Ősszel időskorban

Bevezetés

A demográfiai folyamatok eredményeként Németország népesedési struktúrája évtizedek óta változik. A csökkenő születési arány és a várható élettartam megváltoztatja a generációt egyensúly az idős polgárok javára. A Szövetségi Építési, Városi Ügyek és Területkutató Intézet tanulmánya szerint Németországban az átlagéletkor 43-ban 47 évről 2030 évre emelkedik, és a 80 évesek népességcsoportja várhatóan 60% -kal nő 2030.

Az idősebb emberek arányának növekedése a teljes népességben új, nagy kihívásokat jelent a tudomány és a politika számára. Az idősek megelőzése (prevenciója) és rehabilitációja egyre fontosabbá válik az EU - ban Egészség és gondozási rendszer (növekvő költségek, gondozási hiány, támogatott életmód hiánya stb.). A függetlenség megőrzése a lehető legjobb módon Egészség és az életminőség a mai idősek egyik fő célja.

A várható élettartam növekedésével azonban gyakran több fizikai korlát is jár. A betegségtől való félelem mellett ill demencia, különös hangsúlyt fektetnek az idős polgárok azon aggodalmára, hogy állandó sérüléseket tapasztaljanak a sérüléssel és annak következményeivel (esetleges érvénytelenség, az önrendelkezés korlátozása, a várható élettartam csökkenése) következtében. A 30 év felettiek körülbelül 60% -a évente többször elesik, míg a 50 évesek körében már 80% az esés kockázata.

Az idősek sérülésének kockázata az időskori eséstől számos tényezőtől függ: az időskori esések leggyakoribb okai. Az időskor elesésének legféltettebb szövődménye a törés az nyak combcsontja, ami gyakran fogyatékossághoz vezethet, legrosszabb esetben pedig a műtétet és fekvést követő szövődmények miatti halálhoz.

• Szédülés és egyensúlyhiány
• Szívbetegség link
• szélhámosság
• Szemproblémák
• csontritkulás
• Csökkentett erő, mobilitás és érzékenység
• Önbizalomhiány vagy túlzott önbizalom

Egyedül a bukástól való félelem, amelyet médiainformációk, saját tapasztalatok vagy a baráti vagy családi körben bekövetkező „bukási tapasztalatok” kevernek fel, jelentős bizonytalanságot okozhat az időseknek a mindennapi tevékenységekben.

A „Bukás utáni szindróma” kifejezés a félelem és az esés kölcsönhatását írja le, miután az érintettek már megtapasztalták a következményekkel járó vagy következmény nélküli zuhanási traumát (balesetet). A traumatikus tapasztalatokból eredő bizonytalanság az időskori elesés kockázatához vezet, és ennek következtében tovább növeli. A szorongás és az elkerülés spirálja a funkcionális képességek, az önbizalom és az önállóság elvesztésével alakul ki.

A „fiatal at szív”Különböznek azoktól az idősektől, akik meglehetősen túl óvatosak a félelmek miatt, akikre a túlzott kockázatvállalási hajlandóság és fizikai képességeik túlértékelése jellemző. Magas kockázatú idős sportokat végeznek, és maguk szeretnek javítani, kertészkedni és házimunkát végezni a létrákon. Ez a magatartás egyrészt elősegíti a testi és szellemi életet alkalmasság és a mobilitás, de másfelől az időskor megnövekedett elesési kockázatával is jár.

• Gazdaságtalan, szorongó mozgások
• Kerülési stratégiák és csökkentett mindennapi tevékenységek (emberek tömege, lépcsőzés, túrázás vagy magas kockázatú háztartási tevékenységek)
• Izomzavar (inaktivitás következtében)
• Csökkent koordináció és reakcióteljesítmény

A zuhanások elkerülése egyensúlyt jelent a túlzott óvatosság és a kockázatvállalás között. Az idős kor csökkenésének elkerülése érdekében a lehető legjobb megelőzés célzott fizikai aktivitást, valamint a köz- és magánkörnyezet alkalmazkodását hozza az idős emberek igényeihez.

• Idősek számára alkalmas apartmanok
• Nyilvános lépcsők jelölése
• Megfelelő világítás
• Hóeltakarítás és aprítás jeges körülmények között
• A szegélyek lesüllyesztése
• A macskaköves járda elkerülése
• Jelzőfények (optikai és akusztikai)
• Kapaszkodók veszélyes utakon
• Segítség a lépcsőkön, WC-kben és WC-k emelésében a középületekben és az éttermekben
• A botlás veszélyének elkerülése (körülötte fekvő tárgyak, sima, nedves padló)
• Elegendő világítás mindenhol
• Biztos lábú cipő a lakáson belül és kívül
• Séta segédeszközök + lépcsőházak elérhető távolságban
• WC ülések felerősítője
• Segédfogantyúk a lépcsőn, WC-kben, zuhanyzóban
• Korlátok a hosszú folyosókon
• Stabil ülőbútor karfákkal, ágyak az idősek számára
• D-vitamin ellátás
• Elegendő mennyiségű ivás (napi 1-2 l folyadékbevitel)
• Otthoni segélyhívó rendszer telepítése
• Külső támogatás megszervezése
• Képzési program az esések megelőzésére

fenntartása egyensúly a test súlypontjának a támasztó felületen (pl. a lábakon) történő irányítását jelenti a külső hatások sokfélesége ellenére, amelyek nem mindig kiszámíthatók.

Irányítható, kiszámítható hatások a szabályozásra egyensúly tudatosan végzett tevékenységek, például emelés a láb egy lépést megtenni, lehajolni álló helyzetből, elérni egy távoli tárgyat vagy felmászni egy létrán. Kiigazodhatunk / felkészülhetünk ezekre a kiszámítható hatásokra (előrejelzés, proaktív egyensúlyszabályozás); az egyikre toljuk a súlyunkat láb ellenőrzött módon emelje fel a másik lábát. 2. a reaktív egyensúly szabályozása rendkívül fontos az előre nem látható zavaró hatások szempontjából.

(pl. a távolság téves megítélése, a hátulról érkező ütés vagy a fekete jég kizökkenthet minket az egyensúlyból). A test az egyensúly zavaraira különböző válaszokkal reagál: Idősebb embereknél ezek a reakciók gyakran késnek a lassabb támogatás és védekezés miatt reflex. Ezen kívül hiánya miatt láb erő és mobilitás, általában nem lehet befogadni az időskor esését.

• A lábak és a törzs izomaktivitásának spontán növekedése (a test súlypontjának egyensúlyban tartása érdekében)
• Kiegyensúlyozó lépések
• Reflektív megfogás szilárd tartás után

Az egyensúlyunk ellenőrzésében a mi agy a reteszelő egyensúlyi rendszerek üzeneteire támaszkodik: 1. szomatoszenzoros rendszer: A bőr, az izom és az ízületi receptorok információinak feldolgozásával, amelyek érzékelői a testben el vannak osztva (a szem érzékszervei mellett orr, száj és fül), a szomatoszenzoros rendszer lehetővé teszi a nyomás, tapintás, rezgés, fájdalom és hőmérséklet. Szoros anatómiai és funkcionális kapcsolatban áll a motorrendszerrel (idegek, ízületek, izmok). Minden érzéki érzékelés, a látás kivételével szag, íz a hallást pedig a szomatoszenzoros rendszer rögzíti és észleléssé alakítja.

Az agykéreg egy bizonyos részével együttműködve, amelynek fő feladata a mozgási információk rögzítése, felismerik a háromdimenziós struktúrákat, rögzítik a mozgásinformációkat, és a test, a kar és a kéz helyzetét a térben meghatározzák és érzékelik, anélkül, hogy megnéznék. . 2. vestibularis rendszer: A vestibularis rendszer a vestibularis szervből (egyensúlyi szerv = ívek, kamra és saccula) áll. a belső fül. Megméri a fej minden síkban fejdöntés és fejhelyzet a testhez és az űrhöz viszonyítva, valamint vízszintes gyorsulás (gyorsabb járás) és fel-le mozgás (ugrás).

Ezt az információt jelentik a agy és az agy különféle régióiban dolgozzák fel, különösen az kisagy, amely reakciókat indít az egyensúly szabályozására, ha zavarokról számolnak be. Ezt követően a vestibularis rendszer visszajelzést kap arról, hogy az egyensúly korrekciója sikeresen megtörtént-e. 3. vizuális rendszer: A vizuális rendszer magában foglalja a retina és a szemet látóideg, valamint a agy.

A vizuális rendszer állandó cserében működik a többi egyensúlyi rendszerrel. A szomatoszenzoros és a vestibularis rendszer zavara esetén az érintett személynek kompenzálnia kell a vizuális rendszeren keresztül. A mindennapi életben fix pontokat keresnek a szemükkel, hogy ellensúlyozzák az egyensúly korlátozott szabályozását.

Ez a szemen keresztüli kompenzáció nem elég hatékony, és sok mindennapi tevékenység során veszélyt jelent az egyensúlyra.

• Szomatoszenzoros rendszer (tapintható információk az izmokról, inakról és ízületekről)
• Vestibularis rendszer (egyensúlyi szerv a belső fülben)
• Vizuális rendszer (vizuális ellenőrzés a szem felett)

Az elesés egyéni kockázatának felmérését az orvos és a gyógytornász végzi: A vizsgálat a beteg részletes kikérdezésével kezdődik a jelenlegi helyzetről és a korábbi kórelőzményről. (A kórtörténet) Mérlegteszt eljárás: 1. Hegyi mérleg skála: Annak érdekében, hogy fel lehessen mérni az egyensúlyt és az esés kockázatát, és a vizsgálati eredmények alapján kezelési koncepciót lehessen kialakítani, a Mountain Balance skála használható.

Az egyensúlyt különféle mindennapi helyzetekben vizsgálják. A mozgásátmeneteket vizsgáljuk: A teszt eredményei alapján a pontos egyensúlyhiány értékelhető és szűkíthető különböző területekre. Egy bizonyos pontséma szerint fel lehet mérni a bukás kockázatát.

Az edzésprogramot a hiányok szerint és a lehető legkülönbözőbb módon állítják össze. A teszt megismétlése az időskori elesés kockázatának felmérésére 3 hónapos egyensúly és erősítő edzés. 2. széklet álló teszt: Felméri azt az időt és biztonságot, amely ahhoz szükséges, hogy egy személy egymás után ötször felálljon egy rendes székről anélkül, hogy kezét támasztaná.

Ezt a tesztet összehasonlítási kritériumként kell használni 3 hónap egyensúly és erősítő edzés a siker mérésére és motivációs ingerként. 3. álló tesztek: Az álló tesztek során a következő gyakorlatokat kell elvégezni, különböző gyakorisággal és ismétlésekkel: Felmérni, hogy az illető képes-e elvégezni a különböző állási helyzeteket és azokat az idő múlásával megtartani. Az ismételt tesztet 3 hónap edzésprogram után kell elvégezni.

4. erőpróba: Az erőpróbák során megvizsgálják a törzs és a láb izmait. Az erőpróbák megismétlését 3 hónap után el kell végezni, megelőzésként az időskori esések ellen, hogy megerősítsék a képzés sikerét.

• A fekvéstől az ülésig
• Üléstől állványig
• Nagy vagy kis tartófelülettel állva (csukott szemmel)
• Indulás és leállítás
• Tárgyak felvétele
• Fordulva állva
• Egylábú állvány
• Mezítláb állva csukott lábbal 10 mp.

  Mezítláb áll, amikor az egyik láb kissé előrefelé / 10 mp.

• Állj mezítláb, amikor mindkét láb egymás mögött van (lúdtalp) / 10 másodperc.
• Mezítláb egy lábon állva / 30 másodperc
• Csukott szemmel állva

1. edzésprogram az elesés kockázatának csökkentésére: A fizioterápiában az esésmegelőzés (az esés kockázatának csökkentése) széles munkaterületet jelent és egyre nagyobb kihívást jelent. A tájékoztatás és tanácsadás, valamint a megelőző testmozgás programjának oktatása történhet akár egyéni kezelésben, akár csoportokban. Az egyéni kezelés különösen ajánlott azoknál a betegeknél, akik már szenvedtek következményekkel járó esést, például a combcsont után nyak törés akiket osteosynthesis vagy csípő TEP (mesterséges csípőizület).

Azok az idős emberek, akik hallás-, látás- vagy mentális fogyatékosság miatt már nem képesek átvenni és végrehajtani az utasításokat egy csoportban, szintén egyéni kezelésben részesüljenek. A testmozgás program tartalmaz egyensúlygyakorlatokat, erősítő edzésés reakcióképzés. 2. alkalmasság edzés Fitnesz edzés az edzésprogram részeként értelmezik, hogy megakadályozzák az időskori eséseket. A testmozgási programnak és a napi fitnesz edzésnek a mindennapi élet rendszeres rutinjává kell válnia, mint pl. fogmosás.

Kb. 3 hónapos képzéssel számolni lehet a zuhanás kockázatának jelentős csökkenésével (különböző tanulmányok szerint 30-50% között van). A siker az életkortól és a meglévő fizikai korlátoktól függ.

3. egyensúlyi gyakorlatok az esések megelőzésére:

• Szűk napi 30-45 perces séták
• Nordic Walking
• Lépcsőzés
• Gyalog vásároljon a bevásárlókocsival
• Kerti munkák vagy séta a kertben
• Erdő egyenetlen talajon jár
• Az egyéni kezelésben vagy csoportban megtanult gyakorlási programot rendszeresen, hetente háromszor kell végrehajtania, a gyakorlatokat az egész napra elosztva.
• Nem kell minden gyakorlatot egy munkamenetben elvégeznie, minden gyakorlathoz külön prioritásokat kell meghatároznia.
• Engedjen magának szünetet az egyes gyakorlatok között, amelyekben mélyen és nyugodtan lélegezhet. Ezeket a szüneteket leülve lehet elvégezni, a légzési gyakorlatok pl. a kocsiülésben. -fénykép
• Minél hosszabb ideig és folyamatosan folytatja edzésprogramját, annál könnyebb lesz végrehajtani.

  Kezdetben lehetséges panaszok, például B. Az izmok merevségének érzése a gyakorlatok után eltűnik az erő növekedésével és alkalmasság.

• Vigyázzon a biztonságára! A mérleggyakorlatok során egy rögzített tárgynak (fotel háttámla, korlát) legyen elérhető közelségben.

  Szédülés esetén le kell ülni. Esetében mellkasi fájdalom vagy légszomj a gyakorlatok során, kérjük, forduljon orvosához.

• A gyakorlatot lassan és kontrolláltan hajtsa végre
• Ügyeljen az egyenletes légzésre
• Minden gyakorlatot 20-30 másodpercig végezzen 3 ismétléssel
• Minden gyakorlat után tartson kb. 10-20 másodperces szünetet

Kiinduló helyzet oldalsó helyzet jobb az ágyban Gyakoroljon gyors gördülést jobbról balra és hátra Kiinduló helyzet fekvő helyzetben az ágyban Gyakorlás jobbra vagy balra A visszatérés szintén oldalirányban történik Induló helyzetű ülés az ágy szélén Gyakorlat Végrehajtó nyújtókar távol emelt hüvelykujjal, és mozgassa különböző irányokba (fel / le, jobbra / balra), tekintet rögzítési gyakorlatok: Kövesse a hüvelykujj mozgását a szemével Kezdő helyzetben üljön az ágy szélén, függőleges lábakkal kezeket keresztbe tesznek a fej mögött, a könyökeket kifelé nyomják) Gyakorolják a felsőtest oldalirányú lejtését jobbról balra (mint az óra inga) Kiinduló helyzetben üljön az ágy szélén, függőleges lábakkal (a kezek a fej mögött vannak keresztezve) , a könyökét kifelé nyomva) Gyakorlási mozdulatok A fej és a felsőtest mozgásának visszafordítása / liSzállítási helyzet Ülés az ágy szélén, a lábak a padlón a testmozgás súlya o f a felsőtestet kinyújtott karokkal előre, hátra, oldalra tolva Gyakorlási helyzet: Felállni az ágy szélétől karjaival a súly előrefelé tolásával Tornaterület: pezziballon ülve Gyakorló helyzet: Oldalt kinyújtott karok, a súly elmozdulása előre, hátra, oldalra Gyakorlási helyzet: egyenesen áll, csípő széles

• Járjon a helyszínen nyitott / csukott szemmel
• Forduljon meg a helyszínen kis lépésekkel, nyitott szemmel (növekedés: csukott szemmel)
• Álljon csukott szemmel 20-30 másodpercig; álljon a lábujjaira, tartsa 20-30 másodpercig (növelje: rövidre csukja be a szemét)
• Változtassa a testtömeget hátulról a sarokig, előre a lábujjakig és hátrafelé, a karokkal ellenkező irányban (a karosszék elérhetővé tételéhez)

Kiinduló helyzet: függőleges, csípőig tartó testtartás Gyakorlási teljesítmény: mozgassa a testsúlyt a jobb / bal lábra, kissé emelje meg a szabad lábat, ne tartsa 30 másodpercnél tovább (fotel!) (Növelje: nyújtja a karokat a mennyezetig) Kiinduló helyzet: álló helyzetből A testmozgás teljesítménye: tolja a testsúlyt a jobb / bal lábra, a szabad lábát terítse kifelé, majd keresztezze a másik lábát, (fotel!)) Kiinduló helyzet: egyenesen álló szék, a közelben lévő szék a testmozgáshoz teljesítmény: lépésbetétbe lépés, egyik kezével a székre támaszkodás, szabad kézzel a tárgy felemelése a padlóról Kiindulási helyzet: különféle támaszokon való állás Gyakorlási teljesítmény: szőnyegek, habpárnák, légpárna, billenő tábla, fonó, mini trambulin, (biztonság!) Lépjen fel: csukott szemmel Ezen felül: ringató a hintaszékben