Az izom-csontrendszer a test összetett szervrendszeréből áll, amely nemcsak a fizikai forma biztosítását teszi lehetővé, hanem a testtartást és nem utolsósorban a fizikai mozgást és mozgást is szolgálja. A tartó készülékkel, a passzív mozgásszervi rendszerrel együtt a test aktív mozgásszervi rendszere funkcionális egységet alkot.
Mi a mozgásszervi rendszer?
A mozgásszervi rendszert elsősorban a passzív és az aktív izom-csontrendszer között különböztetik meg, bár a differenciálás nem mindig egyértelműen történik, mivel az izmok összehúzódásuk révén is mozgékonyak. Az aktív mozgásszervi rendszer, amely elsősorban a test mozgását (mozgékonyságát) szolgálja, magában foglalja a csontvázizmokat, bár a segéd- és kiegészítő szervek is az aktív mozgásszervi rendszerhez tartoznak: inak, fasciae, ínhüvely és bursae az aktív mozgásszervi rendszer ezen úgynevezett segédszervei közé tartozik. A passzív mozgásszervi rendszer magában foglalja a csontvázat, mint támogató berendezést, valamint a kapcsolódó részeket, mint pl. csontok, ízületek, porcogó, szalagok és csigolyaközi lemezek.
Anatómia és felépítés
A passzív mozgásszervi rendszer elsősorban a test formáját és alátámasztását teszi lehetővé. Így a mozgásszervi rendszer egy rögzített részből és a mozgó szervekből áll. Ezáltal a csontos csontváz lehetővé teszi a test szükséges alakítását és támogatását. A mozgást viszont a vázizmok teszik lehetővé, amelyek az aktív mozgásszervi rendszerhez tartoznak. A inak, amelyek egyrészt szilárdan kapcsolódnak a csonthoz, de másrészt az adott izomban is lehorgonyozódnak, erőátvivőként működnek. Ha szükséges, egyesek húzási iránya inak szalagok irányítják át. Ezenkívül ezek feladata a biztonság és az erősítés ízületek terhelés alatt.
Funkció és feladatok
A csontváz, mint a mozgásszervi rendszer legfontosabb része, különböző alakúak csontok. Ezek közé tartozik a lapos csontok vagy hosszú csontok, valamint más típusú csontok, amelyek részben összeolvadnak. Nemcsak fenntartják a test formáját és mozgékonyságát, hanem védik is a testet belső szervek, lehetővé téve működésüket (példa: a bordák váza, amely nélkül lélegző nem történhetett meg). Kötések kösse össze a csontokat egymással, és ezáltal határozza meg a csontok sugarát és mozgásirányát. Az aktív izom-csontrendszer részét képező csontvázizmok összekapcsolódásként szolgálnak két különböző csont között, és legalább egy ízületen keresztül, inak segítségével kapcsolódnak a csontokhoz. Ha egy izom megrövidül, az ízület két csontja egymás felé húzódik. Az izmok maguk is csak szerződhetnek (szerződhetnek); az eredeti helyzetükhöz való visszanyújtáshoz egy vagy több izomra van szükség, amelyek viszont az ízület másik oldalához kapcsolódnak és ellentétes mozgásirányt fejtenek ki; ezt az izomtípust az orvostudomány ellentétes izomnak nevezi. De vannak olyan izmok is, amelyek két vagy több részre oszlanak, és különböző pontokon rögzülnek, még a csont különböző végein is. Kiemelkedő példák: bicepsz, tricepsz vagy négyfejű. Annak érdekében, hogy az izmok által kifejlesztett erő csontmozgássá alakuljon át, a két funkcionális együttest össze kell kapcsolni. Ezt az inak biztosítják, amelyek erős, ugyanakkor kollagén és rugalmasak kötőszöveti. Az inak rostjai párhuzamosan helyezkednek el a húzás irányával. Az izom inai közvetlenül összeolvadnak az izomrostokkal, és a csont kiemelkedéseiből vagy érdesített területeiből származnak. Az ín és az ínlemezek és az ínhüvelyek mellett fontosak az ínszalagok is, amelyek a mozgásszervi rendszer részét képezik. Általában ezekből állnak kollagén rostok, néha rugalmasak is kötőszöveti. Feladatuk az ízületek támogatása vagy a csontok egymás elleni elmozdulásának megakadályozása, ezáltal megakadályozva az inak vagy izmok túlfeszülését. A szalagok vagy közvetlenül az ízületekben, vagy körülöttük találhatók. A bursae szintén a mozgásszervi rendszer része: mint egy védőpárna, éppen olyan helyeken találhatók meg, amelyek potenciálisan veszélyt jelenthetnek az inakra, hogy megvédjék őket a kopástól és károsodástól. Bursae kisebb bőr párnák, amelyeket az ín alá helyeznek a veszélyeztetett területeken, és amelyek folyadékkal vannak feltöltve. Ez lehetővé teszi az ínnyomás egyenletes elosztását.
Betegségek
Ha hátul fáj, a térd már nem teljesen terhelhető vagy az ízületek érintettek, akkor általában a mozgásszervi megbetegedésekről beszélünk. Ezek a leggyakoribb panaszok közé tartoznak, és minden olyan betegségre vonatkoznak, amely a csontokat, az ízületeket és az izmokat érinti. Az emberi mozgásszervi rendszer alkotja a test kereteit. Tartóoszlopai lehetővé teszik a támogatást, egyensúly, mozgás és a szó legvalószínűbb értelmében „haladás”. Az izom-csontrendszer betegségeit ezért jelentős korlátozásnak tekintik, mivel gyakran érzékeny hatással vannak a mobilitásra, a mozgás szabadságára és a velük való megbirkózás képességére. feszültség a mindennapi életben. A mozgásszervi rendszer nemcsak összetartja a testet, hanem egész életen át támogatja és hordozza. A mozgásszervi rendszer passzív részei közé tartoznak a csontok, porcogó és ízületek; csak a vázizmokon keresztül szerez valódi tevékenységet. csontritkulás, ami gyakran a nőket érinti utána klimax, a mozgásszervi rendszer másik gyakori betegsége. Általában csontvesztésnek nevezik, ez degeneráció (elhalás), amely szintén csak az izom-csontrendszer egyes részeit érintheti (pl comb). A betegség előrehaladtával a spontán csonttörések kockázata elkerülhetetlenül megnő, és az ilyen törések utáni gyógyulás is nehezebb. A kalcium-gazdag diéta és megfelelő bevitele és kialakulása D-vitamin itt kiemelt jelentőségűek a csont remineralizációjának támogatásában. Mint csontritkulás, egy másik mozgásszervi betegség, lágyrész reuma (fibromyalgia), főleg a nőket érinti. Keményedés és fájdalom az izmokban ennek csak néhány tünete van krónikus betegség. Egyéb gyakori mozgásszervi rendellenességek a következők: osteoarthritis, amely az ízületeket érinti. Formájában fájdalom és az érintett ízületek merevsége, arthrosis nem ritkán az érintett ízületek helytelen terhelése és túlterhelése okozza. Míg osteoarthritis egy degeneratív folyamat és az ízületek kopása, gyulladás az ízületekben - más néven arthritis - duzzanattal, bőrpírral, hipertermiával és ízületi effúzióval jár. A gennyes mellett arthritis, amely az érintett ízület súlyos károsodása, számos altípus létezik, amelyek közül a leggyakoribb rheumatoid arthritis, krónikusnak is nevezik sokízületi gyulladás. Ez a betegség fiatal korban fordulhat elő. A mozgásszervi megbetegedések számos egyéb betegséget tartalmaznak. Mivel a test minden területével vannak érintkezési pontok is, nemcsak ortopédek vesznek részt diagnosztikusan és terápiásan, hanem onkológusok, neurológusok, háziorvosok, sport- és fájdalom orvosok, valamint például csontkovácsok, gyógytornászok vagy masszőrök.
Tipikus és gyakori csontbetegségek
- csontritkulás
- Csontfájdalom
- Csonttörés
- Paget-kór
