Immunszcintigráfia egy radiológiai diagnosztikai eljárás a nukleáris orvoslás területéről. Ez magában foglalja az úgynevezett radioaktívan jelölt anyagok invazív alkalmazását antitestek a betegen keresztül ér, amelyek aztán felhalmozódnak a gyulladás vagy tumorszövet.
Mi az immunszcintigráfia?
Immunszcintigráfia invazív módon alkalmazza az úgynevezett radiojelzetteket antitestek egy betegen keresztül ér, amelyek aztán felhalmozódnak a gyulladás vagy a tumorszövetben. Immunszcintigráfia mesterséges antitestek, azaz ezek nem természetes antitestek, mivel a vér, de erre a célra mesterségesen termelt antitestek. A céltól függően azonban csak egyedi antitestfragmenseket használnak, azaz nem a teljes antitestet. Mind a fragmens, mind a teljes ellenanyag radioaktívan jelölhető. Erre a célra úgynevezett nyomjelzőket használnak, amelyek például radioaktív technéciumot tartalmaznak. Az immunszcintigráfiában azonban más radioaktív nuklidokat is alkalmaznak. Ezeket az antitesteket, amelyeket a nukleáris gyógyszer laboratóriumában jelölnek, fecskendőben intravénásan adják be a betegnek. Ezután a véráram gyorsan eloszlatja az antitesteket a test összes szövetében és szervében. Immunszcintigráfiát alkalmaznak ezen radioaktívan jelölt antitestek szelektív dúsítására a gyanús helyeken gyulladás, elsődleges daganatok vagy metasztázisok. Ha az antitestek felhalmozódtak rák sejteket vagy gyulladásos sejteket, akkor ezeket a radioaktív komponens úgynevezett gamma kamerával detektálja.
Funkció, hatás és célok
Az immunoszcintigráfia sokáig kísérleti eljárás volt, de aztán a klinikai orvoslásba került. Az alkalmazás bonyolultsága, a lehetséges mellékhatások és nem utolsósorban a magas költségek miatt az eljárást csak célzottan alkalmazzák speciális problémákra, különösen az onkológiában. Az indikációk, azaz az immun alkalmazási területei szcintigráfia onkológiai és gyulladásos kérdések, például az elsődleges krónikus diagnózisban sokízületi gyulladás, PCP. Az immunszcintigráfiát azonban elsősorban a rosszindulatú daganatok diagnosztizálásában és nyomon követésében alkalmazzák. A tumor diagnosztikájában az immunszcintigráfia a monoklonális antitestek bizonyos tumorok felszínén található, nagyon specifikus antigénszerkezetek ellen irányul. A megfelelő jelölt antitestek kötődése ezért szigorúan specifikus, és eddig csak néhány tumortípusra korlátozódhat. Az immunszcintigráfiát általában más onkológiai vizsgálatok előzik meg. Az immunhasználat javallata szcintigráfia A tényleges beadás szövettani, azaz finomszöveti eredményektől, valamint a vér. Az onkológiában az immunszcintigráfia fő alkalmazási területei az végbélrák, sigmoid carcinoma és nemHodgkin-limfóma, a nyirokrendszer rosszindulatú betegsége. NemHodgkin-limfóma, az immunszcintigráfiát nagyon fontosnak tartják a folyamat során terápia és a sugárzás tervezéséhez adag mert terápia. Ebben a daganattípusban a radioimmunterápiát általában nem hajtják végre anélkül, hogy megvárnák az immunszcintigráfia eredményeit. Gyulladásos folyamatokban az immunszcintigráfiát úgynevezett gyulladásként alkalmazzák szcintigráfia. A jelzett antitestek dúsíthatók specifikusan vagy nem specifikusan. A specifikus dúsításhoz monoklonális antigranulocita antitesteket használnak, amelyeket technéciummal jeleztek. Az antitestek gyorsan kötődnek a fehérje specifikus frakciójú granulocitákhoz vér sejtek, amelyek jelen vannak a véráramban. Ezek a jelölt granulociták aztán a gyulladás feltételezett helyére vándorolnak, és végül ott felhalmozódnak. Az immunszcintigráfiát a-ként is alkalmazzák terápia olyan súlyos folyamatok esetén, amelyek gyógyszeres kezeléssel nem befolyásolhatók. Ebben az esetben az immunszcintigráfia radiofarmakonként működik a gyulladásos fókuszban; a gyulladásos fókusz radioaktív pusztulása - akár átmenetileg is - megállítja a kóros folyamatot. Az úgynevezett nem-specifikus dúsításban nem használnak mesterséges antitesteket, de humán immunglobulin radioaktívan technéciummal van ellátva. Ez a folyamat nem foglal magában semmilyen specifikus kötődést a granulocitákhoz. Az immunoszkintigráfiát a nukleáris orvostudományban hagyják jóvá krónikus visszatérő gyulladás és hosszan tartó lázas állapotok értékelésére. Miután a radioaktívan jelölt antitesteket minden immunszcintigráfiai alkalmazásban elkészítettük, azonnal vénásan igazgatás a technécium rövid felezési ideje miatt szükséges. Utána igazgatás, a várakozási idő 1 és 72 óra között van a gamma kamera alatti értékelésig, az indikációtól függően. Világos diagnosztikai diagramot kapunk, hasonlóan pajzsmirigy szcintigráfiamutatja a radioaktívan jelölt antitestek felhalmozódását a célterületen. A gamma kamera folyamatosan rögzíti a technécium radioaktív bomlását, amellyel az antitesteket korábban jelölték.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
Az immunszcintigráfia néhány nem elhanyagolható kockázatot, mellékhatást, veszélyt és sajátosságot hordoz magában. Az abszolút ellenjavallat a graviditás, ezért az eljárás során nem szabad alkalmazni terhesség. A laktációs időszak, a szoptatás viszonylagos ellenjavallat. A csecsemő kockázatának biztonságos megelőzése érdekében a szoptatást legalább 2 napig meg kell szakítani. Az ismételt vizsgálatok szintén viszonylagos ellenjavallatok. Az immunszcintigráfiát csak 3 hónap elteltével szabad megismételni a viszonylag magas sugárterhelés miatt. Minden immunszcintigráfia előtt radiológusoknak és onkológusoknak pontos kockázat-haszon értékelést kell végezniük. Ennek oka a késői rosszindulatú daganatok kockázata karcinóma vagy leukémia különösen a radioaktívan jelölt antitestek alkalmazása növeli. Ha a rosszindulatú daganatok évekkel az alkalmazás után jelentkeznek, nem mindig kapcsolódnak közvetlenül egy korábban elvégzett immunszcintigráfiához. Ha rosszindulatú daganatok fordulnak elő, a kezelő onkológust tájékoztatni kell a korábban elvégzett diagnosztikai vagy terápiás immunszcintigráfiákról, még akkor is, ha ezek nagyon régen történtek. Mellékhatásként allergiás reakciók a beadott radionukliddal szemben, beleértve az allergiás reakciókat is sokkis előfordulhat.
