Térdkalács

Szinonimák

Patella törés, patella törés, patella ín, patella ín, patella ín, chondropathia patellae, retropatelláris arthrosis, patella luxáció, patella luxation Orvosi: Patella

• Normál térdkalács
• Diszplasztikus patella
• Displasztikus patella lateralizációval
• Retropatelláris porckárosodás

Funkció

A térdkalap átadja az elülső erőt comb izmok a sípcsontig a térdízület. A térdkalács patellája fizikai erőváltóként működik (hipomochlion). A maximális hajlítás és nyújtás során a térdkalács kb. 10 cm-re a combcsont csúszó vájatában.

Patella diszlokáció

A patella diszlokációjában (patella luxation) a patella kiugrott a comb. Ha a patella kiugrott, a kapszuláris szalagok mindig elszakadnak. A patella diszlokációjának kockázati tényezői a kopogtató térdek, a laza szalagkészlet (hiperlaxus) és az emelt patella. A térdkalács gyakorlatilag mindig kifelé esik a siklik útjából. Az ismét kiugrott térdkalács viseli annak kockázatát, hogy újra kiugrik.

A térdkalács betegségei

A térdkalács (patella) leggyakoribb betegsége arthrosis a térdkalács (retropatellaris artrózis). A patelláris betegségnek számos oka van arthrosis. A lehetséges okok rosszak lehetnek porcogó minőség az anális helyzet miatt, a térdkalács helytelen elhelyezkedése (facet hypoplasia, helytelen gerincszög), térddörgés, íjlábak, patella lateralizáció (a patella túlságosan csúszik ki a siklóhoronyban stb.)

), vagy a patella nincs megfelelően beállítva. (chondromalacia az Outerbridge szerint) fentről lefelé:

• Chondromalacia 1. fokozat
• Chondromalacia 2. fokozat
• Chondromalacia 3. fokozat
• Chondromalacia 4. fokozat

A Chondropathia patellae többnyire ártalmatlan, de gyakran nagyon fájdalmas térdkalács túlterhelés gyermekeknél és serdülőknél. Ezek úgy nyilvánulnak meg fájdalom a térdkalács mögött, amikor felmászik a lépcsőn és mélyen vesz guggolás.

A legtöbb esetben ez fájdalom 25-30 éves korig csökken. Biztosítani kell azonban, hogy a panaszok mögött ne legyen betegség oka. Az Osgood-Schlatter-kór a patelláris ín (= patellaris ín) beillesztési pontjának fájdalmas irritációjaként határozható meg.

A rögzítési pont a sípcsont elején helyezkedik el. Fiatalkorúnál csontritkulás, további kockázatot jelent, hogy a csontdarabok leválhatnak a sípcsontról és elhullhatnak, nekrotikussá válva. Az elhalt csontrészt aszeptikusnak is nevezik oszteonekrózisnak.

Az aszeptikus ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy nem fertőzés okozza. Osgood-Schlatter-betegség elsősorban a fiatalabb embereket érinti, gyakran 10 és 14 év közöttiek. Megfigyelték azt is, hogy a fiúk négyszer nagyobb eséllyel szenvednek Osgood-Schlatter-betegségben, mint a lányok.

A betegség csak egy térdet vagy mindkettőt érintheti. Feltételezzük, hogy a túlzott sport (különösen kocogás vagy ugrás) nagyon kicsi sérüléseket okoz, amelyek a betegség oka. A patellalis lateralizáció során a térdkalap túlságosan kifelé fut a comb.

Ez aszimmetrikus terhelést eredményez a térdkalácson (a külseje fokozott stressznek van kitéve). Ezt általában a térdkalács és / vagy a csúszó csapágy elmozdulása okozza, kombinálva a belső elülső combizmok gyengeségével (Musculus vastus medialis). A patella csúszásához nagy csúszófelületekre van szükség.

Van két bursa zsákok a térdízület amelyek lehetővé teszik ezt a csúsztatást. Közvetlenül a térdkalács előtt található az úgynevezett bursa praepatellaris, amely kisebb bőrsérülések esetén, néha minden látható ok nélkül, gyulladhat. Ennek a bursának a gyulladása (nyáktömlőgyulladás praepatellaris) messzemenő következményekkel járhat.

A kifejezett gyulladás térdfertőzéshez vezethet (térdízület empyemára), Vagy vér mérgezés. Emiatt a bursát el kell távolítani, ha a fertőzés súlyos. A Sindling-Larsen-kór a növekedési kor ritka betegsége (általában 10–14 éves).

Ez az alsó patella pólusának keringési rendellenessége. A legtöbb esetben ez a betegség következmények nélkül gyógyul, még a sport szabadsággal történő terápia nélkül. Bizonyos esetekben a patella megduplázódik, vagy nincs különféle csontmagok fúziója. A legtöbb esetben van egy további csont (patella bipartita) a patella felső külső negyedében, amelynek önmagában nincs betegségértéke.

Összesen legfeljebb hat csontok található. A töredékek számának növekedésével azonban korai kockázatot jelent porcogó nő a patella mögött a kopás. A sportolók gyakran szenvednek patella csúcs szindróma.

A patellar extensor készülékének krónikus, fájdalmas, degeneratív túlterhelési betegsége a patella csúcsa csont-ín csatlakozásánál. Amikor a patella kiugrik a szokásos helyzetéből, ezt patella diszlokációnak is nevezik. Néhány kockázati tényező elősegítheti a patella elmozdulását.

Ezek közé tartozik mindenekelőtt a fejletlen patella, az úgynevezett patella dysplasia. Ebben az esetben a patella gyakran túl kicsi, és a térd szalagos készüléke nem rögzíti kellően. Ez lehetővé teszi, hogy gyorsan kicsússzon a támogatásából.

Az ilyen patelláris diszpláziát azonban általában 20 éves kor előtt észlelik diszlokáció miatt, és a diszlokációk újra és újra bekövetkeznek. Az ilyen típusú diszlokációt elősegítő egyéb tényezők a térd szalagos készülékének, a kopogtató térdének (genu valgum) rossz fejlődése, a kötőszövetiés izomegyensúlytalanságok a felső és az alsó között láb. Mindezek a tényezők csökkenthetik a térdkalács rögzítését, hogy az felduzzadhasson.

A patella luxusának másik oka a balesetek. A legtöbb esetben ez a térd megcsavarodása egy sportsérülés részeként. A patella általában a térd külsejére csúszik.

A nőket valamivel gyakrabban érintik, mint a férfiak. Összességében a térdkalács csúszása nagyon fájdalmas. Diagnosztikailag a patella luxus általában első látásra kívülről látható.

Ezenkívül gyakran előfordul egy közös effúzió, amely véres lehet. A legtöbb esetben a patella ezután önmagában visszatér eredeti helyzetébe (redukció). Ennek ellenére a diszlokáció mögött ínszalag vagy porcogó orvosi tisztázást igénylő kár.

Ha a patella önmagában nem tért vissza normális helyzetébe, orvosnak kell áthelyeznie. A térd lassan megnyúlik, és a térdkalácsot egyik kezével szilárdan tartja, hogy az ne ugráljon túl hirtelen. Ezután lassan visszaállíthatja normál helyzetébe.

Ily módon elkerülhetőek a szalag- és porcsérülések. An Röntgen Ezután a térdét meg kell vizsgálni a patella helyzetének ellenőrzésére. Ezenkívül bármilyen csontos károsodás felismerhető a Röntgen kép.

Ha a patella ismételten kicsúszik a helyzetéből, például veleszületett patella dysplasia miatt, akkor a műtéti terápia jele lehet a jövőbeni visszatérő diszlokációk megelőzésére. Ha a patella laza és gyakran kicsúszik helyzetéből (patella elmozdulása), akkor ez általában a csigolyák, maga a patella rendellenessége (patella dysplasia) vagy a patella csúszó csapágyának rendellenessége (trochleadysplasia). A térdkalácsot az ín rögzíti a helyén négyfejű izom a comb elején, amely az alsó szakasz nyújtására szolgál láb.

Stabilizálja a térdízület fennmaradó szalagszerkezete is. Ez lehetővé teszi, hogy a trochlea porcos felületén csúszkáljon, amelyet a comb és az alsó végek alkotnak. láb csontok. Ha a térdkalács alakja nem éppen egyezik a csúszó csapágyával, akkor kiegyensúlyozatlanság lép fel, ami a térdkalap meglazulásához vezet a támaszában.

Ez rugalmasabbá teszi helyzetét. Ugyanez vonatkozik egy instabil szalagos készülékre, amely nem rögzíti kellően a térdkalácsot. Ez a patella hipermobilitását is eredményezi.

Izomegyensúlyhiány esetén az is lehetséges, hogy a patella nincs optimálisan rögzítve csúszócsapágyában. A térd helytelen elhelyezkedése, például a kopogás-térd helyzet, szintén jótékony hatással lehet. A fiatal lányokat különösen érinti a laza térdkalács.

A térdkalap zúzódását térdzúzásnak is nevezik, és általában sportbaleset vagy elesés okozza. Ez erős erőt gyakorol a térdkalácsra, amelyet röviden erősen összenyomnak a környező szövetekkel. A bőrön nincs komolyabb sérülés, de vér és a nyirok hajók a patella területén károsodhat, és maga a patella is károsodhat. Az érsérülés következtében vérzés lép fel a szövetben.

Kívülről a zúzódás a bőr vörös-kék elszíneződése és a lágyrész duzzanata látható. Ezenkívül az ízületi terület általában túlmelegszik és kipirosodik. Az effúzió súlyos fájdalom és a térdízület funkcionális károsodása.

Különösen a térd hajlítását (például lépcsőn való felmászáskor) érzékelik fájdalmasnak. Azonnali intézkedésként tanácsos azonnal megszüntetni az érintett térd minden stresszét, hogy ne növekedjen a kellemetlenség. A lábat is a lehető legmagasabban kell elhelyezni, mivel a duzzanatot állva a hidrosztatikus nyomás súlyosbíthatja.

A legjobb, ha a térdét jéggel hűtjük, mivel ez összehúzza a vér hajók és gyorsabban leállítja a vérzést. A fájdalom is enyhíthető ilyen módon. Végül a kívülről érkező enyhe nyomás csökkentheti a duzzanatot (például kötszer alkalmazásával).

Fontos biztosítani, hogy a kötés ne legyen túl szoros, hogy ne szakítsa meg a vérellátást. Ha a fájdalom nagyon súlyos, akkor fájdalomcsillapító kenőcsök vagy gyógyszerek is alkalmazhatók. Ha az ízületi folyadék nagyon súlyos, szúrás és a folyadék elszívása megkönnyebbülést nyújthat.

Ha a térdkalács sérül, mindig tanácsos orvoshoz fordulni. A térd részletes vizsgálatával az orvos tisztázhatja, hogy a térd fontos struktúrái (szalagok) vagy maga a térdkalács sérült-e meg. Ha a térdkalács csúszik, ezt gyakran veleszületett hajlam okozza patellaris dysplasia formájában.

Ebben az esetben a patella rosszul formált. Ezért vagy túl kicsi, vagy olyan alakú, amely nem egyezik a csúszócsapágyával. Ennek eredményeként a térdízületnél csökken a vezetése, és gyorsabban csúszhat.

Az erre hajlamos mozgások különösen a térd gyors forgási mozgásai. Ennek megfelelően a térdkalács leggyakrabban egy sportsérülés során csúszik el. A térd területén lévő laza szalagok szintén növelik annak kockázatát, hogy a térdkalács kicsúszik a helyzetéből.

Normális esetben a belső és külső szalagokból, valamint az ínből álló feszes szalagos berendezés elegendően rögzíti négyfejű izom. Ha nem ez a helyzet, akkor megcsúszhat. Az instabilitás oda is vezethet porckárosodás a térdízületben, amely általában fájdalomként nyilvánul meg az elülső térd területén.

Terápiás szempontból az instabilitást különösen az ínszalagos készülék rekonstrukciójával kezelik, hogy a térdkalap jobban rögzüljön. Bizonyos esetekben további stabilizációs intézkedésekre van szükség. Ha a patelláris stabilitás csak a növekedés során jelentkezik, akkor gyakran meg lehet várni, amíg a probléma a növekedési fázis végén magától megoldódik.

Ha nem, itt is szóba jöhet egy műtéti terápia. Ha a térdkalács rugalmasan támaszkodik a térdízületre, nyomás hatására lefelé mozgatható, majd ismét felugrik, a „táncoló patella” jelensége jelen van. Ezt az ízületi folyadék biztos jeleinek tekintik, és az orvosok tesztelik, amint gyanú merül fel a térdízület folyadékgyüleméről.

Ebből a célból a lábat kinyújtják, és a térdízület felett közvetlenül levő mélyedést egyik kezével lefelé simítják. Mivel van egy bursa, amely képes felszívni a megfelelő mennyiségű folyadékot, ezt így kell kifejezni. Ezután a folyadék összegyűlik a térdkalács alatt.

Ezután - miközben továbbra is nyomást gyakorol a mélyedésre - nyomást gyakorolunk a térdkalácsra. Ízületi folyadékgyülem esetén a térdkalácsot rugalmasan a térdízület felé lehet nyomni, és felszabadulásakor ismét felugrik, mivel a folyadék szintje felbuzdítja. A térdkalács ezen ugrását „táncoló patellának” nevezik.

Ha a patella sportolás közben kiugrik anatómiailag megfelelő helyzetéből, például anélkül, hogy közös effúzió lenne jelen, akkor patella diszlokációról van szó, amelyet általában vagy a patella, egy túl gyenge ligamentos készülék rendellenessége okoz, izomegyensúlytalanság. Ha a térdkalács eltörik, akkor ezt orvosilag a patella törés.Ez általában a térdre esés vagy közvetlen erőszakos hatás következtében történik. A. Tipikus tünetei patella törés olyan térd, amely már nem nyújtható ki és már nem képes elviselni a súlyát, valamint jelentős duzzanat, túlmelegedés és zúzódás a térd területén.

A láb már nem hajlítható meg, mert a térdkalács az ín támaszaként szolgál négyfejű izom és továbbítja az erőt a felsőtől a alsó láb. Abban az esetben, ha a törés, az erőátadás megszakad. Ennek megfelelően általában a térdízületben súlyos fájdalom és teljes instabilitás érzése jelentkezik.

Ritkábban fordulnak elő olyan törések, amelyekben az egész lágyrész szétszakadt (nyitott törés). A diagnózis megerősítése érdekében a térdízület rendszeres vizsgálata mellett egy röntgen veszik, amelyen a töredékek jól láthatók. Ily módon a kezelőorvos már dönthet a jelzett terápiáról.

Mivel a térdkalács erős izmokhoz kapcsolódik, a törés darabokat általában széthúzzák, hogy ne feküdjenek egymás mellett, hanem inkább a térdízület területén mozduljanak el. Ennek megfelelően a törött térdkalács általában nem kezelhető konzervatív módon, de sebészeti beavatkozást igényel. A megfelelő terápia az anatómiai állapotok megfelelő helyreállításával különösen fontos, mivel egyébként a térdízület állandó funkcionális korlátai jelentkezhetnek.

A patella töredékek helytelen elhelyezkedése további sérüléseket okozhat a térdízületben, és rossz testhelyzethez vezethet a test másodlagos helyzete miatt, valamint következményesen károsíthatja a lábat és a csípőt. Konzervatív kezelés immobilizáció formájában a vakolat öntés csak akkor lehetséges, ha a törés nincs elmozdítva, vagyis a töredékek a megfelelő helyzetben maradnak. A vakolat célja a későbbi elmozdulás megakadályozása, hogy a patella újra normálisan gyógyulhasson.

Ha műtéti terápiára van szükség, a fragmenseket egymáshoz rögzítik, és helyreállítják a néha megsérült szalagos apparátust. Ezenkívül a térdkalácsot intraoperatív módon röntgensugárzással ellenőrizzük, hogy helyesen állítottuk-e vissza. Még egy milliméteres helytelen elhelyezkedés is később a térdízület működésének releváns korlátozásához vezethet.

Különösen fontos, hogy a töredékek rögzítése nagyon stabil legyen, különben a combizmok erős húzásával ismét széthúzhatók. Ha az ízület felülete így nem megfelelően áll helyre, arthrosis könnyen kialakulhat, fájdalom és mozgáskorlátozás kíséretében. Annak elkerülése érdekében, hogy a patella törés kezdettől fogva térdvédőt kell viselni, különösen a fokozott kockázatú sportok esetében (görkorcsolya, korcsolyázás, gördeszkázás, kerékpározás).

Esés esetén ezek oda vezetnek, hogy az erő nem közvetlenül a térdkalácsra hat, hanem felszívódik és jobban eloszlik. Ennek eredményeként a törések általában megelőzhetők.