Diagnózis | A fül keringési rendellenessége

Diagnózis

Keringési rendellenességek a fülben általában a halláskárosodás és / vagy olyan hangokkal, mint a sziszegés a fülben. Fontos megkülönböztetni ezeket a klinikai képeket és megtudni azok okait. Megtudni, hogy a fül melyik szerkezete felelős a halláskárosodás, különböző tesztek alkalmazhatók.

A hangvilla segíthet megkülönböztetni a sérüléseket a belső fül or középfül. Ha a keringési problémák okozzák a kényelmetlenséget, a károsodás általában a belső fül. Az úgynevezett audiogram segíthet annak kiderítésében, hogy mely frekvenciákat érinti az halláskárosodás.

Ez magában foglalja a hangok bizonyos frekvenciákon és hangerővel történő lejátszását fejhallgatóval, valamint a hallható hangerő meghatározását. Bizonyos szokásos teszteket nem szabad elfelejteni a keringési zavar miatti hirtelen halláskárosodás diagnosztizálásakor. Meghatározása vér nyomás különösen fontos.

Nagyon magas vagy alacsony vér a nyomás a keringési rendellenességet jelezheti a belső fül, amely megmagyarázná a tüneteket. Továbbá fontos megvizsgálni a vér bizonyos rendellenességek esetén, mivel ezek például jelzést adhatnak a érelmeszesedés. Ahhoz, hogy tisztázni lehessen nemcsak a rendellenesség lokalizációját, hanem szükség esetén a hallásvesztés egyedi okát is meg kell találni, képalkotó technikákat kell alkalmazni. A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) a leggyakrabban használt módszer erre a célra, mivel ez a diagnosztikai módszer lehetővé teszi a „lágy szövetek”, mint pl. hajók és a kötőszöveti hogy különösen jól ábrázolják. Kontrasztos közeg alkalmazásával felmérhető a véráramlás, és bizonyos körülmények között a belső fül keringési rendellenessége található.

Tünetek

A tünetek: keringési rendellenességek a hallásvesztés és / vagy a hangok, például zaj észlelése. A halláskárosodás mértéke személyenként változhat, de általában csak az egyik fülét érinti. Mivel néha csak bizonyos frekvenciák veszítenek, a hangokat csak torzítva lehet érzékelni.

Szintén figyelemre méltó, hogy többnyire a hangos zajokat kellemetlenül érzékelik. Gyakran érezhető az érintett fül nyomásának érzése is. Mivel az egyensúly szerve a belső fül közvetlen közelében helyezkedik el, szédüléses varázslatok is előfordulhatnak, amelyek a keringési zavarhoz kapcsolódnak. Fülzúgás olyan klinikai kép, amelyben az érintett személy olyan hangokat érzékel, mint egy zörej, amely nem kívülről érkezik, és ezért csak az érintett személy érzékeli.

Alapvetően meg kell különböztetni a két különböző formát fülzúgás: szubjektív és objektív fülzúgás. Szubjektív fülzúgás nem a fülben lévő forrás generálja, és akkor is fennáll, ha a idegek amelyek információt továbbítanak a belső fülből a agy megszakadnak. Az objektív fülzúgás a belső fülben elhelyezkedő forrásnak tulajdonítható.

A keringési rendellenességek által okozott fülzúgás a fülzúgás mindkét formájához vezethet. Anomáliák a vérben hajók irritációt okozhat a belső fülben, amelyet aztán zajként érzékelnek. Ha azonban csökken a vérkeringés, ez hirtelen halláskárosodáshoz és ennek eredményeként szubjektív fülzúgáshoz is vezethet.

Csakúgy, mint a hallószerv, az érzéke egyensúly a fülünkben található. Ha a szerv szerveinél alacsonyabb a kínálat egyensúly következtében keringési rendellenességek a fülben ott komoly károsodás léphet fel. Ezek megzavarhatják a szervét egyensúly és ezáltal szédülést okoz.

A tünet szédülésével megkülönböztetik a rotációs szédülés, amely úgy érzi, mintha körhintában lennénk, és ringatnánk a szédülést, ami inkább hasonlít a hajón érzésre. Keringési problémákkal mindkét szédülés előfordulhat. A keringési rendellenességgel járó fülcsengés a fülnek a hallásért felelős részének köszönhető.

Az egyik lehetséges ok a hallásszerv károsodása a vérkeringés hiánya miatt. Ebben az esetben vagy az idegrostok, amelyek összekapcsolják az érzékszervi sejteket a agy vagy maguk az érzékszervi sejtek is megsemmisülhetnek. Bizonyos frekvenciatartományokban a fül már nem képes érzékelni a hangokat.