míg a hátsó keresztszalag a sípcsont fennsíkjától származik, és a belső combnyúlvány belső felülete felé húz. Lehetővé teszik mindkét ízületi partner érintkezését bármilyen ízületi helyzetben, és megakadályozzák a befelé forgást, amikor a térd kinyújtva van.

A térdízület, két szabadságfok négy mozdulattal lehetséges. A tibiofibularis fibula kapcsolat a testhez közeli tibialis fibula ízület és a testtől távol eső tibialis fibula ízület (Art. Tibiofibularis proximales et distales).

Ezek olyan sík ízületek, amelyekben csak elmozdulási mozgások lehetségesek. A disztális tibialis fibula ízületnek szintén meghatározó szerepe van a felső mozgásában boka közös. Kialakítja az ún boka villa és ezáltal stabilizálódik a boka felső ízülete.

Mindkét ízületet szoros szalagok tartják össze. A felső boka ízület (Art. talocruralis), részben más néven bokaízület, a sípcsont és a fibula disztális végei és a bokacsont (talus) trochlea tali képződik.

Ez az ízület az erő átadásának helye a lábtól az alsóig láb. Az ízületi kapszula a porc-csont határából származik, és vékony és hajlékony az elülső részén. Elöl megerősíti kötőszöveti struktúrák, amelyek rögzítik a inak az alsó láb izmok. Hátul és oldalán a kapszulát szalagok erősítik.

A külső szalagok az elülső és a hátsó talofibularis elülső és a hátsó talofibularis szalagok, valamint a calcaneofibularis szalagok. A belső szalagot háromszög alakú szalagnak (Lig. Deltoideum) is nevezik, és négy részből áll, a boka felső ízülete egy fokú szabadsággal és így két mozgásirányú ízület, az alsó bokaízület (Művészet.

talotarsalis) összetett ízület. Itt a bokacsont (talus) artikulálódik a sarokcsont (calcaneus) és a scaphoid csont (Os naviculare). Megkülönböztetünk két teljesen különálló részleges ízületet, amelyeket úgy hívnak. A hátsó ízületi kamrában artikuláljuk a bokát és a calcaneust, az elülső ízületi kamrában pedig a bokát egy ízületi foglalattal, amelyet sarokcsont, a scaphoid csont és az úgynevezett acetabuláris szalag.

Az acetabuláris szalag döntő fontosságú szalagszerkezet, amely hozzájárul a hosszanti ív kialakulásához. Az ízületi kapszula vékony és széles, amelyet egyrészt a glenoid szalag, másrészt az erős intercostalissajka alakú- csigolya szalag (Lig. talocalcaneum interosseum) futás az ízületen belül viszont.

Ez az ínszalag összeköti a talocalcaneumot a calcaneummal, és elválasztja az ízületet a két kamrába. Az ínszalag hordozza hajók amelyek ellátják a bokacsontot. Bent, kívül és mögött az alsó kamra bokaízület stabilizálja a belső, külső és hátsó boka-heelbone szalag (Ligg.

talocalcaneum mediele, laterale et posterius). Az elülső kamra ízületi kapszuláját hátul stabilizálja a hátsó talocalcanean szalag (Lig. Talonaviculare dorsale).

Kívül egy v alakú szalag fut a calcaneustól a sajka alakú és a téglalap alakú csont (Lig. bifurcatum). Az alsó bokaízület rendelkezik a láb esetleges csavarodásával.

A láb egyéb ízületei a Chopart ízület a sajka alakú-sarokcsont és a sarokcsont - négyszög alakú ízület. Ennek az ízületnek a segítségével elöl hajlításban és meghosszabbításban, valamint a hátsó lábhoz viszonyítva forgatható. Minden más ízület hamis ízület a szoros szalagkapcsolatok miatt.

A lábujjak ízületei fel vannak osztva metatarsophalangealis ízület (Art. Metatarsophalangeae), valamint a középső és a végízület (Art. Interphalangeae proximales et distales).

A metatarsophalangealis ízületek a. Hengeres fejéből állnak lábközépcsont csontok és az első lábujjcsontok alján lévő foglalat, amelyeket széles ízületi kapszula zár be. A mozdulatok olyanok, mint az alapvető ujjcsuklók mozgásai. Funkcionálisan az alapízületek feszes kollaterális szalagok révén válnak csuklóízületekké (Ligg.

collateralia). A talpán az ízületi kapszulát feszes szalagok (Ligg. Plantaria) erősítik.

A középső és a végízület klasszikus csuklóízület, ahol lehajlás és meghosszabbítás lehetséges. A talpszalag legerősebb szalagja a talpi szalag (Lig. Planttare), amely fontos a hosszanti ív megfeszítéséhez.

• Shinbone (sípcsont)
• Comb (combcsont) és
• Térdkalács (térdkalács).
• Diffrakció és
• Aspect Ratio
• Sarokcsont - négyszög alakú csontízület (Art. Calcaneocubuidea),
• A keresztirányú tarsal ízület vagy Chopart ízület (Art. tarsi-transversa),
• A sphenoid-navicularis ízület (Art.

  cuneonavicularis),

• A sphenoid csontok ízületei (Articulationes intercuneiformes)
• A külső sphenoid csont és a cuboid csont (Art. Cuneocuboidea) és az ízület között
• A tarsal-középtalp ízületek vagy Lisfranc ízületek.
• Diffrakció,
• Nyújtás és a
• Hozva és szétszedve és a
• Forgás
• Hajlítás és
• Nyújtás és a
• Be- és kifordulás.
• Az elülső és a hátsó tibio-occipitalis sípcsont (Pars tibiotalares anterius et posterius),
• A tibionavicularis rész (Pars tibionaviculare) és a
• Tibialis-sarokcsont rész (pars tibiocalcanea).
• Hátsó ízületi kamra (Art. Subtalaris) és
• Elülső ízületi kamra (Art. Talocalcaneonaviculare)